Az Alaptörvény az ország közjogi alapjait teremtette meg, amelyre építkezünk. A forintot pedig csak akkor célszerű feladni, s csatlakozni a közös európai valutához, ha Magyarország elég erős, s teljes egészében eléri az eurózóna fejlettségi szintjét – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) elnöke az Alaptörvényről a jegybank és az Igazságügyi Minisztérium együttműködésével megszervezett tegnapi konferencián.
Az „5 éves az Alaptörvény: Közpénzügyek és forint” címmel tegnap megrendezett esemény annak a rendezvénysorozatnak a része, amellyel az ország a 2016 augusztusában bevezetésének 70. évfordulóját ünneplő forint és az idén 5 esztendős Alaptörvény előtt tiszteleg.
A konferencia előadói az elmúlt fél évtized legfontosabb gazdasági-pénzügyi stratégiai kérdéseit tekintették át az Alaptörvény közpénzekre vonatkozó rendelkezései alapján. A nemzeti fizetőeszköz – az Alaptörvény szövege szerint az ország hivatalos pénzneme – évfordulójáról pedig a forint kibocsátására kizárólagos törvényi felhatalmazással bíró jegybank a konferencia szakmai előadásai mellett érmekibocsátással és időszaki kiállítással is megemlékezik.
A forint közelmúltja sikertörténet, hiszen a nemzeti valuta sok megrázkódtatás között is stabil maradt. Az Alaptörvény pedig szövegébe emelte azt, így annak is részévé vált. Ha az Alaptörvény szellemében megyünk tovább, nem tévedünk el – mondta a rendezvényen a jegybank elnöke.
Mint felidézte, Magyarország 12 éve lépett be az Európai Unióba, s azóta folyamatosan nyitott kérdés, hogy mikor csatlakozunk az eurózónához is. Nemzeti pénzünket, a család fizetőeszközét azonban csak akkor érdemes feladnunk, ha már elég erősek vagyunk: a reálgazdaság felzárkózása és az államadósság szintje is megfelelő – húzta alá ennek kapcsán Matolcsy György. Hozzátette: akkor lehetséges Magyarország és az eurózóna számára is a csatlakozás, ha hazánk egy főre jutó bruttó hazai összterméke eléri az eurózóna tagállamai átlagának 100 százalékát, az államadósság szintje pedig 50 százalék alá csökken.
Az Alaptörvény olyan történelmi pillanatban keletkezett, amikor láthatóvá vált a rendszerváltás után kialakult ellentmondásos szociális piacgazdasági modell pénzügyi fenntarthatatlansága – hangsúlyozta Vízkelety Mariann, az Igazságügyi Minisztérium államtitkára. Az alkotmányozók e pillanatot ragadták meg, és ültették át az Alaptörvénybe. Ezzel alapvetően új helyzetet teremtettek, ugyanis a történeti alkotmányunk szabályainak elmúlt időszakban való mellőzésén túl a tételes jogi szabályokban sem volt alkotmányos korlátozás a közpénzekkel való gazdálkodást illetően.
Az államtitkár rámutatott: a döntés kizárólag a politikai felelősség körébe tartozó kötelezettség volt. Az új alkotmányozás – kihasználva azt a kivételes történelmi pillanatot, amit a kétharmados felhatalmazás jelentett – immáron végleges jogi keretek közé is szorította a mindenkori politika mozgásterét. Ezzel alkotmányos határt szabott a mindenkori döntéshozók számára.
Az MNB – külföldi befektetők által is elismert – újító, kezdeményező szerepére továbbra is szükség van, a negatív kamat helyett az élénkítést és stabilitást szolgáló célzott eszközök kellenek – fogalmazott Nagy Márton, az MNB alelnöke. A fenntartható bankrendszer kihívásai közt a tartósan alacsony kamatkörnyezetet, az IT-szektor gyorsuló növekedését, új szereplők megjelenését, illetve a változó gazdasági normák és szabályozói környezet hatásait említette meg.
A jegybank alelnöke szerint az optimális gazdaságpolitika összhangját az egyre nagyobb szerepet vállaló fiskális, az innovatív monetáris és a makroprudenciális megközelítést alkalmazó prudenciális politika adják. Stabilan nagyobb növekedés eléréséhez és a tartós felzárkózáshoz a versenyképességet tovább javító strukturális reformok szükségesek.
Az Alaptörvény megszületése nyomán alkotmányos alapkövetelménnyé vált Magyarország központi költségvetésének kiegyensúlyozottsága, a költségvetés hosszabb távú fenntarthatósága – mutatott rá Domonkos László, az Állami Számvevőszék (ÁSZ) elnöke. A javulás jó példái a társadalombiztosítási alapok, amelyek 2012 óta rendre a tervezetnél kedvezőbb egyenleggel, kiegyensúlyozott költségvetéssel zárnak, vagy az önkormányzatok, amelyek nyomon követhetősége javult, s adósságállományuk a 2010. évi 1247,5 milliárdról tavaly 36,6 milliárd forintra apadt.
Az ÁSZ ellenőrzési terveinek összeállításánál alapvető szempont, hogy nagy arányban olyan szervezeteket ellenőrizzen, amelyek teljesítménye közvetlen hatással van az államadósság alakulására – jelezte a számvevőszék elnöke. Az ÁSZ emellett az „ellenőrök ellenőreként”, azaz a versenyhivatal, a jegybank és az energiahivatal jogszabályszerű tevékenységét is vizsgálja, sőt az ország versenyképességének növeléséhez is hozzájárul azzal, hogy a közpénzek (a GDP felének) eredményes, hatékony felhasználását ellenőrzi. Az Alaptörvény megfogalmazása szerint ugyanis a közpénzekkel nem csak törvényesen, de eredményesen és célszerűen is kell gazdálkodni.
A pénzügyi stabilitás visszanyerése és őrzése 2010-től olyan stratégiai kérdéssé vált, amely a közpénzügyeket egységesen szabályozó alkotmányos előírásokat és erre támaszkodó magas szintű jogi normákat követelt – nyomatékosította Kovács Árpád, a Költségvetési Tanács elnöke. A költségvetési felelősség erősítésére, az ennek megvalósításán őrködő intézményre vonatkozóan hatékonyabb szabály és takarékosabb megoldás született.
Hozzátette: a fegyelmezett fiskális és a hatékonyabb monetáris politikának, az 5 éve megújult, szigorú, egyszerű és átlátható, szabály alapú költségvetési keretrendszer „magyar modelljének” és annak betartatásán őrzők erős felhatalmazásainak köszönhető, hogy a költségvetési szféra nem elvesz, hanem hozzájárul az ország versenyképességéhez.
Magyar Nemzeti Bank
