Nem győzök álmélkodni. Felcsörgetem a Telekom ügyfél szolgálatát és bejelentem, elromlott az internetem. Nincs kapcsolatom és a vezetékes telefonon is foglaltat jelez. Nos, idáig ilyen enyhe gyomorgörccsel indulok akcióba. Számítok, arra, hogy kezdhetem, a nyomja meg ezt meg azt a számot, diktáljam be az ügyfél azonosítómat majd negyedóra elteltével megdicsérnek. Hogy mennyire fontos vagyok a számukra, s ha komolyan gondolom a problémámat akkor hívjam őket újra. Most ugyanis sokan vagyunk és a várakozási idő akár húsz perc is lehet.Szóval erre számítottam.
Kellemesen csalódtam. Egy másfajta, szokatlanul új gépi hang jelentkezett be és semmit nem kellett nyomogatnom. Csak egyenesen igen nem válaszokat kellett generálnom. Egy automata női hanggal csevegtem. S csodák csodája ez a valaki képes volt ahhoz a munkatárshoz irányítani, aki rögtön intézkedett. Mintha nem is Magyarországon lennénk.A hölgy kért három perc türelmet és elvégezte a vonalvizsgálatot. Megállapította, tényleg jogos a panaszom és mivel üzleti ügyfél vagyok – ezt Ő mondta – biztosan fontos lehet az online kapcsolat így azonnal megszüntetik a hibát. Még ma. Mondotta pénteken. Valóban tegnap kijöttek a szerelők, de már csak akkor telefonáltak amikor a kapunkban voltak. Mi viszont nem voltunk otthon mivel nem jelezték, hogy jönnek. Így a félnégyes találkozónkat átcsúsztatták szombat délelőttre.
Na, erre várok most. Ilyenkor szokás mondani nincsen rózsa tövis nélkül. Kíváncsi vagyok, a 9 és a 11 óra közötti időben mikor kerülök sorra. Ha minden oké lesz maradok az elismerő szavaknál.
