Ilyen az élet Izraelben – mi van ha felbőgnek a szírénák – nem árt tudni,mi van ha támadás ér

Amikor 1948-ban az ország megszületett, David ben Gurion azt mondta: „Az egész nép maga a hadsereg, az ország minden pontja harctér”.43 évvel később, az I. Libanoni Háború idején, 1991-ben Izrael lakossága ezt ismét megtapasztalhatta. Egy évvel később létrejött a Pikud HaOref (Polgárvédelmi Parancsnokság), mely nem harcoló alakulatként, de a haderő részeként felelős a hátország felkészítéséért egy esetleges vészhelyzet megfelelő kezelése céljából. Legyen szó hadicselekményről, földrengésről, cunamiról vagy vegyi anyag miatti veszélyről, a Pikud HaOref szakemberei gondoskodnak arról, hogy a lakosság biztonságban legyen, hogy az emberek mindig tudják, mit kell tenniük, hogy a már bekövetkezett bármilyen jellegű katasztrófában a mentés és helyreállítás a lehető leggördülékenyebben történjék.

Pikud Ha Oref (Polgárvédelmi Parancsnokság) internetes honlapot, telefonvonalat és applikációt működtet, amelyek segítségével bármikor tájékoztatást kaphatunk az országban fellépett vészhelyzetről és arról, hogy mi a teendőnk.

A honlap címe: http://www.oref.org.il – a szöveg angol, orosz, arab és héber nyelvre állítható. Vész esetén hívható telefonszám: 104-es bármely telefonról, az ingyenes applikáció letölthető a Google webáruházából, ezt követően a földrajzi elhelyezkedéstől függően kapunk értesítést a különböző riasztásokról.

Sorozatunkban több témán keresztül mutatjuk be a vészhelyzeti tennivalókat, a Pikud HaOref által ajánlott viselkedést, segédeszközöket. Érdemes átnézni a listát, hogy fizikailag és lélekben is felkészültek legyünk egy esetleges vészhelyzet elhárítására, így a keletkezett trauma is annál könnyebben feldolgozható lesz.

A sorozat részei:

Tennivalók természeti katasztrófák (földrengés, cunami, tűz, áradás) – esetén
Ceva adom – megszólaltak a szirénák, most mit tegyünk?
Veszélyes anyag került a környezetbe – mi a teendő?
Elsősegély a helyszínen
Mi legyen a vészhelyzeti csomagban?

I.

Helyes viselkedés földrengés esetén

 

Övezetünkben mindig is történtek erős és romboló földrengések. Ezek során nagyon sokan életüket vesztették, az épületekben és az infrastruktúrában komoly károk keletkeztek. Szakemberek szerint Izraelben nagy esély van további erős földrengés(ek) bekövetkeztére – ez csak idő kérdése. Az egész világon történt esetek tapasztalatai azt mutatják, hogy a lakosság földrengésre való előzetes felkészülése és helyes viselkedése életeket ment, és károkat csökkent.

Honnan tudjuk, hogy földrengés van?

Földrengés idején érezni lehet, hogy a padló remeg, az ablakok rezegnek a keretükben, tárgyak és bútorok furcsán mozogni kezdenek, a mennyezeti lámpák inganak, és a rezgések próbára teszik egyensúlyérzékünket, megnehezítik a helyváltoztatást. Az első pillanatok kritikusak, ekkor a legnagyobb a megmenekülés esélye, ezért a legfontosabb, hogy hidegvérünket megőrizzük, és gyorsan reagáljunk.

Földrengéskor a nyitott terület a legbiztonságosabb, ezért ha lehetséges gyorsan hagyjuk el az épületet, menjünk ki a szabadba. Ha nem lehet pillanatok alatt kiérni az épületből, akkor menjünk be az óvóhelyre és hagyjuk nyitva az ajtót. Ha nincs óvóhely, menjünk ki a lépcsőházba, és lehetőség szerint haladjunk tovább a kijárat felé. Ha egyik lehetőség sem áll rendelkezésünkre, akkor vonuljunk fedezékbe egy nehéz bútordarab alatt, vagy szorosan valamelyik belső fal mellett üljünk a földre.

