Nyíregyházán születem, 1959-ben. Négyen voltunk
testvérek, vallásos családban nôttem fel. Szüleim holokauszttúlélôk, édesanyám két húgával járta meg a haláltábort, édesapám munkaszolgálatos volt. Tôlük tanultam
meg, hogy csak az egymásért érzett felelôsség és a szolidaritás ereje ôrizheti meg az embert a legnehezebb helyzetben is. Az Anna Frank Gimnáziumban érettségiztem,
majd a budapesti Eötvös Loránd Tudományegyetem Jogi
Karán szereztem doktori diplomát. Budapesten a
Hegedûs Gyula utcai zsinagógába jártunk imádkozni,
ahol édesapám elöljáró volt. Schweitzer József zl. fôrabbi úrral szombat délutáni kulturális sálesüdeszeket szerveztünk, amíg be nem tiltották azokat. Itt vezettem chupa
alá elsô feleségemet, és ebbôl a házasságból – immáron
Izraelben – két lányom született. Izraelben voltunk, amikor arról értesítettek, hogy sorban hívják be az állambiztonságiak azokat a barátainkat, akik a nálunk rendezett
szédereken részt vettek. Izraelben a Tel-avivi Egyetem
Jogi Karának Nemzetközi Magánjogi Összehasonlító
Intézetében dolgoztam kutató munkatársként, késôbb
külföldi jogi tanácsadóként. Megtanultam héberül, és
katonai szolgálatot is teljesítettem. A rendszerváltást
követôen tértem vissza Budapestre és alapítottam meg a
Nógrádi Ügyvédi Irodát, amelyet azóta vezetek.
Tevékenységemet elsôsorban a gazdasági jog területén
fejtem ki, de számos zsidó kötôdésû és izraeli intézmény
jogi képviseletét is ellátjuk, és ez rálátást enged a különbözô zsidó vonatkozású ügyekre.
Második alkalommal Pikler Katalinnal álltam esküvôi baldachin alá a Frankel Leó úti zsinagógában, ahol
késôbb harmadik lányunk bát micváját és fiunk bár micváját ünnepeltük.
Öröm és megtiszteltetés számomra, hogy a Frankel
Leó úti zsinagóga közössége Mazsihisz- és BZSH-küldöttnek, majd a Mazsihisz és a BZSH elnökének javasolt.
Amennyiben bizalmat kapok, díjazás nélkül vállalom a
feladatot. Elkötelezetten készülök a neológ vallási közösség és a magyar zsidók érdekeinek képviseletére. A neológiának ma rengeteg kihívással kell szembenéznie. A
világon mindenütt probléma a vallásgyakorlás elhagyása,
a templomjárók számának csökkenése. A neológia számára létkérdés a vallási törvények és hagyományok megôrzése, a közösségek megerôsítése. Rabbijaink a vallási
élet letéteményesei. A Mazsihisz elnökének felelôssége a
hitélet és a vallásgyakorlás feltételeinek biztosítása, a
taghitközségek autonómiájának tiszteletben tartásával.
Aki ma zsidó közéleti szerepet vállal, annak nem lehet
fontosabb kötelezettsége, mint a neológián belüli konfliktusok elsimítása és a béke megteremtése. Nélkülözhetetlennek tartom a Mazsihisz és taghitközségei, valamint az egyéb zsidó vallási közösségek közötti partneri
viszony erôsítését, a tolerancia és az egymás iránti kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében. A Mazsihisz
elnökének közösségépítônek kell lennie, és integráló szerepet kell betöltenie.
A Mazsihisz a magyarországi zsidóság legátfogóbb
ernyôszervezete, és ezért a vallási élet és a zsidó kultúra
tekintetében is a legnagyobb a felelôssége. A Mazsihisz
a magyar zsidóság alapvetô intézményeinek fenntartója.
Oktatási és egészégügyi infrastruktúrát mûködtet; temetôk, iskolák, egészségügyi és szociális intézmények tartoznak az égisze alá, és természetesen a hitélet különbözô színhelyei: a zsinagógák, imatermek a fôvárosban és
vidéken. Intézményeink fenntartása és fejlesztése alapvetô szükséglet. Elemi érdek a hitéleti munkában részt vevô
munkatársak biztonsága és jólléte. Elengedhetetlen az
erôforrásaink védelme és esetleges növelése. Kulcsfontosságú az állami szervekkel való háborítatlan és haladó
szellemiségû együttmûködés. Az állam és az egyház
közötti megállapodásokat tiszteletben kell tartani. A vallásgyakorlás feltételeinek biztosításával összefüggô kérdésekben, valamint humanitárius, kulturális ügyekben
keresni kell a további együttmûködés lehetôségét. A
Mazsihisz elnökének feladata a Mazsihisz és az állam
közötti együttmûködés elômozdítása, a kölcsönös tisztelet és megbecsülés alapján.
Dr. Nógrádi Péter Mazsihisz-küldött, Mazsihisz elnökjelölt