Rövid összefoglaló:

  • A libanoni terrorista ügye: Az Izraeli Védelmi Erők lezárta az elsődleges kiértékelést az izraeli területen likvidált terrorista ügyében, akinek a háttere továbbra is bizonytalan.
  • Zamir vitatja a Bejrútra vonatkozó új megtorlási egyenletet: Miközben a politikai vezetés az USA beleegyezésére hivatkozik, a biztonsági források cáfolják a katonai direktíva létét, a vezérkari főnök pedig óva int attól, hogy Izrael fix egyenletekbe kényszerítse magát.
  • Kairói megállapodás a Hamász fegyverzetének tárolásáról: A közvetítők palesztin felügyelet melletti, fokozatos leszerelési menetrendet dolgoztak ki, amelyet az izraeli és amerikai egyeztetések után hozhatnak nyilvánosságra.
  • Saját tagjaival vizsgáltatná ki a koalíció az október 7-i mészárlást: Továbbhaladt a törvénytervezet, amely az ellenzék bojkottja esetén is lehetővé teszi a tisztán kormányzati vizsgálóbizottság felállítását.
  • Megbénult Sabak, szabadon engedett terroristák: Az állami számvevő jelentése szerint Izrael teljesen felkészületlenül állt a 2023. október 7. óta letartóztatott több ezer palesztin biztonsági fogoly befogadására.

Avi!ujkelet.live

Fegyverlerakatok és dróntámadások Dél-Libanonban

A Givati-dandár és a légierő hadműveletei: Az Izraeli Védelmi Erők közlése szerint a Givati-dandár katonái a Litáni-folyótól északra fekvő területeken, konkrétan Zawtar al-Sarqijah és Zawtar al-Gharbija falvakban az elmúlt napokban több fegyverraktárat számoltak fel. A civil épületekben elrejtett készletek lőfegyvereket, páncéltörő rakétákat és indítókat, drónokat, valamint egyéb katonai felszereléseket tartalmaztak.

Légicsapások és elfogások: A légvédelem az éjszaka folyamán megsemmisített egy Kirjat Smona térségére kilőtt Hezbollah-rakétát. A szirénák nem szólaltak meg, de volt korai riasztás.

  • A légierő terroristákra, bevetésre kész indítóállásokra és terrorista infrastruktúrákra mért csapást Dél-Libanonban, köztük Türosz városában hat olyan célpontra, amelyeket az izraeli polgárok elleni támadásokhoz és robbanó drónok indítására használtak.

Készülődés a tárgyalásokra: Libanoni sajtóértesülések szerint Joseph Aoun libanoni elnök részletes tájékoztatást kapott Simon Karam nagykövettől – aki a Libanon és Izrael közötti tárgyalócsoportot vezeti – a megbeszélések hangulatáról, valamint a június 22-ére tervezett következő tárgyalási forduló előkészületeiről.

Az izraeli területre behatolt terrorista

A beszivárgás története: Az Izraeli Védelmi Erők lezárta az elsődleges vizsgálatot a tegnapi határmenti incidens ügyében. Délután 1:30 körül egy logisztikai szállítmányért felelős katona tűzről szóló jelentést követően érkezett a határkerítés közelébe Margaliot településnél, ahol egy katonai egyenruhát viselő gyanús alakra lett figyelmes. A helyszínre riasztott izraeli csapatok percek alatt megérkeztek, majd miután tüzet nyitottak rájuk, viszonozták a lövéseket és likvidálták a terroristát.

  • A helyszín és a felszerelés: Az összecsapás izraeli területen, egy katonai zónában történt, nagyjából 1200 méterre Margaliottól. A terrorista holttestét a határkerítés melletti elhagyatott őrposzton találták meg; kés és lőfegyver volt nála.
  • Bizonytalan háttér: Az Izraeli Védelmi Erők délután 5:50-kor fújta le a riadót a térségben, miután kizárták a további fenyegetéseket. Bár Rafi Milo vezérőrnagy, az Északi Parancsnokság vezetője már elvégezte a részletes kiértékelést, a hadsereg egyelőre nem tudta megállapítani, hogy a támadó a Hezbollahhoz vagy más terrorcsoporthoz tartozott-e. Az ügyben Ejal Zamir vezérkari főnök is vizsgálatot indít.

