ujkeletlive
Sábát reggeli hírek
Iráni megállapodás
Azt követően, hogy Donald Trump elnök péntek este cáfolta az iráni állami média beszámolója szerinti megállapodás feltételeit, amelyek „nem állnak kapcsolatban azokkal, amelyekben írásban megegyeztek,” a sajtónak névtelenül nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint az állítólag 80-85 százalékban valószínűleg létrejövő iráni megállapodás egyenesen vezet oda, hogy Washington megkapja Teherán magasan dúsított uránkészletét.
„A megállapodásban szerepel, hogy ezt az anyagot a helyszínen megsemmisítik, majd kiviszik az országból,” – állítja a politikai forrás, hozzátéve az egyezmény tervezete „széles körű,” és magában foglalja a libanoni-izraeli háború lezárását, emellett Irán veszít a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzésének mértékéből.
Abbász Aragchi iráni külügyminiszter kijelentette, hogy a megállapodás létrejötte „még soha nem volt ilyen közel,” és az egyetértési megállapodás (MOU) részleteit „a kellő időben” nyilvánosságra fogják hozni.
Eközben, a közvetítőként fellépő pakisztáni miniszterelnök bejelentette, hogy létrejött az amerikai–iráni békemegállapodás „végleges, közösen elfogadott szövege,” és „jelenleg mindkét féllel szorosan együttműködik a következő lépések véglegesítésén,” – jelentette a Reuters.
Aragchi a továbbiakban az iráni állami médiában arról számolt be miszerint a következő napok során digitális aláírásra kerül sor, majd ezt követően tájékoztatják a nyilvánosságot.
„Amint mindkét fél aláírta ezt az egyetértési megállapodást, bejelentjük, és ezzel pontot teszünk az ügy végére,” – közölte, hozzátéve, hogy a nukleáris program részleteit egy későbbi tárgyalási fordulóra halasztják, amelyre az egyetértési megállapodás aláírása után kerül sor.
Az említett szándéknyilatkozat aláírására a jövő hét elején kerül sor, amivel kezdetét veszi egy 60 napos részletes tárgyalási időszak. Az aláírási ceremóniára fehér házi forrás szerint egy európai helyszínen kerül sor, a Trump-adminiszitrációt JD Vance alelnök képviselné, bár az Aragchi-féle digitális ellenjegyzést Washington eddig nem erősítette meg.
Zárolt pénzek felszabadítása
Négy forrást idézve, a Reuters legfrissebb riportja arról számolt be, miszerint az Egyesült Arab Emírségek több milliárd dollár felszabadításába egyezett bele Irán számára, az eszközök zárolásának feloldása „közvetlenül kapcsolódik a Hormuzi-szoroson való biztonságos áthaladás szavatolásához,” ami a konfliktus lezárását célzó tárgyalások egyik kulcskérdése.
Az amerikai-iráni megállapodás küszöbén kiszivárgott hír meredek taktikai váltásra utal Abu Dzabi részéről, azt követően, hogy a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli háború legaktívabb szószólójaként a teheráni rezsim felszámolását támogatva a legtöbb iráni támadás érte az egyébként diplomáciai kapcsolatait elsőként Izraellel normalizáló Öböl-menti országot.
A Reutersnek nyilatkozó két regionális forrás megerősítette, hogy az Emírségek összesen 10 milliárd dollár átadásába egyezett bele, amelyből több mint 3 milliárd dollárt már ki is fizettek; míg két másik, a megállapodást ismerő forrás a teljes összeget 20 milliárd dollárra becsüli, hozzátéve, hogy a tranzakciókért cserébe Irán beleegyezett az olajban gazdag Öböl-menti országok elleni támadások leállításába.
Az viszont nem világos, hogy az utalásra szánt pénzeszközök az Emírségek saját forrásából származnak, avagy az ország bankrendszerében, illetve máshol hosszú ideje zárolt iráni számlák feloldása után váltak elérhetővé.
Ugyanakkor, a Reuters az állítólagos tranzakcióra vonatkozó megkeresésére az Emírségek egyik tisztviselője kijelentette – „az Egyesült Arab Emírségek külpolitikájának vezérfonala a deeszkaláció elősegítése, és a feszültség csökkentése a régióban, a tartós béke és stabilitás előmozdítása mellett. Az Emírségek támogatja azokat az erőfeszítéseket – beleértve az Egyesült Államokét is, amelyek a konfliktus következményeitől a régió népeinek megvédésére irányulnak.”
