A CIA egy 1951 februárjában készült, majd 2014-ben feloldott jelentése az elmúlt időszakban újra felbukkant, és heves vitákat váltott ki az interneten – írja a Daily Mail. A közösségi médiában többen felháborodásuknak adtak hangot, azt feltételezve, hogy a rák ellenszere évtizedekig egy páncélszekrényben pihent elzárva a nyilvánosság elől. Az X nevű közösségi média platformon egy felhasználó például azt állította, hogy a CIA már 1951-ben tudta, hogy a daganatokat paraziták okozzák. Valójában azonban ez a titkos dokumentum egyáltalán nem állít ilyet. A szöveg csupán V. V. Alpatov professzor 1950-es, a Priroda nevű folyóiratban megjelent cikkén alapul, amely a daganatos sejtek és a belső élősködők (endoparaziták) közötti kémiai és biológiai átfedéseket vizsgálta. A jelentést az amerikai elemzők azért kezelték bizalmasan, mert úgy vélték, az orvosbiológiai és nemzetvédelmi fejlesztések miatt fontos lehet.
Fotó: Google Gemini AI
A rák ellenszere? A daganatos sejtek anyagcseréje és a túlélési trükkök
A szovjet kutatás egyik legérdekesebb megállapítása, hogy a tumorok és az élősködők anyagcseréje meglepően hasonlít egymásra. A bélrendszerben élő paraziták nagyrészt anaerob módon nyernek energiát, vagyis nagyon kevés oxigénre van szükségük a működésükhöz. A vizsgálatok szerint a daganatos sejtek is hasonlóan viselkednek a szervezetben. Olyan módosult útvonalakat használnak, amelyek segítik a túlélésüket a test oxigénhiányos területein is.
Megfigyelték, hogy mindkét típus nagy mennyiségű glikogén raktározására képes.
A glikogén tulajdonképpen a sejtek energiaraktára, egyfajta tartalék. A kutatók észrevették, hogy a vizsgált sejtek szokatlanul sokat halmoznak fel belőle, ami teljesen eltér az egészséges sejtek normális működésétől. Ezt a jelenséget egy Th. Brand nevű német tudós kifejezését használva „aerofermentor” típusnak nevezték el.
A dolog lényege nagyon egyszerű:
ez a különleges anyagcsere lehetővé teszi, hogy a sejtek akkor is képesek legyenek energiát termelni, ha alig vagy egyáltalán nincs körülöttük oxigén.
Ez a „túlélő trükk” óriási előnyt jelent a tumoroknak, hiszen így azokban a sűrű szövetekben is életben tudnak maradni, ahová amúgy már nagyon kevés vér és oxigén jut el.
Kísérleti gyógyszertesztek és a DNS gátlása
A dokumentum részletesen ír kísérleti vegyületekről is, amelyek egyaránt hatással voltak a tumorokra és az élősködőkre. Az egyik kiemelt gyógyszer a Myracyl D volt, amelyet még 1938-ban szintetizált H. Mauss. Ez az anyag korábban már hatékonynak bizonyult a bilharziózis nevű, vérszívó férgek által okozott betegség ellen. A szovjet kutatás szerint azonban ez a gyógyszer a rosszindulatú daganatok ellen is mutatott aktivitást, ami arra utalt, hogy a parazitaellenes kezelések a tumorokat is támadhatják. Egy másik vizsgált vegyület a Guanozolo nevű molekula volt, amely gátolta a nukleinsavak termelődését. Ezek a nukleinsavak alkotják a DNS és az RNS alapvető kémiai építőköveit.
- Mivel a daganatos sejtek gyors DNS-replikációt igényelnek a folyamatos osztódáshoz, a folyamat blokkolása lassíthatja a daganat növekedését. Egereken végzett laboratóriumi tesztek során a Guanozolo sikeresen elnyomta ezt a szintézist a rákos daganatokban is.
A hidegháború tudományos öröksége
A kutatók leteszteltek egy atebrin nevű vegyszert is, amelynek – akárcsak az emberi kéznek vagy egy pár kesztyűnek – létezik egy „jobbos” és egy „balos” tükörkép-változata. Megfigyelték, hogy amíg a legtöbb állat számára a balos verzió mérgező volt, addig a kísérleti egerek daganataira és bizonyos békákban élő parazitákra éppen a jobbos változat hatott erősebben.
Ez a furcsaság arra utalt, hogy a tumorok és a paraziták „érzékelői” (receptorai) mintegy fordítva vannak bekötve, ezért teljesen máshogy reagálnak a gyógyszerekre, mint az egészséges szövetek.
Ebből a szovjet tudósok arra a következtetésre jutottak, hogy a rákos elváltozások valószínűleg a sejt belső kémiai egyensúlyának felborulásából, leginkább a sejteket működtető enzimek meghibásodásából eredhetnek. Emellett azt gyanították, hogy a daganatoknak egyedi azonosítóik (antigénjeik) vannak, és a sejtépítéshez szükséges anyagcsere is teljesen rendellenesen működik bennük.
Fontos dokumentum a rákkutatások korai időszakáról
A hidegháború elején az amerikai hírszerzés árgus szemekkel figyelte a szovjet orvosi kutatásokat.
Nagyon féltek ugyanis attól, hogy ezeket az új felfedezéseket akár biológiai fegyverek kifejlesztésére is használhatják.
Bár a mai modern orvostudomány már tisztában van vele, hogy a rák nem egy szó szerinti élősködő, a daganatok megváltozott anyagcsere folyamatai és az a trükk, ahogyan átverik az immunrendszerünket, ma is a modern rákkutatás fókuszában állnak. Ez a régi titkos dokumentum tehát nem a rák eltitkolt gyógymódját rejti, hanem abba enged izgalmas bepillantást, hogyan próbálták megérteni a tudósok ezt a bonyolult betegséget a vasfüggöny mögött a múlt század közepén.