ujkeletlive

Katar-gate 2.0

A tegnap esti szűkkörű biztonsági kabinet napirendi pontjai között a gázai megszállás mellett, valószínűleg szóba kerültek a sikertelen dohai kiiktatási akció túszalku esélyeire gyakorolt következményei is.

A héber médiában napok óta tartó célozgatások után a kabinet minisztereit tegnap este tájékoztatták arról, miszerint a hét elején elindított Hamász-vezetőket célzó katari likvidálási kísérlet sikertelennek bizonyult. A Sábák belbiztonsági szolgálat hírszerzési adataira épülő, a légierő Tűz-Tanácskozás hadműveletének biztosra vélt sikere nem valósult meg, ráadásul szarkasztikus üzenetként, Khalil al-Hajja, Zaher Dzsabarin, és Khaled Masal életét szószerint az ima mentette meg. A jelentések alapján a Hamász tárgyalódelegációja, amely Donald Trump tűzszüneti javaslatát vizsgálta az tanácskozás után elvonult imádkozni, ahová telefonjaikat nem vitték magukkal, ilymódon tévesztve meg az izraeli hírszerzést.

Az Öböl-menti kis ország elleni támadás a Katar-gate – Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatala tanácsadóinak jutatott katari pénzek, és gyanús Doha-párti reklámkampányok miatt zajló letartóztatások, illetve belbiztonsági vizsgálatok közepette történt. A dohai emírséget, és fő szövetségesét – Donald Trump elnököt egyaránt meglepő akció, az Izraelhez egyébként nem ellenséges szándékkal viszonyuló Öböl-menti országok számára a gázai háború és a vitatott területeken zajló telepes politika miatti feszültség tetőzéseként, az utolsó csepp volt a pohárban.

Mohammed bin Abdulrahman Al-Thani katari miniszterelnök többször is hangsúlyozta, hogy a történteket országa nem hagyja annyiban, bejelentve, hogy térségbeli partenereivel kollektív válaszra készülnek.

Következésképpen, vasárnap Dohában rendkívüli csúcstalálkozót tartanak az arab és iszlám országok vezetői, egységes front kialakításának céljával válaszul a támadásra, melynek hátterében a Perzsa-öböl országai várhatóan fontolóra veszik a kapcsolatok felülvizsgálatát Izraellel. Egy szaúdi királyi családhoz tartozó forrás a Kan közszolgálati csatornának hangsúlyozta, hogy a csúcstalálkozón többek között Izrael elleni bojkottintézkedésekről, és a fennálló kapcsolatok újraértékeléséről is szó lehet. 

Azt követően, hogy Trump egyértelművé tette , hogy az akciót Jeruzsálem nem egyeztette a Fehér Házzal, Netanjahu vállalta a felelősséget. Az említett szaúdi forrás elmondása szerint az arab világ vezetői dühösek az izraeli miniszterelnökre, aki „nem tiszteli az Öblöt, sem a megállapodásokat, sem pedig bármi mást.”

„Mindannyian tudjuk, hogy a Hamász terrorszervezet, és az október 7-i támadás utáni napokban Izrael mellett álltunk, de a jelenlegi magatartás erőszakos, és őrült,” – tette hozzá.

A tegnapi szaúdi nyilatkozat megerősíti a korábbi híreket, miszerint Mohammed bin Szalmán szaúdi trónörökös támogatásáról biztosította Katart, és hangsúlyozta, hogy országa kész minden erőforrását latba vetni a megfelelő válasz érdekében.

Mielőtt az akció elindítása mellett döntött, Netanjahu kabinetülésen vitatta meg a likvidálási kísérlet mellett, illetve ellene szóló érveket.

Hasonlóan, mint a gázai megszállásra irányuló korábbi kabinetvitákon, a biztonsági rendszer vezető tisztviselői, illetve a vezérkari főnök óva intettek a művelet időzítésére, tekintettel az amerikai közvetítéssel körvonalazódó, és Trump részéről kidolgozott, illetve bejelentett legújabb túszalku folyamatban lévő tárgyalásai miatt, ami az elnök tervei szerint a háború végleges lezárásához vezetne.

Ronen Bar menesztése után, a Sábák élére ideiglenesen kinevezett megbízott „S” viszont támogatta a műveletet, ami elegendő érv volt ahhoz, hogy a miniszterelnök és Jiszráel Katz védelmi miniszter zöld utat adjon. A jelenlévő David Barnea (Dadi) kémfőnök bár korábban azt mondta, hogy „tárgyalás közben, nem likvidálod azt, akivel tárgyalsz,” majd visszakozott, és hozzátette – „most nincs tárgyalás,” az utolsó kabinetülésen viszont a terítéken lévő javaslatra való tekintettel, hangsúlyozta Katar erőteljes közvetítői szerepét, amit egy közvetlen támadás miatt el fognak veszíteni.

