ujkeletlive

Irán

Ellentmondás hírek közepette szerveződik Binjámin Netanjahu miniszterelnök jövő hétre tervezett találkozása Donald Trump elnökkel. A Miniszterelnöki Hivatal ugyan már jóval korábban bejelentette a december 29-i lag a maro-i megbeszélést, a Fehér Ház eddig nem erősítette meg a pontos időpontot, miközben az elnök is talányosan fogalmazva csak annyit árult el, hogy „még nem véglegesítettük. Valószínűleg eljön, hogy találkozzon velem.” A korábban meglebegtetett Abdel-Fattah esz-Szíszi egyiptomi elnökkel várható találkozót illetően, pedig azt válaszolta – „Ő a barátom, és örömmel találkoznék vele is.”

Izraeli politikai források szerint a találkozóra minden bizonnyal 29-én kerül sor, de ezt követően akár egy második megbeszélést sem zárnak ki Palm Beachen. A Maariv forrásai szerint ez utóbbi, egyelőre nem egyeztetett további találkozóra attól függően kerülhet sor, hogyan alakulnak a hétfői megbeszélések, mindenekelőtt a Trump-féle gázai terv „B” szakaszába való átmenet kérdésében.

A Netanjahu-Trump megbeszélés az elnök határozott törekvései a béketerv második szakaszára való áttérést közepette kerül sor, melyre vonatkozóan Netanjahu a jelenlegi fázis további kihúzását igyekszik elérni. A tárgyalások során a miniszterelnök részéről szintén elutasított szíriai biztonsági megállapodást, illetve az izraeli politikai források által emlegetett libanoni háború újraindítását is érintve, Netanjahu szándékai szerint az elnök következő iráni háborúra való rábeszélését fogja előtérbe helyezi.

Közvetlenül a látogatás előtt nem véletlenül jutott a NBC hírcsatorna azon információkhoz, melyek Netanjahu szerint indokolják egy újabb iráni támadás szükségességét. Emellett, az Axios hírportál szintén úgy tudja, hogy izraeli tisztviselők a hétvégén figyelmeztették a Trump-adminisztrációt, miszerint az iráni Forradalmi Gárda rakétagyakorlata egy Izrael elleni csapás előkészítése lehet. Izraeli források elismerik ugyan, hogy a bemutatott hírszerzési adatok mindössze az iráni erőmozgásokat mutatják, ugyanakkor hivatkoznak az október hetedikei Hamász támadások után sokkal alacsonyabb szintű Izraeli Védelmi Erők kockázattűrő képességére.

Másrészt, az izraeli hírszerzés hasonló aggodalmakat fogalmazott meg hat héttel korábban, miután azonosította az iráni rakétamozgásokat, de végül semmilyen konkrét támadásra való szándék jeleit nem tapasztalták.

„Az iráni támadás esélye kevesebb, mint 50%, de senki sem hajlandó kockáztatni, és azt mondani, hogy ez csak egy gyakorlat,” – idéző az Axios az izraeli politikai forrást.

Ezzel szemben, az amerikai hírszerzés szerint nincs jele egy küszöbön álló iráni támadásnak.

A iráni háború lobbit erősítve, az Axios továbbá arról számolt be, hogy Ejál Zamir vezérkari főnök szombaton telefonon beszélt az Egyesült Államok Központi Parancsnokságának vezetőjével, Brad Cooper tengernaggyal, és közölte vele, hogy Izrael aggodalmát fejezi ki a néhány nappal ezelőtt indított iráni rakétagyakorlat miatt.

Források szerint Zamir arra utalt, hogy a közelmúltbeli iráni rakétamozgások, és más műveleti lépések egy meglepetésszerű támadás álcájaként is szolgálhatnak, ilymódon sürgette az amerikai és izraeli erőket, hogy szorosan működjenek együtt a védelmi előkészületekben. Cooper egy nappal később Tel-Aviv-ban találkozott Zamirral, és az Izraeli Védelmi Erők magas rangú tisztviselőivel, hogy megvitassák a helyzetet.

Összegezve – az Axios jelentése hangsúlyozza, miszerint a jelenlegi legnagyobb kockázatot az Izrael és Irán közötti háború kitörésére vonatkozóan egy félreértés jelentheti, mivel mindkét fél azt hiszi, hogy a másik támadást tervez, és megpróbálja megelőzni azt.

A korábban említett NBC izraeli forrásai szerint –  melyekkel valószínűleg Netanjahu is érvelni fog, az izraeli hírszerzés Irán rakétaképességeinek megújult kiépítésének korai jeleit látja, a júniusi 12 napos háború óta erősebb motivációval.

Izraeli szerint a háború végén Iránnak 1500 rakétája maradt a korábbi 3000-rel szemben, és 200 indítóállványa a korábbi 400-ból, miután  Teherán lépéseket tett erőik újjáépítésére, de még nem álltak vissza a háború előtti szintre. Az izraeli katonai hírszerzés, és a Moszad szerint nem gondolja, hogy az iráni újjáépítési lépések üteme sürgőssé tenné a katonai akciókat a következő két-három hónapban, de hangsúlyozzák, hogy az év későbbi szakaszában lehetségesnek tartják a megelőző csapásokat.

