Nem is olyan régen a hejőcsabai cementgyár kapuja előtt egymást érték a teherautók. Most már évek óta zárva. A poént nem lövöm le, a héten szerettem volna bejutni a gyárba. A cél, hogy a következő retro jegyzetemben, az Északban erről a kies vidékről írjak.
Mi van most a gyárban? Mi lesz itt ha lesz is valami?
Nem majdnem, egyáltalán nem jutottam túl a kapun. Bár a két portás vagy rendész már összekészítette a vendégeknek járó felszerelést. A sárga mellényt és a védőkobakot. Végül telefon ide vagy oda – a pentagonba könnyebb bejutni – ide nem sikerült.
Na persze nem kell félniük, hogy a jegyzet elmarad.
