Reggeli hírek röviden
A háború 744. és a Trump-terv tűzszüneti bevezető szakaszának alig 10. napján történtek elkerülhetetlen bekövetkeztére a Fehér Házban valószínűleg számítottak. Az elnök gázai átfogó terve, ami kezdeti szakaszában az izraeli hadsereg visszafogottabb hátrébb vonulását, ugyanakkor az övezet stratégiai pontjainak megszállása, és a harcok szüneteltetése melletti védekező katonai felállást jelent, borítékolhatóan a feszültségek rövid időn belüli eszkalálódásához vezetett. Eközben, a háborús káoszt kihasználva az újjáéledő Hamász az Izraellel „lepaktáló” milíciák, és civilek megbüntetésével állítaná helyre „a rendet,” melynek megakadályozása, és az övezet demilitarizálásához vezető intézkedések végrehajtása a megállapodás második szakaszának gyakorlati alkalmazása révén léphetne életbe, de ehhez arra lenne szükség, hogy a felek elköteleződjenek. Egyelőre, 16 korábban meggyilkolt holttestének visszaadása körüli viták miatt Izrael a Hamász eleve szerződésszegéssel vádolja, hozzátette, hogy a terrorszervezet ilymódon akarja húzni az időt a második szakasz, kvázi a teljes leszerelés kikerülésére. Az időhúzás azonban a megállapodást eleve elutasító, a háború tovább folytatására felszólító koalíciós partnerek nyomása alatt álló miniszterelnöknek is jól jön,
A feszültség fokozódása közepette, a tegnapi Hamász-incidens két izraeli katona életébe került, miközben többen megsebesültek. A miniszterelnök hangsúlyos válaszcsapást rendelt el, állítólag Trump elnök jóváhagyásával, aki az erőteljes megtorló izraeli bombázások következményeként az indulatok mérséklését várja el, – mindkét féltől.
A koalíció politikai céljaival egyenes arányban növekvő háború újraindítására irányuló nyilatkozatok az elesett túszok visszaadásának akadozó végrehajtására is hivatkozva, a tegnapi incidens újabb okot szolgáltatott a hadsereg minden forgatókönyvre való felkészítésére.
Az erőteljes megtorlócsapás lendületét kihasználva a miniszterelnök a tűzszünet megszegésére válaszul bejelentette a humanitárius segélyek blokkolását, és a gázai átkelők határozatlan idejű lezárását.
Trump azonban határozott üzenetet közvetített Netanjahunak, és kormányának, hangsúlyozván, a történtek miatti megtorlás megfelelő figyelmeztetés a Hamásznak a megállapodást veszélyeztető hasonló incidensek megakadályozása végett. Ugyanakkor, az éppen Izraelbe tartó fehér házi különmegbízott Steve Witkoff, és az elnök veje Jared Kushner egyértelműve tették, hogy nincs változás a menetrendben, és az övezet stabilizálásának kulcsa a Trump-terv második szakaszának végrehajtása, és ezen belül többek között a biztonságért felelős nemzetközi stabilizációs erő munkába állítása.
Ilymódon, az Izraeli Védelmi Erők tegnap este bejelentette, miszerint a politikai vezetés utasításának megfelelően a gázai tűzszünet megújul. Ráadásul Netanjahu koalíciós ígéreteire rácáfolva, a miniszterelnök Washington nyomására végül mégis elrendelte az átkelők megnyitását a humanitárius segélyek beengedése érdekében.
- Az Izraeli Védelmi Erők este bejelentette, hogy korábban légicsapások sorozatát indította a Hamász terrorszervezet célpontjai ellen az övezet déli részén, válaszul a reggeli támadásra. Khan Junesz térségben lévő alagutat a Hamász Izrael elleni támadások előmozdítására, korábban pedig túszok fogvatartására használta.
- A Cáhál támadást hajtott végre Hán Júniszban lévő alagutak ellen, amelyekben korábban túszokat tartottak fogva.