Vita a bejrúti megtorlási egyenletről

A politikai narratíva: Az izraeli politikai vezetés azt állítja, hogy Donald Trump amerikai elnök beleegyezésével új elrettentési egyenletet rögzítettek a Hezbollah terrorszervezettel szemben: eszerint minden észak-izraeli település elleni támadás azonnali és egyértelmű izraeli válaszcsapást von maga után Bejrútban.

  • A biztonságiak cáfolata: A 12-es csatornának nyilatkozó biztonsági források belső megbeszélésekre hivatkozva cáfolják ezt: elmondásuk szerint média megnyilvánulásokon túl nincs ilyen érvényes katonai direktíva vagy egyértelmű parancs.
  • Kiszivárgott feszültségek: A csúcstalálkozók részletei szerint Zamir vezérkari főnök arra figyelmeztetett, hogy a legutóbbi provokációk mögött mind szavakban, mind tettekben Irán áll. Mielőtt Trump korlátozásai („a fék”) életbe léptek volna, a vezérkari főnök leszögezte: 

„Semmiképpen sem szabad fix egyenletekbe kényszerülnünk.” 

Mire Arje Deri a szefárd ultra ortodox Sasz párt vezetője visszakérdezett: „Még az USA-val való kötél elszakításának árán is?” 

Zamir válasza: „Nem, de megengedhetjük magunknak, hogy lőjenek ránk, mi pedig korlátozva legyünk a válaszadásban?”

A jövő: Mivel az elméleti egyenletet a gyakorlat gyorsan tesztelheti, a biztonsági szervek azt javasolják a kormánynak, hogy gyorsítsa fel a tárgyalásokat Libanonnal, és törekedjen olyan amerikai garanciákra, amelyek biztosítják, hogy Izrael önállóan is felléphessen a Hezbollah terrorszervezet tűzszüneti kihágásaival szemben.

Egyezség Kairóban: Így rendeznék a Hamász fegyverzetének sorsát

Megfelelő megfogalmazások: Három palesztin forrás megerősítette a szaúdi Asharq Al-Awsat újságnak, hogy a Gázai övezet terrorista frakcióinak képviselői Kairóban egyeztettek az egyiptomi, katari és török közvetítőkkel. Sikerült közös álláspontot kialakítaniuk a Hamász fegyverzetének leszerelésével kapcsolatos, eddig nyitott kérdésekben.

  • Tárolás, nem átadás: A megegyezés szövege kifejezetten a fegyverek tárolására, nem pedig azok külső félnek történő átadására vonatkozik. A fegyverzet egy közösen kijelölt palesztin fél felügyelete alá kerülne, amelyet a közvetítő országok és a nemzetközi stabilizációs erő képviselői ellenőriznének.
  • Fokozatos menetrend: A folyamat fázisokra bontva, az Izraeli Védelmi Erők gázai kivonulásának és Izrael eddig nem teljesített kötelezettségvállalásainak függvényében valósulna meg. A források hangsúlyozták, hogy a megállapodást csak az Izraellel és az amerikai kormánnyal történő végső egyeztetések után fogják hivatalosan bejelenteni.

Előrehaladt a koalíció saját október 7-i vizsgálóbizottsági törvénye

A jogszabály lényege: A Kneszet Alkotmányügyi Bizottsága továbbküldte azt a törvényjavaslatot, amely egy politikai bizottsággal vizsgáltatná ki a 2023. október 7-i, Hamász vezette terrortámadást. A tervezet szerint a hatfős testületbe a koalíció és az ellenzék egyaránt 3-3 tagot delegálhatna.

