A magyarnál nem tekinthető fejlettebbnek a ciprusi egészségügyi rendszer, mégis sokkal kedvezőbbek az ottani vastagbélrák okozta halálozási statisztikák. Dr. Schwab Richárd és dr. Szepes Zoltán gasztroenterológusok arról beszélgettek a közelmúltban egy podcastben, hogy mi mindenre vezethető ez vissza.
Jelentősen nőtt a vastag- és végbélrák – összefoglaló nevén kolorektális daganatok – előfordulása Magyarországon az elmúlt évtizedekben. Évente mintegy ötezer magyar halálát okozza ez a megbetegedés, a korai felismerés és az időben kezdődő kezelés azonban életeket menthetne. Erről beszélgetett a Rendelő podcastban dr. Schwab Richárd belgyógyász, gasztroenterológus és prof. dr. Szepes Zoltán egyetemi tanár, belgyógyász, gasztroenterológus.
A vastagbélrák mortalitása Magyarországon kétségtelenül magas, a rákos eredetű halálozások vezető okai között tartják számon. A szakértők ugyanakkor hangsúlyozták, hogy az országok közötti összehasonlításokat a különböző adatgyűjtési és statisztikai módszerek eltérései árnyalhatják.
Régiós tekintetben Magyarország ugyanott áll, mint ahol Románia, Szlovákia, illetve a tőlünk délebbre fekvő országok. Szűrések tekintetében ugyanakkor valóban nagy az elmaradás a jobb egészségügyi kultúrájú országokhoz képest
– mondta dr. Szepes Zoltán.
Nem fogható minden az egészségügyi ellátórendszer hibáira
A podcastban megszólaló orvosok rámutattak, ennek a daganattípusnak az előfordulása nem feltétlen az életszínvonal vagy az egészségügyi ellátórendszer állapotától függ.
Kevés szó esik Ciprusról, ahol egyébként a legalacsonyabb a vastagbélrák okozta halálozás. Nem hiszem, hogy ilyen drámai mértékben torzítanák a statisztikákat, és az is biztos, hogy nem az egészségügyi ellátórendszer fejlettebb ott a magyarnál
– fogalmazott dr. Schwab Richárd.
Mindez felveti a lakosság életmódjának szerepét, amely részben magyarázatot adhat az eltérő mutatókra. A mediterrán országokban eltérő életritmus jellemzi a mindennapokat, amely a táplálkozási szokásokra is hatással van. A helyi kultúra része, hogy sokan otthon ebédelhetnek, így friss és egészséges alapanyagokból főznek, ami segít elkerülni az ultrafeldolgozott élelmiszerek gyakori fogyasztását.
Ez utóbbi több tanulmány szerint is növeli a bélbetegségek kockázatát is. A növényi alapú étrend ugyanakkor számos jótékony hatással bírhat a bélrendszer működésére és az általános egészségre egyaránt. Egy közelmúltban közzétett metaanalízis szerint például már napi 20-40 gramm keresztesvirágú zöldség fogyasztása is jelentős mértékben csökkentheti a vastagbélrák kockázatát.
Évente mintegy ötezer magyar halálát okozzák kolorektális daganatok. Fotó: Getty Images
A szűrővizsgálatok egészséges életmóddal sem kiválthatók
Bár az életmód szerepe jelentős, a daganatos megbetegedések időbeni felismerésében minden szakember szerint nélkülözhetetlen a megfelelő szűréseken való részvétel. Az innovatív megoldások ezen a területen sem maradnak el, az utóbbi évtizedben számos újítással tették könnyebbé a korai diagnózist. Ma már többféle szűrővizsgálat is elérhető:
- székletvértesztek,
- CT-kolonoszkópia,
- kapszulaendoszkópia – ennek során egy lenyelt kapszula kamerája végigköveti a bélrendszert, és feltérképezi az esetleges elváltozásokat.
„A vastagbélrák szűrése szempontjából a gold standard továbbra is a kolonoszkópia. Nemcsak azért, mert a legjobb, legszenzitívebb, teljes vastagbelet áttekintő módszerről van szó, de akár egyből megoldást is tud adni” – hangsúlyozta dr. Szepes Zoltán.