Korona-ügyben elsőként természetesen a koronavírus-helyzetről szólunk. A mai nap adatai szerint 24617 aktív vírusbeteget tartanak nyilván, ezek közül 24 óra alatt 1753 új beteget regisztráltak, 308 a súlyos betegek száma, 118-an vannak lélegeztetőgépen. Az elhalálozottak száma 597-re emelkedett. A helyzet májushoz-júniushoz képest jelentősen változott, azóta, hogy radikálisan könnyítettek a korábbi megszorításokon. Van azonban még egy változás: többszöri jelölések és a jelöltek visszalépése után Ronni Gamzu professzor elvállalta a járvány elleni lépések elvi irányítását. Ezzel – úgy tűnik – egy kézbe, és határozott kézbe került a szakmai döntések előkészítése és ennek függvényében a politikai döntéshozatal megalapozása. Az iráni bevándorló szülők gyermekeként 1966-ban született, jelentős tudományos tekintélynek számító Gamzunak az az elve, hogy a gazdasági és járványügyi szempontok egyensúlyozása mentén az ország teljes lezárása több kárt okoz, mint amennyi haszonnal jár. Azzal, hogy piros, sárga és zöld kategóriákat felállítva szükség esetén csak bizonyos területeket kíván lezárni a gyülekezés elől, bizonyára jobban meg tudja nyerni a bezártságot már nehezen vállaló lakosságot és a kisvállalkozói köröket (elsősorban a szolgáltatókat, éttermek, bárok működtetőit) egyaránt. Gamzu úgy tűnik, vállalja az érdekcsoportokkal való ütközést is (ez a korábbi szervezeti keretek között kevésbé sikerült) és talán sikerül visszaszorítania az új megbetegedések számát. Eközben Izrael felkészült vakcina külföldről történő behozatalára is, miközben szeptemberben megkezdik az első izraeli oltóanyag humán tesztelését is. Az Izraeli Védelmi MInisztérium bejelentette, hogy a saját biológiai kutatólaboratóriumában készülő oltóanyag az eddig kísérletek során ugyanolyan hatékonynak bizonyult, mint az amerikai Moderna cég által készülő vakcina, és mindezen előzmények alapján október közepére teszik az első humán tesztek elkezdését. Arra is készülnek, hogy 10-15 millió vakcinát fognak előállítani, amiből elsőként az izraeli állampolgárokat fogják ellátni.

Korona-ügyben, másként. Tudjuk, nem mindegy, ki viseli a kalapot. Hát még ha egy kormányról van szó! A sorban harmadik választás után megalakult izraeli kormány (szükségkormány, koalíciós kormány) sorsa e napokban ismét bizonytalannak tűnik. Arról van szó ugyanis, hogy ha egy adott kormány megalakulását követően számított határidőn belül (ez most augusztus 25-e lesz) nem hagyják jóvá a költségvetést, akkor automatikusan új választást kell kiírni. A két koalíciós partner, a Likud és a Kék és Fehér által aláírt megállapodás szerint két évre szóló költségvetést kell jóváhagyni. Ezzel szemben a Likud pénzügyminisztere, Israel Katz csak néhány hónaposat kíván beterjeszteni, ami az év végéig lenne érvényben. Az indok: a koronavírus és a jövő kiszámíthatatlansága. A szerződés ezen pontjának a megváltoztatását a Benny Gantz vezette Kék és Fehér – közgazdászokra és közgazdasági érvekre támaszkodva – nem kívánja jóváhagyni. Ha a két fél – bár többek igyekeznek közbenjárni – nem jut megállapodásra, automatikusan új választások lesznek. Mi lenne ennek a következménye? A mostani koalíciós alku sarkallatos pontja szerinti hatalomátadás elveszíti jelentőségét (azaz Gantz nem váltaná Netanjahut félidőben). A további következmények még aligha számíthatók ki, de ne feledjük, hogy 2021. januárjában megkezdődnek a tanúkihallgatások Benjamin Netanjahu miniszterelnök bírósági folyamatában. Az ellenzék vezetője, Yair Lapid pedig már tervezi, hogy ha új választások lesznek, ő beterjeszti törvényjavaslatát, hogy eljárás alatt álló személy ne lehessen egyidőben miniszterelnök. Nem eseménytelen két hétnek nézünk most elébe.

 

Jaffa utca, Jeruzsálem, 2020. augusztus 7.