Igazából már kezdjük megszokni a tumultust. A hírekben is kezd visszaszorulni, hogy ma éppen mennyi migráns haladt át az országon. S hogy itt ott üléseznek s törik a fejüket, hogy mit tegyenek már aligha érdekel valakit. A lényeg, hogy a bevándorlók, csak jönnek jönnek és jönnek majd. utánpótlás van. Legfeljebb az okozhat gondot, hogy a hidegben fázni fognak. Szegények elindulnak ingujjban nem is sejtve, hogy erre felé mi már didergünk.
Látom Európa egy hatalmas demokrácia. Egy Hyde park ahol minden politikus kiabálhat, mondhatja a magáét, sértegetheti egymás és tehetetlenül nézik mint a moziban Európa megszállását. Tessék megnézni ezt a hajót, ezt a fotót. Nekem ismerős. Az Exodusból. Amikor mi menekültünk feléjük ugyanígy csimpaszkodtunk, tülekedtünk a nagy bárkára. Akkor is a totális bénultságban, vakságban szenvedtek a politikai vezetők.
Sajnos a döntéshozók, akik tehetnének valamit a beáramlás ellen még csak kalkulálnak. Nem hallják a közvélemény hangját, nem akarnak rossz színben szerepelni. S majd úgy járnak mint Merkel kancellár akinek a vendégszeretete , befogadókészsége sokba, egyre többe kerül mindannyiunknak.
Igaz rajtunk csak átgázolnak. Már nem is tudjuk, hogy védelemre és a szerencsétlenek ellátására mennyi milliárdot költöttünk. Át kell írni a költségvetés. Kurtítani kell az egyéb kiadásainkat. Ki a franc örül ennek.
A magyar kormány a épeszű javaslatokkal állt elő az unióban.az áradat megfékezésére. Ebből mazsoláztak. Ám, hogy mikortól zárul az unió déli kapja még mindig nem tudjuk.
Csak azt, érzékeljük, hogy milyen lehetett a honfoglalás vagy a tatárjárás. Miként élték meg őseink amikor először ők lovagoltak be a Kárpát medencébe. Mit szóltak a már itt élők? S hogyan alkudtunk meg egy lóért a bennszülöttekkel. Majd milyen lehetett amikor egyszer csak a ferde szemű tatárok kopogtattak keletről. Később délről a törökök szorongattak, de a lényeg, sose voltunk egyedül.