A címkép csak illusztráció.
Akiről írok egy tisztességes és sokak által ismert és elismert nőgyógyász akit ma ismét láttam a saját lakóközösségük hulladéktárolóiban matatni. Mint mindig most is elegáns volt és teljes átéléssel tette a dolgát. Az az igazi jóember , nyugalmazott főorvos akinek a nevéhez fűződik a hajdani vidéki szülőotthonok megalapítása és felügyelete. Szakmailag mindvégig a topon volt és nem akármilyen páciensek jártak hozzá a magánrendelőjébe is. Szomszédok amolyan barátok voltunk és rá valamint a gyermekorvos feleségére is bármikor számíthattunk ha baj volt. Tréfásan mondotta, nem a legjobb az arcmemóriája , de övön alul felismeri a hölgybetegeit.
S ma reggel szomorúan láttam, ahogyan vasalt ingében gumikesztyűben műanyag és papírhulladékokat szemelget a sárga kukába a ház kékjeiből. Egyedül, ha nem ismernénk – itt van jó ember fogadja el ezt jó szívvel adtam volna neki néhány papiros pénzt. Ahogyan megismertem el nem fogadta volna de eszébe sem jutna megsértődni. Elmondta túl a kilencvenen akár egész nap nézhetné a tévét vagy kettesben unatkoznának a feleségével. Ám ő úgy gondolja, ha már a lakótársak ennyire közömbösek a szelektív hulladékgyűjtés iránt majd Ő kompenzálja a hiányosságot. Kijelentette, tudja mennyire különös amit önként amolyan szórakoztató időtöltésként vállal már jó ideje , de egyáltalán nem zavarja a külső szemlélők megdöbbenése. Ő csak teszi a dolgát mint ahogyan egész életében tette. Gyógyított, rendelt műtött és sok ezer ember életét mentette meg és még ennél is több baba megszületését vezette le.
Kevés hozzá hasonló nagyságú tiszteletre és szeretetre méltó embert ismerek. Kérem, hogy ha látják Őt az Arany János utcai társas ház tárolójánál kukázni, ne értsék félre, inkább emeljék meg előtte a kalapjukat.
S ha a környezetvédelem illetékesei szeretnének valakit érdemei alapján megjutalmazni elismerni akkor most tegyék meg , a főorvos úrnál méltóbbat nem találnak a régióban.
Tokaj
