A Pénzügyminisztérium több könyvelői érdekképviselet háta mögött egyeztetett a katázásról, június végén, de a találkozón semmi újdonság nem derült ki. Amit eddig tudunk a 2023.01.01-től hatályba lépő változásokról: - 12 millióról 18 millióra emelkedik az éves KATA keret - egyes tevékenységeket kiszorítanak a katázásból - a cégeknek való beszámlázás 1 millió felett különadó alá kerül - a NAV továbbra sem fog széles körben ellenőrizni - a KATA tételes mértékét a minimálbérhez kötik. A kormány akarta, hogy a katás számla sima cégköltségként elszámolható legyen. Ezt kombinálták a katázás vonzóan alacsony adótételével, amit 10 év alatt sem emeltek. Az MKOE javaslatára 2014-től még bevételi nyilvántartást se kell vezetni. A katázáshoz tehát nem kell nyilvántartás és extrémen alacsony az adó, miközben a kisadózásról szóló törvényi szakaszok hézagos, gyenge minőségű szabályozásnak számítanak szakmai körökben, amit már többször javasoltunk korrigálni, főleg a bújtatott munkaviszony kiszűrésére szolgáló 7 körülményt kellett volna újragondolni. Enélkül az adóhatóság nem hisz a tömeges ellenőrzésekben, mert – bár azt titkolják – nincs is széles körű visszaélés, a NAV bíróság előtti bizonyítási kísérlete pedig megbukna.
A kormány szeretné kiszorítani a katázásból az ügyvédeket, brókereket, sőt még az állatorvosokat is, de közölni ezt egyelőre még nem merték, miközben Romániában éppen most bocsátották közvitára az adózási változások teljes szövegét, előzetesen, a parlamenti beterjesztést MEGELŐZŐEN! A KATA havi összegének minimálbérhez való kötése az MKOE javaslatai között is feltűnt, ez lenne a Kisadózók Százalékos Adója, vagyis a KASZA, ami a többi vállalkozóval azonos arányú TB ellátási alapot nyújtana. További, konkrét javaslatokat is tett volna az egyesületünk, de sajnos ehhez nem kaptunk adatokat. A munkaviszonnyá való átminősítés szabályozásához a könyvelők gyakorlati tapasztalatai mellett szükség lett volna a 3 millió forintos különadót is tartalmazó bevételi adatokra. Ezekről a sávosan bontott bevételi adatokról 2019 kapcsán készült egy katás statisztika a Pénzügyminisztérium számára, aminek a 2021-es verzióját kértük megküldeni, de a NAV már azt állította, hogy ilyen bontásban az adatok "nem állnak rendelkezésre". A Pénzügyminisztérium elemzése egyébként a 2019-es adatokkal magyarázta a 2021-től bevezetett 3 millió feletti 40 százalékos különadót. A törvényi szigorítás hatálybalépése után megjelent elemzés szerint, az évente néhány nagyobb vállalati megrendelést teljesítők esetében azonban sem a vállalkozás kockázati profilja, se az esetleges fehérítő hatás nem indokol ilyen mértékű könnyítést.
A kisadózás 2017-től havi 1 millió forintos keretet kapott, adóemelés és pontosító szabályok nélkül, így a kormány akarata szerint széles körben lehetett törvényesen a munkaviszonyokat megbízásra cserélni, ami a COVID járvány alatt fokozódott, miközben visszaélésekről szó sem volt! A különadó helyett a szabályozás pontosítására már akkor is javaslatokat tettünk, ezeket most megismételjük: - a 3 millió feletti különadót meg kell szüntetni - a szüneteltetés zavaros iparűzési adó szabályait törölni kell - a jövedelemigazoláson a betéti társaság katás tagjára kell osztani a bevételt - a munkaviszonnyá való átminősítéshez 12 szabályra van szükség - a 12 szabályból a korábbi 2 helyett 3 teljesítését kell előírni - az adóhatóságnak esettanulmányokban kell közölni, mikor áll fenn munkaviszony - a NAV számára a törvényben kell előírni, hogy az első katás számla után érdeklődjön. Az MKOE véleménye szerint, Magyarországon a forgalmi típusú adóztatás a sikeres, amit alacsony kulcsú jövedelemadóztatásnak kell kísérnie, a kisadózás pedig ennek a fő eleme. A katázás tilalomfákkal és különadóval való telepakolása mindezzel ellentétes lenne. Továbbra is várjuk a beígért 9 százalékos személyi jövedelemadót, melyhez képest már a Kata sem extrémen alacsony. Ruszin Zsolt MKOE alelnök Kiadó: Magyar Könyvelők Országos Egyesülete