Utazásaink során kedves gesztus lehet képeslapot küldeni szeretteinknek az úti célunkról. Ebből az európai országból ezt hamarosan nem tehetjük meg: Dániában ugyanis megszűnik az állami postai szolgálat.
Eltűnnek a az utcáról a postaládák
Hamarosan teljesen megszűnik az állami levélkézbesítés Dániában: a PostNord bejelentette, hogy
2025. december 30-án kézbesíti az utolsó leveleket és képeslapokat.
A döntés oka egyszerű: az elmúlt 25 évben 90 százalékkal csökkent a postán feladott levelek száma, miközben a digitális kommunikáció – az e-mail, a chatelés és a közösségi média – átvette a papíralapú levelezés szerepét. A lépést egy új törvény tette lehetővé, amely megszüntette a korábbi univerzális szolgáltatási kötelezettséget.
A változásokkal együtt a dán utcák egyik jelképe is eltűnik: a klasszikus piros postaládák. A jövőben már csak múzeumokban lehet őket látni.
Aki mégis postai úton szeretne levelet küldeni, azt megteheti a magánszolgáltató DAO hálózatán keresztül,
állami alternatíva azonban nem marad. A postai szolgáltatások áfamentességének megszüntetése tovább növelte a költségeket: egy egyszerű levél feladása ma már 29 dán koronába, vagyis mintegy 1500 forintba kerül.
Változik a posta világszerte
A dániai változás egy globális trend része:
világszerte folyamatosan esik a levélforgalom.
A koronavírus-járvány tovább gyorsította a digitalizációt, miközben a csomagküldés soha nem látott méreteket öltött. 2022-ben 161 milliárd csomagot adtak fel világszerte, és 2027-re ez a szám várhatóan eléri a 256 milliárdot.
A postai szolgáltatók közül többen sikeresen alkalmazkodtak az új helyzethez. A privatizált Malta Post, a portugál CTT vagy az olasz Poste Italiane ma már nemcsak logisztikával foglalkozik, hanem banki és biztosítási szolgáltatásokat is kínál. A Deutsche Post DHL Group 1995-ös privatizációja óta az egyik legnyereségesebb logisztikai vállalattá vált. Ugyanakkor vannak olyan cégek is – például a brit Royal Mail –, amelyek továbbra is veszteséggel működnek.
A világ számos állami postaszolgáltatója komoly nyomás alatt van. A görög posta például nemrég a fiókjai közel felét bezárta, ami országos tiltakozást váltott ki. Az amerikai USPS pedig folyamatosan veszteséget termel: 2007 óta több mint 100 milliárd dollárnyi mínuszt halmozott fel. A dán PostNord döntése tehát nem váratlan, és része az átalakulásnak, amelyben a papíralapú levelezés lassan végleg háttérbe szorul.