- Gázából több mint 20 halálos áldozatról számoltak be a déli övezetet ért légicsapások után.
- A Hamász közölte: ma átadnak egy újabb elhunyt túszt – ha a körülmények ezt lehetővé teszik
A felforrósodott helyzet közepette a Hamász tagadta a célzott izraeli katonák elleni támadást, és közölte, hogy újabb elesett túsz maradványait tervezik átadni , amennyiben a körülmények ezt lehetővé teszik, utalva az ismét fellángolt harci helyzetre.
Witkoff, és Kushner már útban van a régióba, nem sokkal később, várhatóan JD Vance alelnök is megérkezik Jeruzsálembe. A CBS tegnap este sugárzott Witkoffal és Kushnerrel készül lt interjújában, az elnök veje úgy vélekedett, hogy a Hamász a meggyilkolt túszok holttesteit keresi, és nem szándékosan húzza visszaadásuk folyamatát.
Továbbá megjegyezte, hogy az elesettek maradványai megtalálása érdekében Izraelnek továbbítania kell a holttestek hollétéről rendelkezésre álló információit a mediátoroknak, és a Hamásznak is.
Az Egyesült Államok arra törekszik, hogy „mindkét felet proaktív megoldáskeresésre ösztönözze, ahelyett, hogy egymást hibáztatnák a kudarcokért,” – közölte Kushner, majd azt válaszolta, hogy szerinte a Hamász „jóhiszeműen cselekszik-e, komolyan keresi-e a holttesteket. A közvetítők által nekünk közvetített információk alapján eddig így tűnik, ami persze bármelyik pillanatban megváltozhat, de jelenleg úgy látjuk, hogy tiszteletben tartják a megállapodást,” – tette hozzá
Kneszet téli ülésszak – Netanjahu törvényhozásra alkalmatlan, többségi koalíció nélkül erős árat is hajlandó megfizetni a választások elkerülésére
Hosszú nyári szünet, majd az őszi ünnepek után a Kneszet ülésszaka ma kezdődik újra. A mintegy öt és fél hónapig tartó törvényhozási időszak, kvázi kormányának fenntartását Binjámin Netanjahu miniszterelnök komoly politikai kihívások árnyékában, szűk kormánykoalícióval próbálja megoldani. Az időközben Gideon Sza’ar külügyminiszter és frakciójával kibővített koalíció ellenére, a sorkatonai mentességi jogszabályt követelő ultraortodoxok kiválása miatt a kormány jelenlegi, jó esetben mindössze 60 mandátumával nem alkalmas a törvényhozásra.
A két háredi frakció közül az Árje Deri vezette szefárd Sász visszacsábítása tűnik a könnyebb feladatnak, ezért a miniszterelnök elsőként az úgynevezett sorozási (giusz) törvény, meglehetősen felhígított változata bemutatására szólított fel. Amennyiben a Sász vallási vezetőit sikerülne meggyőzni a visszatérésre egy kedvező feltételekkel megfogalmazott tervezettel, az askenázi Jahadut HaTora egészen biztosan komolyabb feltételeket fog szabni.
Másrészről, jó esetben Deri frakciójával kiegészülve sem fog megoldódni a kormánybuktatás veszélye, ugyanis Becalel Szmotrich Vallásos Cionizmus pénzügyminiszter és Itamar Ben-Gvir Ocma Jehudit nemzetbiztonsági miniszter, akik köztudottan ellenezik Trump megállapodást, folyamatosan a háborúhoz való visszatérést, és az övezet megszállását követelik a miniszterelnöktől.
Ez a lehetőség azonban a Fehér Házban nem kerülhet szóba, így a harcokhoz való visszatérés Washington támogatásának elvesztését jelentené, ami viszont Netanjahu számára nem opció. Bárhogyan is alakuljon a gázai, és általában a régióval – Szíria, Libanon, – hadi lábon álló helyzet Ben-Gvir és Szmotrich egyre inkább türelmetlenebbek lesznek saját politikai céljaik mellőzése miatt.