A főügyész bírálja politikai bizottság felállítását az október hetedikei támadások politikai felelőseinek feltárására

Gali Baharav-Miara főügyész vasárnap élesen bírálta a kormány által támogatott törvényjavaslatot, melynek célja az állami vizsgálóbizottság helyett egy politikailag kinevezett bizottság létrehozása a Szimchát Tóra-i Hamász támadások miatti mulasztások kivizsgálására, a főügyész hangsúlyozza, miszerint a törvényjavaslatot a jelenlegi kormány, és koalíció „személyes igényeire szabták.”

A politikai vizsgálóbizottság felállítását szorgalmazó törvényt a Likud képviselője, Ariel Kalner nyújtotta be. A Netanjahu megbízásából benyújtott javaslat célja, hogy elkerülje az állami vizsgálóbizottság felállítását, melynek elnökét a Legfelsőbb Bíróság elnöke, Jichák Amit nevez ki.

Koalíció törekvéseit alátámasztó javaslatra vonatkozóan a főügyész ismertette állásfoglalását, miszerint –  „alapvető hibák sorozatát tartalmazza, melyek nem teszik lehetővé az igazság feltárását, sőt lényegében meghiúsítják azt,” – továbbá hozzátév, hogy a javaslat célja „meghaladni az ügyben kiadott feltételes végzést, miközben egy vizsgálóbizottság mechanizmusát a kormánynak kényelmes feltételek mellett alakítanák ki.”

A ynet hírportálon közzétett jogi vélemény hangsúlyozza – „az Országgyűlés már több mint 50 éve meghatározta az ilyen jelentőségű eseményekre szolgáló eszközt – az állami vizsgálóbizottságot. Nehéz elképzelni ennél extrémebb, és rendkívülibb körülményeket, mint az október 7-i események, és az azt követő háború – melyek egyértelműen indokolják egy állami vizsgálóbizottság felállítását.”

„A javaslat jelentős jogi problémákat vet fel különböző szinteken. Az ajánlott mechanizmus és a javaslat körülményei nincsenek összhangban azzal a nélkülözhetetlen szükséglettel, hogy szakmailag felkészült, és független bizottság vizsgálja ki az eseményeket – egy olyan testület, amely valóban képes feltárni az igazságot. Ezért nincs helye a javaslat előmozdításának.
Az eljárás lefolyása világosan mutatja, hogy egy személyre szabott törvényjavaslatról van szó, amelyet a jelenlegi kormány, és a koalíció igényeihez igazítottak. Gyakorlatilag a javaslat célja, hogy megkerülje azt a feltételes végzést, amelyet a kormány ellen adtak ki ebben az ügyben, mégpedig egy olyan bizottság létrehozására vonatkozóan, amely nem a törvény által meghatározott mechanizmus szerint működne, hanem a kormánynak kedvező feltételekkel – amely történetesen maga is a vizsgálat tárgya.”

A főügyész továbbá kijelenti, miszerint „ezen törvényjavaslat – amelyet most gyorsított eljárásban próbálnak elfogadtatni – nem szakmai háttérmunka eredménye, hanem politikai párbeszédé, amelyet a miniszterelnök vezetett a koalíciós pártokkal közösen. A javaslat személyre szabottsága, és célja egy olyan mechanizmust hozott létre, amely súlyos hiányosságokat mutat, és nem méltó az október 7-i események, és a háború rendkívüli körülményeihez. A most javasolt bizottság ugyan „állami-nemzeti vizsgálóbizottságnak” nevezi magát, de az abban foglalt eljárások aláássák a bizottság deklarált célját, és az állami vizsgálóbizottság alapelveit – különösen a függetlenség, a szakmaiság és a pártatlanság terén,” – végezetül hangsúlyozta, hogy a törvényjavaslat eleve nem képes kifejezni azokat az alapvető érdekeket, és jogokat, amelyek szükségesek lennének az október 7-i események és a háború hatékony vizsgálatához, végezetül pedig idézi Jaakov Sapira, volt igazságügyi miniszter, az állami vizsgálóbizottságokról szóló törvény első olvasata előtt 1967. december 26-án a Kneszetben elhangzott szavait, miszerint „nem szabad, hogy a közvélemény azt higgye, hogy a kormány a számára kedvező összetételű vizsgálóbizottságot állított fel, ezért javasoltuk, hogy a kormány hatásköreit a vizsgálóbizottságokkal kapcsolatban a lehető legminimálisabbra korlátozzuk.”

A főügyész ajánlására Slomo Karhi [Likud] kommunikációs miniszter élesen reagált, mondván – „nem hagyjuk, hogy a leváltás alatt álló főügyész és bűntársai elmeneküljenek a vizsgálóbizottság elől. A megbízólevél szövege rettegést vált ki belőlük, és egy vizsgálóbizottság, amely nincs az irányításuk alatt, kiborítja őket.”

The post Iráni háború, és a félreértések kockázata first appeared on Új Kelet Live.