Pontos statisztikákat nehéz fellelni, de becslések szerint évente 10-30 ember veszti életét
szén-monoxidmérgezés következtében. Kisebb-nagyobb mérgezést pedig nagyon sokan
megéltek már a fűtési szezonban. Sokan talán tudatában sem voltak annak, hogy mérgezést
szenvedtek el.
A szén-monoxid fűtőanyagok vagy üzemanyagok égése során keletkezik. Mérgezés
leggyakrabban a nem megfelelően szellőző kályhák, kazánok használatakor, vagy nagy
mennyiségben felszaporodó kipufogógázban fordul elő. Gyakori, hogy eldugult vagy
rosszul vezető kémények, rossz tömítésű kazáncsövek okozzák a problémát. A fusimunka, a
szakértelem hiánya és az elhanyagolt fűtőberendezések nagyon komoly, akár életveszélyes
következményekkel is járhatnak.
A szén-monoxid (CO) színtelen, szagtalan, ízetlen gáz, így nagyon nehéz azonnal felismerni.
A legnagyobb probléma az, hogy szén-monoxidérzékelő nélkül gyakorlatilag észrevehetetlen,
általában csak a rosszullét vagy hányinger figyelmeztet jelenlétére.
Milyen panaszok, tünetek esetén gyanakodjunk CO mérgezésre?
A tünetek sajnos nem specifikusak, sok más betegség is okoz hasonló panaszokat. Ezért is
gyakori, hogy a beteg nem gondol a mérgezésre, más, kisebb problémára – például influenzára
– gyanakszik. A szénmonoxid légtérbe került koncentrációjától függően a tüneteknek és
panaszoknak 3 szakaszát különböztethetjük meg:
1. fázis: fejfájás, szédülés, hányinger, hányás, főként az alsó végtagokon jelentkező
gyengeség, bénulás
2. fázis: görcsrohamok, rángatózás, szívritmuszavarok, alacsony vérnyomás, hányás,
görcsroham
3. fázis: eszméletlenség, petyhüdt izomzat, légzésbénulás, akár halál is bekövetkezhet
Mi tehetünk, ha CO mérgezésre gondolunk?
Legfontosabb feladat a megelőzés: a kémények, kazánok, kályhák szakszerű beszerelésével,
ellenőrzésével általában elkerülhető lenne a mérgezés. A kazán-helyiség szellőztetését és a
kémények műszaki állapotát a szakhatóság folyamatosan ellenőrzi. A lakásunkat rendszeresen
szellőztetni kell, mert így az esetleg alacsony koncentrációjú szénmonoxid nem tud felgyűlni.
A Magyarországi Kéményseprők Országos Ipartestülete néhány éve így tájékoztatott:
Budapesten 44 ezer veszélyes kémény van, ezekből 23 ezer bármikor szénmonoxid-mérgezést
okozhat, és majdnem százezer budapestit veszélyeztetnek. Országosan százezer is lehet a
veszélyes kémények száma.
Ne működtessünk benzines motort, autót zárt térben! Rendkívül veszélyes – főleg ilyenkor
télen – járó motorral parkoló személygépkocsiban éjszakázni. Ha már elkerülhetetlen a
gépkocsiban veszteglés, akkor gondoskodni kell az utastér szellőztetéséről. Sajnos viszonylag
sok tragédia történt már járó motorral veszteglő autó utasterében elalvó személyekkel. Még
szén-monoxidmérgezés nélkül is elhasználódik a levegő a zárt utastérben.
Viszonylag olcsón beszerezhetőek szén-monoxidérzékelő készülékek, melyek kritikus értéket
meghaladó szint felett éles hangjelzéssel figyelmeztetnek a bajra. Mindenkinek ajánlom
beszerzését, főként, ha korszerűtlen kazánt, kályhát működtetnek.
Hol helyezzük el a szén-monoxidjelző berendezést?
A szén-monoxidjelző berendezést a tüzelőberendezés helyiségében fejmagasságban célszerű
elhelyezni, minél távolabb a párakibocsájtási pontoktól (zuhanyfülke). Elsősorban a szén-
monoxid jelzőhöz mellékelt használati utasítás szerint járjunk el.
Október óta kötelező szén-monoxid-érzékelőt használni azokban a bölcsődékben, óvodákban,
iskolákban, kórházakban és bentlakásos intézményekben (idősotthonokban, rehabilitációs
intézményekben), szórakozóhelyeken, szállodákban és panziókban, amelyekben a közösségi
helyiségben vagy a vele egy légtérben lévő helyiségben nyitott égésterű tüzelőberendezés
van. Azokat az új épületeket pedig, amelyek nyitott égésterű tüzelőberendezéssel vannak
felszerelve, már csak akkor lehet használatba venni, ha szén-monoxid-érzékelő működik
bennük.
December eleje óta csak az EU tagállamaiban és Törökországban gyártott vagy forgalomba
hozott, illetve az izlandi, liechtensteini, valamint a norvég gyártású érzékelőket fogadják el a
hatóságok.
A jogszabályi előírások teljesülését a kéményseprők vizsgálják a kémények időszakos
ellenőrzésekor. Ők ellenőrzik a szén-monoxid-érzékelő működőképességét is, hiányosság
vagy szabálytalanság esetén értesítik a tűzvédelmi hatóságot, amely figyelmezteti az
ingatlan tulajdonosát. Ha a tulajdonos nem tesz eleget kötelezettségének, a hatóság ötezertől
harmincezer forintig terjedő bírságot szabhat ki.
