Részlet:  “Miskolci nosztalgikus séták” című könyvből”

Mottó: “Aki a múltat nem becsüli, a jövőt nem érdemli”  (VEKE)                               

 

                                    IX..  Fejezet

 

             Piva Carlo cukrászdája – A Széchenyi utca

                           közműveinek felújítása

 

 

A jelenlegi Tiramisu cukrászdától a Centrum áruház irányában pár lépésnyire, elérkezem a valaha igen

kedvelt és népszerű Piva cukrászdához, mely jelen időszakban sajnos már nem létezik.  Ezt a cukrászdát

Piva Carlo híres olasz cukrászmester üzemeltette, aki Miskolc nevezetes személyisége volt.

Ezen a helyen 1946-tól 1955-ig az államosításig, fagylaltgyártással foglalkozott, ő alkalmazott először

fagylaltgépet és ő árusított először tölcséres fagylaltot is. De a Rákosi rezsimben megvádolták különböző

csalásokkal, amelyekért börtönbüntetést is kapott. Majd 1959-ben, amikor a büntetését letöltötte, elhagyta

az országot. Visszatért szülővárosába Milánóba,  és soha többé nem tért vissza magyar földre.

Milánóban hunyt el. A fia itt halt meg Miskolcon, és  a mai napig is szépen ápolt családi kriptájuk a

Mindszenti temetőben található.

Ez a cukrászda lett a későbbiekben Napsugár cukrászda, amit a miskolciak továbbra is Pivának neveztek,

egészen addig, ameddig még működött.

1992-től szintén egy olasz vállalkozó Bigatton érdekeltsége lett, majd viszonylag rövid időn belül meg is szűnt

véglegesen.

A jelen korban ezen a helyen talán valamilyen ruházati bolt üzemel.

Nehéz követni a változásokat, mert a belvárosban ezek eléggé gyakori események a sok megszűnő üzlet miatt.

Az elmúlt 50-60 év alatt a városunk annyi változáson ment keresztül, hogy aki csak most térne vissza ennyi év után

rá sem ismerne már. Nagyon sok előnyös változás történt, mint pld. a belváros meglévő épületeinek és az utcai

kapukból nyíló belső kis udvaroknak-utcácskáknak a felújítása, korszerűsítése. Új, elegáns üzletek és vendéglátóhelyek

megnyitása, az üzleti portálok modernizálása, az utcai közvilágítás átépítése, melynek folytán fényárban úszik az

egész belváros, a sétálóutca útburkolatának cseréje (ami sajnos nem igazán volt sikeres és valószínűleg ki is kell

majd cserélni). A rengeteg virág, az utcai bútorzatok elhelyezése, és stb. De, sajnos van sokkifogásolni való

“ballépésnek” nevezhető változás is, mint pld. a belvárosi Vörösmarty városrész, amely igen sok vitát vált ki a

lakosságból mind a mai napig. Valahogy ez a betondzsungel végképp nem illeszkedik a történelmi belváros képéhez.

Ami helyette eltűnt a térképről el kell ismerni, azokért sem fájhat nagyon a szívünk..