Mentsük meg a kék Giani cipőmet -. a szívemhez nőtt – magam tapostam komfortosra – divatos a gyári foltozott

Nem vagyok egyedül, élvezettel vadászok jól kitaposott férfi félcipőkre. Hihetetlen jó szerzeményeket vettem már túrkálós boltokban.

Valamennyi főnyereménynek bizonyult. Egyre kell vigyázni nem gondolni, kinek is lábát zsibbasztotta valamikor. S persze használat előtt sterilizálni kell ezeket. Megérni, nincsen kényelmesebb egy olyan jól alaposan bejáratott lábbelinél. Mivel fiatalon sokat szenvedtem az olyan szűk hegyesorrú csukákban , amelyek lábujjaimat és a sarkaimat is véresre történ, megtanultam értékelni a puhára, kényelmesre taposott cipőket.

Nos, most közszemlére teszem az egy Gianni márkájú kedvencemet, amelynek a balosa felerészben megadta magát.

Kezd elválni a talpától, sejtem az okát. A gyártó nem tudhatta, lusta vagyok kikötni a fűzőt így aztán olyan huszáros betartással próbálom lefejteni a lábaimról. Cipőkanállal húzom fel, levételkor viszont a cipő sarkát támasztva lépek ki belőle.

Elárulom idáig három miskolci cipésznek mutattam , kérdeztem menthető e. Mindannyian legyintettek. Nem adom fel, hát ha akad egy mester aki megmenti. Több Gianim van, kékben és feketében . Ez a tengerkék a szívemhez nőtt, saját magam törtem be , nehezen válnék meg tőle.  Egyébként is száraz időben  a kutya sem veszi észre , hogy tátog a talpa. Mondjuk az adóhivatalba kifejezetten ajánlatot egy ilyenbe slattyogni.

Jut eszembe volt egy osztrák cégvezető kollégám, akinek gyakran megcsodáltuk a lábán virító csupa bőrcsukákat. Majd egyszer észrevettük, mindegyik talpán egy-egy elegáns szép formás folt feszül. Elárulta azok a négyszáz euros modellek eleve így gyári foltokkal kerülnek az üzletekbe. Megnyugtatott nem kell sajnálnunk, még ráérünk , ne gyűjtsünk neki lábbelire.