Az Országgyűlés elé kerül a pedagógusok új életpályájáról szóló törvénytervezet -a törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer

Több hónapos átfogó egyeztetést követően a kormány 2023. június
6-án benyújtja az Országgyűlésnek a pedagógusok új életpályájáról
szóló törvény tervezetét. A törvényjavaslat megalapozza a
pedagógusok társadalmi, szakmai megbecsülését, további jelentős
béremelését. A tervezet körül a baloldal részéről gerjesztett öncélú
politikai viták, a diákokat erőszakba forduló tüntetésekbe sodró
megmozdulások miatt ismét leszögezzük: a pedagógusok béremelési
programja már rég elindulhatott volna, ha a baloldal politikusai
havi 5-6 millió forintért Brüsszelben nem akadályozzák, hogy
Magyarország megkapja a jogosan járó uniós forrásokat, s így a
magyar pedagógusok mihamarabb átlagosan havi 800 ezer forintot
keressenek.
 A köznevelésben a gyermek érdeke az első. Az új
pedagóguséletpálya-törvény tervezete is azt a célt szolgálja, hogy a
gyermekeket nevelő, oktató pedagógusok szakmai és anyagi
megbecsülése javuljon. Aki eredményesebben tanít, többet foglalkozik
a gyerekekkel, jobban kereshet.
 A benyújtása előtt szakmai és társadalmi megmérettetésre bocsátott
törvénytervezet elkészítését több hónapig tartó egyeztetés, és
három, a pedagógusokkal, valamint egy, a szülőkkel folytatott online
konzultáció előzte meg.

A pedagógusok új életpályáját keretező törvény tervezetét a tárca
2023. március 2-án tette közzé társadalmi egyeztetésre. Összesen
húsz alkalommal történt egyeztetés a szakmai és az érdekképviseleti
szervezetekkel, valamint a parlamenti pártokkal. Az egyeztetések
során beérkezett érdemi javaslatok jelentős részét befogadtuk.
 A tárca többször egyeztetett a törvénytervezetről a pedagógus
szakszervezetekkel; a Nemzeti Pedagógus Karral; a
Köznevelés-stratégiai Kerekasztallal; az Országos Köznevelési
Tanáccsal, az Országos Diáktanáccsal, valamint a felsőoktatási
intézmények által fenntartott gyakorlóiskolák; a Klebelsberg Központ
és a tankerületek; a Nagycsaládosok Országos Egyesülete; a Nemzeti
Ifjúsági Tanács; a Települési Önkormányzatok Országos Szövetsége; az
Országos Nemzetiségi Önkormányzatok Szövetsége, a Megyei Jogú
Önkormányzatok Szövetsége képviselőivel. A törvényjavaslat
véleményezésében részt vett a Magyar Katolikus Egyház, a
Magyarországi Református Egyház és a Magyarországi Evangélikus
Egyház is.

Miután a törvénytervezetet a baloldal és egyes pedagógus
szakszervezetek álhírei, hangulatkeltése és erőszakba forduló
megmozdulásai kísérték, a minisztérium a parlamenti pártok számára
is lehetőséget adott az előzetes egyeztetésre, melyre a baloldali
pártok képviselői eleve azzal a kijelentéssel érkeztek, hogy "nem
egyeztetésre jöttek", érdemi javaslatok helyett provokatív
nyilatkozatokat tettek, agresszív követeléseket adtak elő. A
baloldali pártok szakértői számára kért újabb egyeztetésen a hét
meghívottból mindössze hárman jelentek meg.
 A Belügyminisztérium elkötelezett a pedagógusok jelentős béremelése
mellett. Közismert: a kormány 2023. januárjától 10%-os
pedagógusbér-emelést előlegezett meg. Amikor Magyarország megkapja a
hazánknak jogosan járó uniós forrásokat, a rendszerváltás óta a
legnagyobb mértékű pedagógusbér-emelés következhet. A kormány
ütemterve szerint 2025 januárjára a pedagógusok átlagbére el fogja
érni a diplomás átlagbér 80 százalékát.
 A pedagógusok közszolgálatot látnak el - gyermekeink oktatása,
nevelése a hivatásuk. A köznevelési foglalkoztatott jogviszony
bevezetésére tett javaslat ezt teszi egyértelművé, amikor nagyobb
társadalmi, szakmai és anyagi megbecsülést garantál a tanárok
számára.

A törvényjavaslat elfogadásával létrejön a pedagógusok többsége
által is támogatott teljesítményalapú bérezési rendszer. Aki
eredményesebben tanít, többet foglalkozik a lemaradó gyerekek
felzárkózásával, a tehetségesek versenyre felkészítésével, aki
innovatívabb, aki tanórán kívüli programot szervez, magasabb
jövedelmet fog elérni.
 Jubileumi jutalomban korábban csak közalkalmazottak részesülhettek,
a törvényjavaslat elfogadása esetén ezt valamennyi pedagógus
megkapja, függetlenül attól, hogy korábban állami, egyházi vagy
magániskolában tanított az érintett.
 A pedagógusok alapszabadsága 46 napról 50 napra emelkedik, melyből
az igazgató legfeljebb 15 nappal rendelkezhet.
 Elfogadása esetén az új törvény csak arra az esetre engedi a tanév
legfeljebb egy hónappal történő meghosszabbítását, amennyiben a
tanév közben merül fel valamilyen el nem hárítható ok, ami miatt a
tanítás országosan ellehetetlenül, és ebből következően nem valósul
meg a 180 tanítási nap. A pótlást eddig hétvégénként kellett
megszervezni, az új szabályozás tervezete mindenkinek kedvezőbb.

A pedagógus eddig is kötelezhető volt más intézményben történő
tanításra. A javaslat szerint ennek alkalmazására csak az adott
járáson belül, illetve meghatározott élethelyzetekben csak a
pedagógus hozzájárulásával kerülhet sor. Az új bérstruktúrának
köszönhetően vagy az éves teljesítményértékelés során a munkáltató
az ezzel járó többletterhet anyagilag is elismerheti, a munkába
járás költségeit pedig megtéríti.
 Jelenleg a Munka törvénykönyve rendelkezik a munkavállalók, így a
pedagógusok ellenőrzésére vonatkozó szabályokról. A tanárok
magánélete sérthetetlen, a munkáltatótól kapott laptopok, táblagépek
tanítással, neveléssel összefüggő tartalmába azonban a munkáltató
betekinthet. Ez így van minden munkahelyen.
 A fegyelmi eljárás intézményének visszaemelésére vonatkozó javaslat
a pedagógusokat védi. Jelenleg ugyanis nincs lehetőség közbenső
lépésre, az elbocsátás az egyetlen jogkövetkezmény súlyos jogsértés
esetén.
 A törvényjavaslat további vitájára az Országgyűlésben lesz
lehetőség.
     Kiadó: Belügyminisztérium