ujkeletlive

Diplomácia

Trump megerősítette a nemzetközi média közös nyilatkozatát

Azt követően, hogy a közelmúltban számos nemzetközi hírszolgálat felszólította Izraelt, hogy tegye lehetővé tudósítóik számára a Gázai övezetbe való belépést, Donald Trump elnök tegnap este hasonlóan nyilatkozott, mondván – „ugyan veszélyes hely, de szeretném, ha ez megtörténne, annak érdekében, hogy láthassák a humanitárius erőfeszítéseket.”

Az AP, az AFP, a Reuters és a BBC hírszolgálata a múlt hónapban közös nyilatkozatban szólította fel Izraelt, hogy biztosítson szabad hozzáférést az újságírók számára a Gázai övezetben való tudósításra, valamint tegye lehetővé a terület elhagyását, emellett aggodalmuknak adtak hangot a harci övezetben is tapasztalható nehéz körülmények miatt.

„Az utóbbi időben az éhínség veszélye is a valóság részévé vált. Ismét felszólítjuk az izraeli hatóságokat, hogy a Gázai övezetbe engedjék be és ki az újságírókat,” – áll a közös nyilatkozatban, hangsúlyozva – „létfontosságú, hogy elegendő élelmiszer jusson el a helyi lakossághoz.”

Az izraeli hadsereget a hét elején újabb éles bírálat érte Anasz al-Sarif, az Al-Dzsazíra újságírójának likvidálása miatt. Az Újságírók Védelméért Bizottság adatai szerint a háború kezdete óta legalább 186 újságíró és médiában dolgozó vesztette életét az övezetben; a hadsereg hírszerzési forrásokra hivatkozva azonban rávilágított az érintett újságírók Hamászhoz vagy az Iszlám Dzsihádhoz való kapcsolataira.

„A terrorista Anasz al-Sarif egy terrorsejt vezetőként szolgált a Hamász terrorszervezetben, és rakétatámadási terveket mozdított elő izraeli civilek és az izraeli erők ellen,” – áll a hadsereg közleményében, megjegyezve, miszerint az októberben Gázában lefoglalt dokumentumok egyértelműen megerősítik a terrorista kapcsolatát a Hamásszal.

A katari székhelyű Al-Dzsazíra tagadja a hadsereg állításait, és azzal vádolja Izraelt, hogy szisztematikusan támadja alkalmazottait a Gázai övezetben.

Katarról rosszat vagy semmit

Izraeli szemmel nézve Katar talán a legellentmondásosabb arab ország. Diplomáciai kapcsolatai ugyan nincsenek a zsidó állammal, de manapság egyre többször hallani – többek között Binjámin Netanjahu miniszterelnök részéről is, hogy Doha nem ellenséges ország, ami kevésbé oszlatja el megítélése árnyékban érzékelhető kételyeket.

Figyelembe véve, hogy a dúsgazdag öböl-ország vezetéséhez kötődik a Hamász éveken át zajló pénzügyi felhízlalása – nem mellesleg a készpénz tranzakció izraeli területen áthaladva történt Netanjahu jóváhagyásával, emellett a Miniszterelnöki Hivatal egyes tanácsadói gyanújával jelenleg is zajló Katar-gate botrány, másrészt azt is hozzátéve, hogy a számtalan esetben összeomlott túszalku és tűzszüneti tárgyalások fő közvetítője, és helyszíne úgyszintén Doha, úgy tűnik, hogy a katariak egyre inkább a spájzban vannak.

Azontúl, hogy Donald Trump elnök kiemelten fontosnak tartja dohai kapcsolatait, és visszatérve a Katar-gate ügy egyik gyanúsítottjára, Netanjahu tanácsadója – a vádemelés előtt álló Jonatán Urichra, a bíróság meglepő következtetésre jutott. A katari fizetést ugyan nem tagadó Urich ügyvédje azzal érvelt, hogy védence a juttatást nem közalkalmazotti státuszban kapta, így nem követett el bűncselekményt, a bíróság pedig helyt adott kérelmének, és megszüntette a háziőrizetet.

Menáhem Mizráhi bíró szerint ugyanis nem nyert bizonyítást a gyanú, hogy közszolgaként kapott volna megbízást Katartól, amely egyébként „nem ellenséges ország,” emellett idézte Netanjahu vallomását az ügyben, miszerint „nem tudtam, hogy Katarnak dolgozik, de nincs ebben semmi kifogásolható – sok ember dolgozik sok országgal.”

A miniszterelnök kormányában azonban nem mindenki osztja ezen véleményét.

