SzántóGráf

Andrew Rindfleisch új darabja is megszólal Shuai Wang és Hsin-Ni Liu koncertjén

Április 26-án 19 órától Shuai Wang és Hsin-Ni Liu zongoraművészek adnak koncertet a felújított nagykovácsi Teleki-Tisza-kastélyban. A Hsin-Ni Liu művészeti vezetésével zajló KASTÉLYKONCERTEK aktuális estjén Brahms és Andrew Rindfleisch művei szólalnak meg.

– hirdetés –

Shuai Wang a kínai Tianjin városban született, és nyolcéves korában első díjat nyert a Kínai országos  zongoraversenyen. Teljes körű ösztöndíjat kapott az Egyesült Államokban, hogy zongorát tanuljon a  Michigan-i Interlochen Arts Akadémián. Tanulmányait a Cleveland Institute of Music intézményben  folytatta, ahol kettős mesterfokozatot szerzett zongorajáték és zongorakíséret szakon, továbbá  művészdiplomát zongorakísérőként és zongoraművészként. Tanárai és mentorai között volt többek között Paul Schenly, Daniel Shapiro, Anita Pontromoli, és Szergej Babayan.

– hirdetés –

A Steinway Művész Shuai Wang nemzetközileg elismert kiváló szólista, előadóművész és  kamarazenész. Számos fellépése volt már olyan jelentős helyszíneken, mint a Lincoln Center, a  Merkin Hall és a New York-i Symphony Space, a Kennedy Center és a Phillips Collection  Washington D.C.-ben, a Dame Myra Hess koncertsorozat Chicagóban, valamint a Gardner Múzeum Bostonban.

Rendszeresen turnézik Kínában és Európában, vendégművészként szerepelt számos  egyetemen, konzervatóriumban és művészeti akadémián az Egyesült Államokban és külföldön egyaránt.Wang gyakran lép fel kamarazenészként is többek között clevelandi, philadelphiai, dallasi és baltimore-i nagyzenekarok művészeivel. Olyan karmesterekkel játszott már mint Ton Koopman, Gerhardt Zimmermann vagy Robert Moody.

Andrew Rindfleisch

Az esten világpremierként hangzik el Andrew Rindfleisch (1963) Mirages for two pianos című alkotása. A két zongorára írt „Mirages” vagy magyarul Délibábok, hangzásbéli víziók és képzelgések műve, epizódszerűen szőtt “délibábok” szövevénye. Magát az optikai jelenséget tekintve a délibáb gyakran a fény megtörésének eredménye, amely a tükörkép illúzióját kelti. A mű címét eredetileg egy belső kép ihlette: két zongora egy színpadon, amelyek egymás tükörképei. Ezt követte egy olyan szerzemény, amely kidomborítja a zongorák közötti zenei lehetőségeket, egymás tükröződésein keresztül, miközben egyúttal hangsúlyt helyez a zongoraművészek fizikai mozgására is, amelyek szintén végig egymást tükrözik, különös tekintettel a keresztkezes szakaszokra.
A mű eleje a hangok halmozására és a regiszterbe kényszerített zene következményeire összpontosít a tompítópedálok bőkezű használatával. Az így keletkező rezonancia egyfajta hangzásbéli „délibábot”, vagy utóhatást eredményez. Végül a mű kibontakozása során időnként felbukkannak a múlt mestereinek zenéi. Bach, Schumann, Debussy, Webern és Bartók tiszteletreméltó és „ősi”, rövid részletei zenei jelenésként tűnnek fel, gyakran csak futólag vagy távolról.

A Mirages Hsin-Ni Liu és Shuai Wang zongoraművészek közös előadásában hallható.

Exit mobile version