  • A módosítás: Eltávolították a tervezetből azt a vitatott passzust, amely az állami számvevőre bízta volna az üresen maradt helyek betöltését. Erre azért volt szükség, mert a kritikusok szerint ez lehetőséget adott volna az újonnan megválasztott állami számvevőnek, Michael Rabellónak (aki korábban Binjámin Netanjahu miniszterelnök személyes ügyvédje volt), hogy az ellenzék bojkottja esetén egyedül határozza meg a bizottság összetételét.
  • Bojkott és kritika: Az ellenzék közölte, hogy bojkottálja a testületet, és helyette az igazságszolgáltatás által kinevezett, legmagasabb szintű állami vizsgálóbizottság létrehozását követeli. Netanjahu ezt elutasítja, az igazságszolgáltatást elfogultsággal vádolva.

A lényeg: A felülvizsgált törvényjavaslat szerint a bizottság már 3 tag kinevezésével is működőképes – vagyis az ellenzék távoltartása esetén egy tisztán koalíciós tagokból álló testület is lefolytathatja a vizsgálatot. Magyarán azok vizsgálódnának, akiknek a hivatali ideje alatt a mészárlás megtörtént.

Megbénult Sabak, szabadon engedett terroristák

Rendszerszintű felkészületlenség: Matanjahu Englman állami számvevő kedden közzétett jelentése szerint Izrael teljesen felkészületlenül állt a 2023. október 7. óta letartóztatott több ezer palesztin biztonsági fogoly befogadására. Ez a mulasztás súlyosan korlátozta a Sabak belbiztonsági szolgálat letartóztatási és kihallgatási kapacitásait, veszélyeztette a börtönőröket, és a helyhiány miatt közel 20 magas kockázatú fogoly szabadon bocsátásához vezetett.

A számok: 

  • 2023 októberében, a háború előtt az izraeli börtönökben már eleve túlzsúfoltság uralkodott: 16 200 fogvatartottat őriztek (ebből 5200-an voltak biztonsági foglyok), ami 12%-kal lépte túl a hivatalos kapacitást.
  • 2025 elejére a biztonsági foglyok száma 92%-kal, több mint 10 000-re nőtt, a teljes börtönpopuláció pedig meghaladta a 23 400 főt.
  • Az Izraeli Börtönszolgálat a tömeges beáramlás miatt képtelen volt ellátni alapfeladatait.

A Sifa Kórház igazgatója körüli botrány: A helyhiány miatt 19 olyan foglyot engedtek vissza Gázába, akiket az Izraeli Védelmi Erők fogott el, köztük Mohammad Abu Szalmiját, a gázai Sifa Kórház igazgatóját, aki a jelentés szerint „veszélyt jelentett az állambiztonságra”.

  • Abu Szalmiját azzal vádolták, hogy engedte a Hamásznak műveleti központként használni a kórházat.
  • 2024 júniusi szabadon bocsátása óriási felháborodást keltett Izraelben. A számvevő megállapította: bár a Sabak mérlegelte, hogy az orvos nem vett részt közvetlen harcokban, azzal nem számoltak, milyen hatást vált ki a szabadon bocsátása a nyilvánosságból úgy, hogy közben több mint 100 izraeli túszt még mindig fogva tartottak Gázában. Netanjahu miniszterelnökkel ráadásul nem is konzultáltak, csak utólag értesült a döntésről.

Elmaradt felelősségre vonás: Englman jelentése rávilágít a legsúlyosabb jogi és erkölcsi kudarcra: több mint 2,5 év telt el a mészárlás óta, de a mai napig egyetlen október 7-i terroristát sem állítottak bíróság elé, sőt vádat sem emeltek ellenük.

  • Bár a Kneszet múlt hónapban elfogadta a speciális katonai törvényszék létrehozásáról szóló törvényt a börtönökben lévő mintegy 300 terrorista nyilvános és online közvetített elszámoltatására, az állami számvevő szerint a folyamat felgyorsításához azonnali eljárásjogi és bizonyítási törvénymódosításokra van szükség.

The post Az Izraelbe behatolt terrorista, a Hamász fegyverei és belpolitika first appeared on Új Kelet Live.