Ben-Gbir elirigyelte Trump alcatrazi aligátorait, és a főügyész „harapása”

ujkeletlive

Ben-Gvir és a krokodilok

Binjámin Netanjahu miniszterelnök öt napos amerikai útjának, és mar-a-lago-i látogatásának ideje alatt köztudottan Miamiban szállt meg, miközben Itamar Ben-Gvir (Ocma Jehudit) nemzetbiztonsági miniszter a maga módján gondoskodott a héber médiában a hazai floridai hangulatról. Az Ocma-vezér ugyanis Donald Trump elnök nyomdokaiba lépve úgy döntött, hogy krokodilokkal körülvett erődítményt hoz létre a terroristák megbüntetésére.

Az „Alligator Alcatraz” néven elhíresült amerikai börtönt  Miamitól körülbelül 70 kilométerre a nem kívánatos bevándorlók elszállásolására működtetik Everglades mocsaras területén, az elnök utasítására.

Ben-Gvir hasonló koncepciót követve a terroristák ellen a hamat-gader-i krokodilfarmon képzeli el az ötlet megvalósítását, amit állítólag korábban egy munkaértekezleten már felvetett a büntetés-végrehajtás biztosának, azzal indokolva a kezdeményezést, hogy szerinte a túszcsere megállapodást követően megnőtt a terroristák szökési motivációja.

Ilymódon, a halálbüntetés bevezetése mellett egy krokodilokkal körülvett börtön jelentős elrettentő erőt képviselne, – állítja a miniszter.

A tervet a börtön vezető tisztviselőin kívül a médiában is népszerűsítve, Ben-Gvir korábban már a költségeket is elárulta, mondván „egy kis krokodil 8 ezer dollárba, egy nagy pedig 20 ezerbe kerül. Megmondtam neki (börtönbiztos), hogy bármilyen költségvetésre is lesz szükség, megadom rá a forrást.”

Korábbi nyilatkozata szerint „a terroristák már most halálra rémültek az ötlettől,” így aztán az elméleti szinten tovább lépve, tegnap egy börtön-küldöttség – az említett biztoshelyettes vezetésével „tanulmányi” látogatásra érkezett a krokodilfarmra, ahol az állatok gondozásáról kaptak eligazítást. A krokodilok tanulmányozására azért volt szükség, mivel Ben-Gvir utasította a büntetés-végrehajtás felsővezetését, hogy az amerikai modell mintájára vizsgálják meg a terv megvalósíthatóságát, ahol „természetes” akadályokat is használnak a biztonsági rendszer részeként.

Az illetékes hatóság, a Természetvédelmi és Parkigazgatóság megerősítette a megkeresést egyeztetés céljából a krokodilok alkalmazása ügyében, ugyanakkor leszögezték:

• a Természetvédelmi és Parkigazgatóság irányelvei nem teszik lehetővé vadon élő állatok biztonsági célú tartását;
• majd hangsúlyozták, hogy továbbra is a törvényeknek, és a saját szabályzatuknak megfelelően fognak eljárni a vadon élő állatok védelmében.

Eközben Ben-Gvirnek ismételten meggyűlt a baja Gali Baharav-Miara főügyésszel, aki tegnap este a testülethez beadott ajánlásában arra szólította fel a Legfelsőbb Bíróságot, hogy ideiglenes végzés kiadása révén kötelezze a miniszterelnököt annak megmagyarázására, miért nem meneszti a nemzetbiztonsági minisztert tisztségéből.

A legfőbb ügyész 68 oldalas beadványában hangsúlyozta, miszerint a tisztekre gyakorolt „folyamatos (időnként kifinomult) nyomásgyakorlás rendszerén” keresztül Ben Gvir helytelenül avatkozott be a rendőrség működésébe a kormányellenes tüntetőkkel kapcsolatos fellépés, a Templom-hegy status quója, valamint a Gázába tartó segélyszállítmányokat védő intézkedések ügyében, majd leszögezte – „jelen szakaszban elkerülhetetlen arra a következtetésre jutni, hogy a nyilvánosság védelme nem lehetséges a rendőrség függetlenségét sértő, rendszerszerű magatartástól, amely veszélyezteti annak állami és apolitikus jellegét, és mindebből következően az emberi jogok, és a jogállamiság védelmét. Ezen állapot valós és súlyos sérelmet okoz alapvető demokratikus értékekben.”