A Fehér Ház nem kommentálta a jelentést, a Reuters egyik jól értesült forrása szerint azonban a „win-win” megoldás lehetőséget kínál az USA és Irán közötti konfliktus rendezésére anélkül, hogy bármelyik fél átlépné saját vörös vonalát; azaz Irán azt állíthatja, hogy háborús kárenyhítést harcolt ki, Washington ragaszkodhat hozzá, hogy semmit sem fizetett, Abu-Dzabi pedig garantálja saját biztonságát és Dubaj központi státuszát, miközben a lépést a regionális bizalom újjáépítésébe való befektetésként tünteti fel.
Nem mellesleg a kifizetésért cserébe Irán leállítja az Emírségek elleni rakéta- és dróntámadásokat, és újjáépítik a kétoldalú kapcsolatokat, beleértve a hírszerzési információk megosztását és a gazdasági együttműködést is.
A jelentés szerint Irán legalább két másik öbölmenti arab országot is megkeresett egy hasonló megállapodás érdekében.
Az Egyesült Arab Emírségek Külügyminisztériuma hajnalban közleményt adott ki, cáfolva az átutalásról szóló jelentéseket „beleértve a 3 milliárd dollárra vonatkozó állításokat is,” hangsúlyozva, hogy „semmilyen befagyasztott iráni forrást nem szabadítottak fel, nem utaltak, át és nem tettek hozzáférhetővé.”
Az Emírségek Külügyminisztériuma legutóbb Binjámin Netanjahu miniszterelnök hivatalának állítását cáfolta, a miniszterelnök titkos látogatását, illetve találkozóját illetően az emírségek elnökével az iráni háború sűrű támadásai közepette.
Netanjahu hivatala azt követően csatlakozott a katonai-diplomáciai érdemek saját jogon történő bemutatásához, miután alig néhány órával korábban nyilvánosságra került a Moszad kémügynökség, és a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetőinek titkos útjai mellett, Amir Baram védelmi minisztériumi főigazgató vezette népes szakmai delegáció állítólagos Emírségekbeli vizitje.
TLV Pride ’26
A tavalyi tel-avivi Pride előtt pontosan néhány órával korábban, teljesen váratlanul Binjámin Netanjahu miniszterelnök elrendelte az Irán elleni Felkelő Oroszlán hadműveletet, így a városban tartózkodó több tízezer hazai, és külföldi vendég ünneplés helyett hirtelen, sűrű rakétázásokkal kísért hadi vészhelyzetben találta magát.
Az idei várakozásokat valamennyire beárnyékolták a tavalyi emlékek, és a hétfő hajnalban a felek között kiújuló támadások, melyeknek Donald Trump elnök vetett véget.
Így két év után, pénteken zavartalanul kerülhetett megrendezésre a tel-avivi Pride felvonulás, a városháza tájékoztatása szerint több mint 100 ezer felvonuló támogatóval. A tengerparton tetőző felvonuláson nyolc, vezető vállalat szponzorálta kamion haladt végig, többek között a város LMBTQ+ közösségi központja, a tel-avivi Egyetem hallgatói önkormányzata, valamint a közösség neves képviselői részvételével.
A kora reggeltől kezdődött egész napos programot a rendőrség közlése szerint mintegy 1000 rendfenntartó biztosította. A felvonulás kezdetekor a rendőrség bejelentette egy 37 éves haifai lakos letartóztatását, „mivel tartani lehetett attól, hogy kárt akar tenni a Pride-hónap rendezvényeinek résztvevőiben.”
Emellett, a rendőrség kordonokat állított fel a tengerparti sétány mintegy 2,5 kilométeres szakaszán, és belépőket átvizsgálva megtagadták a belépést a kormányellenes kellékekkel, tüntető táblákkal érkezők számára. A rendőrök ugyanakkor elkoboztak egy olyan táblát is, amely ugyan bejutott a sétányra, és azt sugallta, hogy a melegeket Jézus „megmentheti.”
Fricska – a felvonuláson tiszteletét tette Modzstaba Hámenei ajatollah legfőbb iráni vallási vezető, akiről az hír járja, hogy:
The post Iráni megállapodás; illetve rabbi és Modzstaba is megjelent a tel-avivi Pride-on first appeared on Új Kelet Live.
