Bár Nyugat-Bengálban újabb Nipah vírusos eseteket azonosítottak, és több ország óvintézkedéseket vezetett be, Európában rendkívül alacsony a kockázat. A vírus nehezen terjed, nem légúti úton fertőz, és járványügyi szempontból teljesen más kategóriát jelent, mint a Covid–19. Elismert virológusokat kérdeztünk arról, hogy kell e aggódni a Nipah miatt Magyarországnak és mik a vírus jellemzői.

A Nipah vírus egyáltalán nem új jelenség, az elmúlt húsz évben több kisebb járványt is regisztráltak Indiában és Bangladesben – mondta Kemenesi Gábor virológus a Világgazdaságnak. A kórokozó alapvetően különbözik a koronavírustól: nem cseppfertőzéssel terjed, hanem kizárólag közvetlen, szoros kontaktus útján. A mostani indiai esetek is kórházi fertőzésekhez köthetők. A vírus csak akkor adható át emberről emberre, ha a fertőzött már súlyos állapotban van, és közvetlen kapcsolatba kerül másokkal – például egészségügyi ellátás során. „Ez egy rendkívül nehezen terjedő vírus, amely képtelen lenne a Covidhoz hasonló járványt okozni” – hangsúlyozta.

Rusvai Miklós állatorvos-virológus szintén úgy fogalmazott lapunk kérdésére: nincs ok az aggodalomra Magyarországon, amit több járványtani tényező is alátámaszt. Mint mondta, a Nipah vírus természetes hordozói a gyümölcsevő denevérek – más néven repülőrókák –, ezek az állatok azonban nem élnek Európában, így a vírusnak nincs természetes fenntartó közege a kontinensen.

„Elméletileg importált esetek előfordulhatnak, mivel a vírus lappangási ideje viszonylag hosszú, akár 10–12 nap is lehet” – hívta fel a figyelmet ugyanakkor Rusvai Miklós. Hozzátette: ez azonban nem jelent járványveszélyt, mivel a fertőzés terjedéséhez szoros, közeli fizikai kapcsolat szükséges.

„Ebből a szempontból a koronavírus-járvány teljesen más volt” – emlékeztetett. A Covid–19 esetében az emberek könnyen megfertőzhették egymást a tömegközlekedésen vagy zárt terekben, míg a Nipah vírus lassan terjed, és nem képes széles körű közösségi fertőzésre.

Kemenesi Gábor arra is rámutatott: az Európai Járványügyi Központ értékelése szerint a kontinensen a kockázat rendkívül alacsony. A most bevezetett szűrések és ellenőrzések elsősorban elővigyázatossági intézkedések, amit a vírus magas halálozási aránya indokol – nem pedig a gyors terjedés veszélye. A szakértők egybehangzó véleménye szerint a Nipah vírus sem

• a Covid–19-hez,
• sem a 2013-as nyugat-afrikai ebolajárványhoz

nem hasonlítható. Modern európai egészségügyi környezetben nincs reális esély arra, hogy járvánnyá váljon, a mostani esetek pedig inkább azt mutatják, hogy a hatóságok rutinszerűen és megfelelően kezelik a helyzetet.

Nipah: minden, amit tudni kell a vírusról

A Nipah vírust az Egészségügyi Világszervezet (WHO) a magas halálozási arányú, veszélyes kórokozók közé sorolta, mivel gyorsan terjedő járványokat képes kiváltani, és egyelőre nincs jóváhagyott vakcina vagy gyógymód ellene, bár a vakcinák fejlesztése már folyik, de a kutatások még kísérleti fázisban járnak.

A szakértők szerint a Nipah vírus állatokról – például gyümölcsdenevérekről vagy sertésekről – emberekre, emellett fertőzött élelmiszereken keresztül vagy közvetlen érintkezés útján emberről emberre is terjedhet.