A Diaszpóraügyi Minisztérium, élén Amicháj Sikli miniszterrel kampányt szándékozik indítani Katar és Törökország ellen, – jelentett a Kan közszolgálati csatorna, megjegyezve, hogy Sikli kérésére a hivatal tudatosság-ügyi főosztályának vezetője, Hadasz Maimon már hozzá is fogott az előkészületeknek.

Törökországgal évek óta hullámzó diplomácia, különösen a gázai háború miatt tapasztalatható jelenlegi rossz hangulat ellenére, Ankara továbbra sem szakította meg jeruzsálemi kapcsolatait. Katar pedig – amint láttuk többek között, a túszok kiszabadítására irányuló erőfeszítések kulcsszereplője, mely misszióhoz legutóbb, Trump szavaival élve a „nagyon segítőkész törökök” is csatlakoztak. Sikli erőfeszítései a két ország elleni tervezett diplomáciai támadását illetően, korábban is hangoztatott véleményét támasztják alá, mondván nem támogat semmilyen megállapodást a fogvatartottak kiszabadítása, és a gázai háború befejezése érdekében.

Vallás és politika

Háredi lázadás a börtön előtt

Vallási vezetőik felszólítását követően tegnap este feszült légkörben gyülekezett több száz ultraortodox a Bét Lid melletti 10-es katonai börtön előtt, a sorkatonai szolgálatot megtagadó hét társuk szabadon engedését követelve.

A lázadók a fogvatartottak nevét, és az egyébként mindenkire vonatkozó szolgálat megtagadására buzdító szavakat skandálva nyilvánosan széttépték, és elégették behívóparancsaikat.

A tüntetés végül eldurvult, helyi lakosokat, és egy ismert fotóst is bántalmaztak, majd végül elindultak a hadsereg közeli bázisa felé, de a bejáratnál a katonák megállították őket. Emellett, a rendőrök szeme láttára akadályokat állítottak fel, rugdosták a kordonokat, különböző tárgyakat dobáltak a rendfenntartók felé, és „nácinak” nevezték őket, letartóztatásra mégsem került sor.

A helyszínen litván és haszid rabbik vezették az imával egybekötött gyűlést, de a végén az egyes irányzatok közötti vélemény különbségek miatt egymással is összetűzésbe kerültek.

A tömeges demonstrációt már napokkal korábban meghirdették a litván háredi Jated Ne’eman, az Agudat Jiszráél frakciójához kötődő Hamodia, illetve a szefárd Haderech egyaránt felhívást tett közzé, hogy támogassák „a Tóra tanulói elleni hatósági zaklatás” áldozatait. A szervezők eredetileg békés, imával egybekötött tiltakozást terveztek, de a helyszínen hamar feszültté vált a helyzet a radikális beszólások miatt.

A tegnap esti megmozdulás érdekessége, hogy a demonstrálók a Gázai övezetben fogvatartott túszok szabadon engedését követelő kampány üzeneteit, és vizuális elemeit használták fel, összehasonlítva a 679. napja elhurcolt és a megkínzott gázai túszok helyzetét a katonai szolgálatot megtagadó jesiva bócherek letartóztatásával hasonlítva össze – „szabadítsátok ki a túszokat, hozzátok ki őket a pokolból” szlogeneket skandáltak.

A kormányból, és koalícióból a sorkatonai szolgálat mentességét biztosító törvény hiánya kilépő Jahadut HaTora frakció, Degel HaTora ágának vezetője Mose Gafni a szolgálat alól kibújó katonák letartóztatását a „rómaihoz hasonló háborúnak” nevezte, amikor tiltották a Tóra tanulását.

„Ezt nem engedjük, és minden erőnkkel harcolni fogunk ellene,” – közölte, majd a Likudot azzal vádolta, hogy valójában nem érdekli őket a Tóra tanulóinak sorsa, inkább a koalíció megbontására törekszenek.

„A Tóra világa nemcsak, hogy fennmarad, és megerősödik, hanem növekedni is fog, és vezeti majd a zsidó népet,” – közölte korábban Gafni egy jesiva konferencián.

A koalíción belül az úgynevezett mentességi törvény körül kialakult válság megoldására, Binjámin Netanjahu miniszterelnök menesztette a Kneszet Külügyi és Védelmi Bizottságának éléről Juli Edelsteint (Likud), és a helyére kinevezett Boáz Biszmuttól (Likud) várja az ultraortodoxok felmentését, illetve a szankciók kikerülését jelentő új törvény megszavazását, amelyhez először is a bizottság jóváhagyására lesz szükség. A Kan azonban úgy tudja, hogy a koalíción belül legalább öten nem fogják megszavazni a Biszmut elé kerülő új javaslatot.

The post Trump azt szeretné, hogy Izrael engedje be a külföldi újságírókat Gázába first appeared on Új Kelet Live.