Amennyiben akkor történik földrengés, amikor épületen kívül vagyunk, maradjunk nyílt területen és távolodjunk el az épületektől, hidaktól és villanyoszlopoktól.

Gépjárműben:

Állítsuk le a motort és maradjunk a kocsiban, de ne hidak, alagutak és csomópontok közelében.

Tengerparton:

A tengervíz erős és hirtelen visszahúzódása (apály) a közelgő cunami jele. Ha földrengés idején éppen a tengerparton tartózkodunk, azonnal hagyjuk el a partot, és távolodjunk el tőle legalább egy kilométer távolságra. Ha nincs lehetőség a part elhagyására, menjünk fel egy közeli épület legalább negyedik emeletére.

További útmutatások

• Fontos! Földrengés után nem szabad visszamenni sérült épületbe, és nem szabad a tengerparthoz közeledni.
• Útban biztonságos helyre, távolodjunk el az épület külső falaitól, ablakoktól és polcoktól.
• Földrengés idején és azt követően tilos a liftet használni, a benne ragadás veszélye miatt.
• Tilos gerenda alá és ajtónyílásba állni.
• Nem szabad földalatti óvóhelyre menni.
• A kerekesszékben ülők miután biztonságos helyre értek, rögzítsék a fékeket, és védjék a fejüket.
• Lehetőség szerint le kell kapcsolni az áramot az épületben, és elzárni a gázcsapot (főkapcsoló és főcsap).

II.

„Ceva adom” (vészhelyzet) – megszólaltak a szirénák, mi a tennivaló?

 

Valós fenyegetés lehet egy esetleges rakétatámadás, amelynek elhárításán a hadsereg a Kipat barzel (Vaskupola) védelmi rendszer segítségével aktívan dolgozik, de mi is sokat tehetünk a saját védelmünk érdekében. Jó, ha ismerjük lakó- vagy tartózkodási helyünk fenyegetettségi szintjét, mert ha megszólal a sziréna, ehhez a szinthez viszonyítva van 15-180 másodpercünk, hogy biztonságos helyre érjünk.

A Pikud HaOref nemrég megújította a riasztási térképet, érdemes megtekinteni:

Rakétatámadás esetén a riasztási zónákról és a rendelkezésünkre álló időről a televízió, a rádió, az internet segítségével tájékozódhatunk. Érdemes letölteni a Pikud HaOref saját applikációját is, így bármikor megtudhatjuk, hogy a három beállított régióban milyen a riasztási szint és a „Ceva adom” (vészhelyzet) esetén azonnal riasztást kapunk.

Mindenkinek ajánlott, hogy ismerje a környezetében lévő óvóhelyeket. A lakáson belül kialakított úgynevezett Mamad, azaz a védett szoba érhető el a leggyorsabban. Egyes lépcsőházakban folyósonként van közös védett helyiség (Mamak). Néhol a lépcsőház alagsorában vannak nyilvános óvóhelyek, de előfordulnak az utcákon, tereken kialakított óvóhelyek is. Ezek ajtaját mindig tartsuk nyitva, hogy szükség esetén bárki beléphessen.

Amennyiben nincs a lakásunkban, vagy a lépcsőházban védett helyiség vagy nincs idő elérni azt, akkor a lépcsőház 3. emelete, illetve a legfelső szinttől kettővel lejjebb lévő szint a legmegfelelőbb helyszín a támadás átvészelésére. Mindenképpen kerüljük el a nagy üvegfelülettel rendelkező helyiségeket, nem ajánlatos a fürdőszobába se behúzódni, mert egy esetleges hangrobbanás esetén a szétpattanó falburkolat vagy üvegek súlyos sérüléseket okozhatnak.

Az óvóhellyel kapcsolatban az alábbiakat ajánlja a Pikud HaOref:

• Gondoskodni kell arról, hogy a helyiség mérete, az ülő és fekvő területe, szellőzése alkalmas legyen mindannyi ember számára, akiknek szükség esetén be kell oda vonulniuk.
• A falakon és a polcokon ne legyenek nehéz és törékeny tárgyak.
• Riasztás esetén zárjunk be minden ablakot és a redőnyöket is.
• Szereljük fel a biztonsági helyet a szükséges vészhelyzeti berendezésekkel (elemes rádió, zseblámpa, pótakkumulátor mobil telefonhoz, ivóvíz, szükséges gyógyszerek stb.)
• Biztosítsuk, hogy az óvóhely könnyen megközelíthető legyen, előfordulhat, hogy csak másodpercek állnak a rendelkezésünkre.