Baharav-Miara, és a nemzetbiztonsági miniszter közötti vita lényegében hónapokra nyúlik vissza, mígnem tavaly áprilisban úgy tűnt, hogy a feleknek sikerült kompromisszumos megállapodásra jutni a miniszter rendőrségi munkába való beavatkozását illetően, annak érdekében, hogy a legfőbb ügyész megvédhesse a leváltását követelő petíciókkal szemben. Ilymódon a miniszterre korlátozásokat szabtak ki: többek között nem vehetett részt a tüntetések kezelésében, meghallgatások során, és nem avatkozhatott be operatív tevékenységekbe.

Ben-Gvir ígéretei ellenére, a főügyész azonban azt állítja, folyamatosan megsérti kompromisszumos vállalásait, melyek mint utóbb kiderült csupán fedezet nélküli nyilatkozatok gyűjteménye volt.

Hónapokig tartó többszöri összecsapás, és figyelmeztetések után Baharav-Miara először jelentette ki, hogy nem áll módjában megvédeni a kormány nemzetbiztonsági miniszterét a petíciók kapcsán, és hárítva a felelősséget a miniszterelnökre, azt indítványozta a bíróság felé, hogy kérje számon, miért „nem cselekszik haladéktalanul a rendőrség függetlensége, és állami, apolitikus jellege elleni sérelem megszüntetése érdekében, mégpedig a miniszter tisztségéből való felmentés útján,” – arra utalva, hogy a nevezett körülmények miatt a rendőrség függetlensége a nemzetbiztonsági miniszter cselekményei következtében tartósan és rendszerszerűen sérül, így az állapot továbbá nem tartható fenn. Továbbá, hangsúlyozva, miután a miniszter rendőrségi munkába való beavatkozásai normává, és megszokottá válnak, és a negatív hatásoktól való félelem nem elméleti, hanem kézzelfogható, „nem kizárt, hogy visszafordíthatatlan kárról van szó.”

Végezetül, a legfőbb ügyész hangsúlyozta – „miután számos arra irányuló kísérlete, hogy közigazgatási síkon olyan megoldásokat találjon, melyek egyrészt lehetővé tennék a miniszter hivatalban maradását, másrészt biztosítanák a rendőrség függetlenségét, nem jártak sikerrel, és mivel a fent részletezettek szerint nem elegendő az utólagos bírói felülvizsgálat, meg kell vizsgálni, fennáll-e más jellegű beavatkozás alapja: a miniszter tisztségéből való felmentése a miniszterelnöknek a Kormányról szóló alaptörvény 22. § (b) pontja szerinti hatáskörével összhangban.”

A főügyész ellenállása nem éri váratlanul Netanjahut, hiszen már múlt hónapban levélben fordult a miniszterelnökhöz, amelyben jelezte, hogy Ben-Gvir magatartása, amelyet a rendőrség szakmai munkájába való beavatkozás jellemez, már nem teszi lehetővé hivatali idejének védelmét a Legfelsőbb Bíróság előtt, megjegyezve, hogy a nemzetbiztonsági miniszter úgy viselkedik, illetve úgy tünteti fel magát, mint egyfajta felsőbbrendű „szuper-országos rendőrfőkapitány.”

A nemzetbiztonsági miniszter kordában tartása helyett Netanjahu, és koalíciója már kezdeményezte Baharav-Miara kirúgását, amit a Legfelsőbb Bíróság hatályon kívül helyezett. A főügyész tegnapi ajánlását követően, Ben-Gvir dühös kommentben „bűnözőnek,” nevezve a főügyészt, hangsúlyozta – „nem érdekel, a véleményed.”

A koalíció nevében Gideon Sza’ar külügyminiszter, aki az előző kormány igazságügyi minisztereként nevezte ki Baharav–Miarát, a közösségi médiában megfosztva kinevezésétől idézőjelben utalt „a kormány jogi tanácsadójára,” – aki „több mint hároméves hivatali ideje alatt egyetlen vádpontban sem döntött úgy, hogy vádat emel Ben-Gvir miniszter ellen. Tudomásom szerint még csak azt sem rendelte el, hogy bármilyen ügyben gyanúsítottként kihallgassák. Az a pimasz kísérlete, hogy a miniszterelnökre rákényszerítse leváltását a hivatali idejének negyedik évében, ezért úgy értelmezendő, mint a kormány stabilitásának aláásására irányuló újabb próbálkozása, a kormány megbuktatásának szándékával,” – állítja Sza’ar, miközben nem tagadja a Ben-Gvirrel szemben felmerülő visszaéléseket, de azt sem veszi figyelembe, hogy a minisztert védi mentelmi joga bármilyen vádemeléssel szemben, illetve kinevezésének joga, és felelőssége egyaránt a miniszterelnökre hárul.

The post Ben-Gbir elirigyelte Trump alcatrazi aligátorait, és a főügyész „harapása” first appeared on Új Kelet Live.