Barnea azt is megjegyezte, hogy a tervezet támadás komolyan alááshatja a Moszad és Katar közötti bizalmat, és befolyásolhatja a bizalmi kapcsolatokat más országokkal, ami következésképpen meg is történt. Végül azt javasolta, hogy várjanak körülbelül egy hetet, amíg le nem jár Trump elnök Hamásznak tett ultimátuma, hogy hivatalos választ adjanak javaslatára. Ráadásul az is köztudott volt, hogy Gideon Sza’ar külügyminiszter röviddel a támadás előtt kijelentette, hogy Izrael „igent mondott” Trump elnök javaslatára.

A támadást követően Katar rögtön bejelentette a tárgyalások befagyasztását, majd a Trumppal való beszélgetés után Al-Thani arra utalt, hogy továbbra is vállalják a közvetítést, ettől függetlenül az egyeztetések ezidőtájt teljesen megszakadtak. 

A hét elején megrendezésre kerülő dohai csúcstalálkozó előtt, a katariak összehívták az ENSZ Biztonsági Tanácsának ülését New Yorkban, miközben Netanjahu a gázai övezet teljes megszállására irányuló hadművelet fokozására készül, ami végképp megakasztja a további tárgyalásokat.

Trump, aki először tegnap szólalt meg a dohai támadás után, azt állítja, miszerint remélhetőleg a Hamász katari vezetőit célzó izraeli csapás nem befolyásolja a túszok szabadon bocsátására irányuló erőfeszítéseket.

„Azt akarjuk, hogy a túszok kikerüljenek, méghozzá minél hamarabb. Remélhetőleg a csapás nem befolyásolja őket,” – mondta az elnök a Fehér Ház előtt az újságíróknak.

Ezidőtájt, a katari miniszterelnök az ENSZ BT ülésén hangsúlyozta, hogy az izraeli vezetők semmibe veszik a Gázában fogva tartott túszok életét, azzal vádolva Izraelt, hogy a Hamász tárgyalói elleni támadással tulajdonképpen a gázai háború befejezésére irányuló erőfeszítéseket próbálja kisiklatni; ugyanakkor Al-Thani ígéretet tett közvetítői szerepük folytatására.

Ritka egyetértésben, a BT mind a 15 tagja közös nyilatkozatban ítélte el a dohai támadást – köztük az Egyesült Államok is, ugyanakkor Washington ragaszkodott ahhoz, hogy Izraelt ne nevezzék néven a nyilatkozatban.

Mire válaszul Danny Danon, Izrael ENSZ-nagykövete kijelentette, hogy a támadás „olyan üzenetet közvetít, melynek visszhangoznia kell ebben a teremben. Nincs menedék a terroristáknak, sem Gázában, sem Teheránban, sem Dohában. Fel fogunk lépni a terror vezetői ellen, bárhol is rejtőzködnek,” – közölte, bár a célországok felsorolásából kihagyta a korábban már felmerült Törökország nevét.

Párhuzamosan, az ENSZ Közgyűlésben napirendre került a francia–szaúdi határozati javaslat megerősítése, amely támogatja a „New York-i nyilatkozatot,” – a júliusi békekonferencia záródokumentumát. Ilymódon, a Hamász elítélése, és a túszok kiszabadításának említése mellett a javaslat kemény pontokat is tartalmaz Izraellel szemben a kényszerű kitelepítéseket, területi változtatásokat, az izraeli hadsereg támadásai nyomán okozott humanitárius katasztrófát illetően.

Kihagyva Izraelt, Trump első nagyszabású hivatali útja tavasszal az említett Öböl-országokba vezetett, ahol ismételten ígéretet tett a normalizáció további bővítésére, Rijád mellett olyan a történelem során elképzelhetetlen országokat is megemlítve, mint Szíria, Libanon és nem zárva ki Katart, sőt még a Trump-Riviéra újjáépített Gázai övezetét sem.

Egyelőre azonban az is kérdéses, hogy az Ábrahám Egyezményhez öt évvel ezelőtt elsőként csatlakozó, és akkoriban jelentős diplomáciai sikerként elkönyvelt Egyesült Arab Emírségek továbbra is fenntartja-e, az utóbbi időben elhidegült kapcsolatait Izraellel. 

A feszültség elsimítása érdekében Trump elnök várhatóan péntek este New Yorkban találkozik a katari miniszterelnökkel.

The post ENSZ BT – Amerika is megszavazta a dohai támadást elítélő nyilatkozatot first appeared on Új Kelet Live.