Végezetül, de nem utolsó sorban az állami költségvetés elfogadása szintén veszélybe sodorhatja a kormány létezését. A jövő évi büdzsét márciusig kell a plénummal elfogadtatni, különben a Kneszet automatikusan feloszlik. A háborús megszorításokkal terhelt költségvetést kidolgozása kapcsán a miniszterelnök ismét szembe fogja találni magát az ultraortodoxok, illetve Ben-Gvir határtalan követeléseivel, amelyekre a megoldást a pénzügyminiszter Szmotrichnak kell megtalálnia.
Az Ocma-vezér Ben-Gvir eközben más frontokon is erősíti pozícióját, például az újonnan hivatalba lépett Sábák belbiztonsági szolgálat vezető, David Zinivel való közös érdekei összehangolása révén.
A miniszteri bizottság jóváhagyta Cvika Fogel (Ocma Jehudit) törvényjavaslatát, amely lehetővé tenné, hogy a bűnszervezeteket terrorszervezeteknek nyilvánítsák, annak érdekében, hogy az állam szigorúbb eszközökkel léphessen fel a súlyos bűnözés, főként az arab közösségekben működő bandák ellen.
A javaslat szerint a minősítés akkor alkalmazható, ha a szervezet fegyvereket használ, közintézményeket fenyeget, zsarol vagy együttműködik terrorszervezetekkel, az eljáráshoz pedig a Sábák, a rendőrség, a főügyész, és a védelmi miniszter jóváhagyása is szükséges.
Az alig hivatalba lépő Zini pedig kijelentette, miszerint támogatja a kezdeményezést, a Sábák jogi tanácsadója ellenkező álláspontja ellenére, amit Ben-Gvir máris üdvözölt, mondván, hogy ezennel új szemlélet kerül bevezetésre a bűnözés elleni harcba, ami szerinte megerősíti az állam képességét a közbiztonság, és a jogrend védelmére.
Brutális erőszak az arénában
A Hapoel Tel-Aviv – Maccabi Tel-Aviv fociderbit először megszakították, majd végleg lefújásra került azt követően, hogy a szurkolók közül többen fáklyákat, és füstbombákat dobtak a pályára, és a rendőrökre a Bloomfield stadionban.
Zavargások törtek ki, miután a stadionban tartózkodó mintegy 30 ezer szurkoló elhagyta az arénát, több 5 rendőr, és civil megsérült, közöttük gyerekek is. 40 személyt letartóztattak.
A rendőrség közölte, hogy több mint 100 pirotechnikai eszközt dobtak a pályára, és a helyzet „kontrollálhatatlanná” vált, ezért biztonsági okokból törölték a mérkőzést.
„Gyerekek sérültek meg, senki nem akarja, hogy a gyermeke ilyen erőszak közepébe kerüljön,” – állította Cháim Szaragrof tel-avivi rendőrfőnök.
Másrészről, a Hapoel Tel Aviv a rendőrséget bírálta, mondván, hogy az „háborúra, és nem sportrendezvényre készült,” illetve „gyalázatos és elhamarkodott” döntést hozott. A klub szerint a legtöbb sérülés nem a fáklyák miatt, hanem a rendőrség brutális fellépése következtében történt – „gyerekeket tiportak le a lovasrendőrök, és válogatás nélkül ütötték az embereket.”
A Maccabi Tel Aviv közleményében kijelentette, hogy a történtek felett nem lehet szemet hunyni, és szigorúbb felelősségre vonást sürgetett. Szerintük az ilyen események „súlyos károkat okoznak az izraeli futball hírnevének,” különösen most, amikor a nemzetközi közvélemény eleve erőszakosnak állítja be az izraeli szurkolókat.
The post Reggeli hírek – washingtoni nyomásra Netanjahu nem zárja le a gázai átkelőket; kezdődik a Kneszet téli ülésszaka first appeared on Új Kelet Live.
