ujkeletlive

Macron hivatala túlzottnak, és a két ország közötti barátságtól elrugaszkodottnak nevezte Netanjahu válaszát a Gáza elleni fegyverszállítmány embargóra

Jiszrael Katz izraeli külügyminiszter, majd Binjámin Netanjahu miniszterelnök egyaránt hevesen kritizálta Emmanuel Macron francia elnök tegnapi nyilatkozatát, miszerint a gázai felhasználásra szánt izraeli fegyverszállítások embargójára szólított fel.

A tegnap este közzétett felvételen a miniszterelnök képmutatással vádolta azon vezetőket, akik nem támogatják feltétel nélkül Izraelt, szégyenteljesnek nevezve, hogy miközben Irán továbbra is felfegyverzi a térségben lévő megbízottjait, azok az országok, melyek azt állítják, hogy ellenzik a terrortengelyét most Izrael önvédelmi képességét akarják korlátozni.

„Miközben Izrael harcol az Irán vezette barbár erőkkel, minden civilizált országnak szilárdan Izrael mellett kell állnia. Macron elnök és más nyugati vezetők azonban most fegyverembargót követelnek ellene,” – tette hozzá, majd azt ígérte, hogy Izrael győzni fog a támogatásukkal vagy anélkül, „mert azzal, hogy Izrael megvédi magát ezzel a barbarizmussal szemben, a civilizációt védi azokkal szemben, akik a fanatizmus sötét korszakát akarják mindannyiunkra kényszeríteni.”

Netanjahu beszédében hangsúlyozta, hogy Izrael hét fronton védekezik a civilizáció ellenségei ellen, és miközben felsorolta a Hamász elleni harcokat a Gázai övezetben, a libanoni Hezbollah, valamint az Irán által támogatott milíciák ellen Jemenben, Irakban és Szíriában. Netanjahu megemlítette a Júdea és szamáriai terrorcsoportok elleni folyamatos erőfeszítéseket is, a teheráni vezetést jelölte meg a támadások központi irányítójaként – „Irán ellen harcolunk, amely a múlt héten több mint 200 ballisztikus rakétát lőtt ki közvetlenül Izraelre, és amely az Izrael elleni hétfrontos háború mögött áll.”

A miniszterelnök szombaton megerősítette korábbi ígéretét, miszerint Izrael visszavág Iránnak a hét eleji ballisztikus rakétatámadásért, mondván – „Izraelnek kötelessége és joga megvédeni magát, illetve válaszolni ezekre a támadásokra – és ezt meg is fogja tenni.”

Miközben Jeruzsálem fenntartja az önvédelemhez való jogát, és kijelentve katonai műveletei elengedhetetlenek a túléléshez, a nemzetközi porondon a zsidó állam szövetségesei, közöttük Macron és más vezetők visszafogottságra, illetve a katonai segélyek újraértékelésére szólítottak fel a gázai humanitárius válság hátterében.

A francia elnök tegnapi fegyverszállítási embargójára érkezett éles izraeli miniszterelnöki kritikát követően Macron hivatala közleményben hangsúlyozta a Franciaország és Izrael közötti szilárd barátságot, ugyanakkor Netanjahu reakcióját „túlzottnak, és a két ország közötti barátságtól elrugaszkodottnak” minősítette.

A múltheti iráni támadásra adott izraeli válasz mérséklésére, illetve a hadsereg libanoni szárazföldi tevékenységének korlátozására irányuló nyugati nyomással a háttérben, a héber média az izraeli és francia külügyminiszter közötti szóváltásról számolt be.

Jean-Noël Barrot francia külügyminiszter a héten Izraelbe érkezik, miután Bejrútban tárgyalt a tűzszüneti terv előmozdítása érdekében.

Barrot mindenekelőtt tárgyalt izraeli kollégájával, a kettejük között zajlott feszült beszélgetés közepette megerősítette az Elysee Palota korábbi álláspontját, és felszólította Izraelt, hogy ne támadja meg Irán nukleáris létesítményeit a rakétatámadásra válaszul.

A 12-es csatorna által közölt állítólagos szóváltásról közölt leirat szerint Jiszrael Katz azzal vágott vissza Barrotnak, miszerint – „az iráni támadás brutális volt. Izraelnek reagálnia kell, és meg fogjuk találni a megfelelő módot a visszatartásra.”