Hogyan viselkedjünk riasztás esetén?

• Azonnal húzódjunk védett helyre, az óvóhely ablakait, ajtaját csukjuk be, üljünk a fal mellé, távol az ablaktól, kapcsoljuk be a szellőztetést.
• Nyilvános helyen kövessük a helyiség parancsnokának utasításait.
• Ha szabad téren ér minket a riasztás, akkor feküdjünk hasra, és kezünkkel védjük a fejünket.
• Ha utazás közben kapjuk a riasztást, azonnal hagyjuk el a gépjárművet, húzódjunk védett helyre, ha az nincs a közelben, akkor az autótól távolabb feküdjünk hasra, és kezünkkel védjük a fejünket. Ha nem tudunk kiszállni az autóból, akkor is álljunk meg és várjunk 10 percet a szirénázás után.
• Ha tömegközlekedési eszközön ér minket a riasztás, akkor a sofőr köteles megállítani az autóbuszt, hogy az utasok le tudjanak szállni, amíg ez nem történik meg, mindenki húzódjon el az ablakoktól és védje a fejét. Ha vonaton utazunk a riasztáskor, a vonat lassítani fog, az utasoknak érdemes elhúzódni az ablaktól és lehajolva védeni a fejüket.
• A riasztás után 10 percig maradjunk védett helyen, ezt követően kimehetünk a szabad területre, ahol nagy ívben kerüljük el a földön heverő ismeretlen tárgyakat, esetleg a rakéta repeszeket. Értesítsük a hatóságokat, hogy azokat mielőbb elszállíthassák a helyszínről.

A családtagok felkészítéséről

A gyermekek és felnőttek védelmét leginkább az garantálja, ha a család minden tagja tisztában van a vészhelyzet esetén szükséges lépésekkel. Osszuk meg a feladatokat, a gyerekek, idősek se maradjanak ki az előkészületekből. A védett helyen a szükséges biztonsági felszerelésen túl legyenek olyan eszközök, amelyek segítenek átvészelni egy esetleges hosszabb bent tartózkodást. Mindenki legyen tisztában a vészhelyzet esetén kívánatos viselkedéssel. Alkalmanként gyakoroljuk a védett helységbe vonulást a körzetünknek rendelkezésre álló idő függvényében.

Néhány jó tanács a gyerekek helyzetének megkönnyítésére:

• Őrizzük meg nyugalmunkat, ez jó hatással van a gyerekekre. Legyünk a szokottnál is türelmesebbek a stressz miatt esetleg helytelenül viselkedő gyermekekkel.
• Tanítsuk meg a gyerekeknek a veszély és a félelem kezelését. „A bátor emberek is félnek, de megtanulják kezelni a félelmüket”
• A hírek ne szóljanak folyamatosan teljes hangerővel, ez a felnőtteket és a gyerekeket egyaránt stresszeli. A nyugodt, csendes légkör segíti a gyerekeket, hogy minél könnyebben átvészeljék a nehéz pillanatokat.
• Amennyire lehetséges, ne térjünk el a gyerekek szokásos napirendjétől, de figyeljünk a feszültség miatt keletkezett hangulat változásaira. Egy plusz ölelés sosem árt!
• Hagyjuk, hogy a gyerekek megosszák velünk érzelmeiket, kérdezhessenek.
• Ne felejtsük el, hogy gyermekeink számára mi magunk vagyunk a legjobb minta, azt a viselkedést fogják produkálni, amit tőlünk látnak. Bátran mondjuk meg nekik, hogy mi is aggódunk, de hamarosan mindannyian túl leszünk a nehéz időszakon.

/folytatjuk!/

Figyelem! a fentiekben részletezett információk kizárólagosan az általános tájékoztatást szolgálják. A közreadottak rendszeresen frissítésre kerülnek, de semmi esetre sem követik automatikusan a jogszabályi változásokat. A megjelölt források, és jogszabályi hivatkozások ezzel szemben részletesebb és a jogszabályi környezet változásait folytonosan követő információkat tartalmaznak, ezért