A francia külügyminiszter hangsúlyozta, hogy országa elismeri Izrael válaszcsapásra való jogát, ugyanakkor arra figyelmeztetett, hogy okosabb lenne olyan módon reagálni, amely elkerüli az eszkalációt, hozzátéve azt is, hogy „az iráni vezetés üzent nekünk, hogy megfontoltan és ellenőrzötten támadtak.”  Mire Katz azt válaszolta – „nem akarom elképzelni, Franciaország hogyan reagálna, ha a szomszédaik 200 ballisztikus rakétát lőnének Párizsra és Franciaországra. Meghívom Franciaországot, hogy hangolja össze Izraellel a választ Irán ellen, és vegyen részt benne.”

A libanoni kérdést illetően Barrot megértés tanúsított a Hezbollah infrastruktúrájának megsemmisítésére irányuló izraeli stratégiát illetően annak érdekében, hogy helyreállítsák az északi lakosok biztonságát.

„Elemzésünk szerint ez a helyes út, de ezzel együtt nem szabad területeket elfoglalni Dél-libanonban, mert ez veszélyeztetheti az izraeli erőket, és tovább súlyosbíthatja a helyzetet Libanonban,” – közölte a francia külügyminiszter, mire Katz világossá tette: „nem áll szándékunkban mélyen behatolni Libanonba, de elvárjuk, hogy hagyjanak fel a kényszerű tűzszünetre való felszólítással, amely csak lehetőséget adna a Hezbollahnak, hogy újraszervezze magát az Izrael elleni háborúra. Most van itt az alkalom Önök és a nemzetközi közösség számára, hogy olyan diplomáciai megoldást találjanak, amely lehetővé teszi a Hezbollah visszaszorítását a Litani folyón túlra, és stabilitást hoz Libanonban.”

Mindeközben, amerikai tisztviselők szerint a Fehér Ház ki akarja használni a Hezbollah vezetésére és infrastruktúrájára mért hatalmas csapást, hogy a következő napokban új libanoni elnök megválasztását szorgalmazza.

Az Axios riportja rávilágít arra, hogy a két éve kvázi elnök nélküli instabil libanoni helyzet súlyosbította az ország politikai és gazdasági válságát. A beirúti politikai vezetést megbénító Hezbollah-vezető, Hasszán Naszrallah mellett számos más katonai vezető izraeli likvidálása, a Biden kormány szerint soha vissza nem térő lehetőséget teremt az iráni támogatottságú terrorcsoport politikai irányú befolyásának kiiktatására.

Naszrallah korábban ugyanis megakadályozott minden olyan elnök-jelölt megválasztására irányuló erőfeszítést, aki nem volt a szövetségese. Kiirtását követően azonban lehetőség nyílik átbillenteni a libanoni politikai egyensúlyt egy olyan jelölt megválasztása révén, aki nem áll a terrorcsoport befolyása alatt.

A Hezbollah terrorszervezettel szoros kapcsolatokat ápoló Michel Aoun korábbi elnök mandátuma 2022. október végén járt le. A libanoni parlament azóta sem jutott konszenzusra az új elnök személyéről. A bejrúti politikai rendszer a különböző vallási felekezetek közötti hatalommegosztásra épül, és az elnöki posztot keresztény személy tölti be.

Az Egyesült Államok, Franciaország és több arab ország, köztük Szaúd-Arábia és Katar két éve próbál közvetíteni az ország különböző politikai pártjai között, hogy kompromisszumra jussanak, de a Hezbollah szinte minden kezdeményezést aláásott.

„Egy ideje világossá tettük, hogy szerintünk a libanoni kormánynak túl kell lépnie a rendszerben lévő működési zavarokon – a működési zavarok egyik fő okozója a Hezbollah vétója a következő elnök személyét illetően -, és elnököt kell választania. Ez továbbra is igaz,” – erősítette meg csütörtökön Matthew Miller, az amerikai külügyminisztérium szóvivője a Fehér Ház álláspontját, miszerint a jelenlegi helyzetben az iráni támogatottságú Hezbollah – kvázi vezető nélkül a túlélésért küzd, így alkalmas az idő politikai befolyásának kiiktatására.

Az egyik jelölt a libanoni fegyveres erők parancsnoka, Joseph Aoun tábornok, akit az Egyesült Államok és Franciaország támogat,

Az Axiosnak nyilatkozó két amerikai tisztviselő szerint a jelenlegi libanoni helyzet lehetőséget kínál a libanoni elnökválasztás körüli holtpontról való kitörésre, még mielőtt az Izrael és a Hezbollah közötti tűzszünetre törekednének.

The post Diplomácia – francia affér, és a Fehér Ház a Hezbollah politikai kiiktatására irányuló törekvései first appeared on Új Kelet Live.