Avi/ujkelet.live
Az USA-Irán egyezmény mérlege: Ki nyert és ki veszített?
Komoly aggodalmakat váltott ki az izraeli védelmi védelmi szektor korábbi és jelenlegi vezetői körében az Egyesült Államok és Irán között létrejött átmeneti megállapodás (szándéknyilatkozat). Tamir Hayman vezérőrnagy, az Izraeli Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének (INSS) jelenlegi igazgatója – aki az „Oroszlánüvöltés” hadművelet idején a katonai hírszerzés tartalékosaként szolgált – élesen bírálta a paktumot. Hayman szerint a megállapodás messze nem garantálja a háborús célok elérését, és úgy fogalmazott: „Ha tudtuk volna, hogy ez lesz a vége, jobb lett volna el sem kezdeni ezt a háborút.”
Hayman, a katonai hírszerzési korábbi vezetője szerint a megállapodás egyértelműen Iránnak kedvez:
- A rezsim túlélése és gazdasági mentőöv: Teherán rendkívül nagylelkű gazdasági könnyítéseket kap, amelyek garantálják a rendszer túlélését.
- Regionális befolyás: Irán hivatalos ellenőrzési jogkört kap a Közel-Keleten, Ománnal közösen irányíthatja a Hormuzi-szorost.
- A frontok egyesítése: Teherán lesz a felelős az Izrael és a Hezbollah terrorszervezet közötti libanoni tűzszünet betartatásáért – ezzel megvalósul a frontok azon egyesítése, amelyet Izrael mindenáron el akart kerülni.
A megállapodás központi eleme az iráni atomprogram korlátozása lenne, ám a részletek egyelőre rendkívül bizonytalanok:
- Irán dúsított uránkészletét felhígítják, de a pontos szintek és mennyiségek még tisztázatlanok.
- Az atomprogramot azonnal befagyasztják az újabb amerikai szankciók felfüggesztéséért cserébe, függetlenül attól, hogy születik-e végleges megállapodás a jövőben.
- A feltételek betartását egy új, dedikált ellenőrző mechanizmus felügyelné, amelybe bevonhatják a Nemzetközi Atomenergia-ügynökséget (NAÜ) is, de a szervezet jogkörei még nem tisztázottak.
- A paktum célja ugyan az lenne, hogy megakadályozza Irán atomfegyverhez jutását, de a megállapodás rendkívül törékeny, és a 12 napos háború előtti nukleáris küszöbértékekhez való visszatérés sikere kizárólag Teherán együttműködésén múlik.
A kulisszák mögött: Svájci tárgyalások és nemzetközi nyomás
Az Al-Hadath szaúdi hírcsatorna értesülései szerint közvetlen, technikai jellegű tárgyalások kezdődnek Washington és Teherán között a svájci Zürichben.
- A tárgyalás témái: A szankciók feloldásának jogi szempontjai, a Katarban befagyasztott iráni vagyon sorsa, valamint az atomprogram kérdése.
- Résztvevők: A megbeszéléseken Katar és Pakisztán is jelen lesz, míg bizonyos ülésekhez Törökország és Szaúd-Arábia is csatlakozik. A zárt ajtók mögötti egyeztetéseken a libanoni helyzet és a Hezbollah sorsa is terítékre kerül.
- Libanoni álláspont: A Hezbollah terrorszervezethez köthető Al-Akhbar libanoni lap szerint Abbász Aragchi iráni külügyminiszter leszögezte: a háború lezárásának és a végleges megállapodásnak a sarokköve az izraeli csapatok teljes kivonulása Libanonból 60 napon belül.
Izraeli ellenállás és katonai jelenlét Dél-Libanonban
Annak ellenére, hogy a szerdán közzétett amerikai-iráni megállapodás azonnali és tartós tűzszünetet ír elő minden fronton, Izrael egyelőre nem hátrál meg. A Reuters hírügynökségnek nyilatkozó izraeli tisztségviselők – köztük egy Binjámin Netanjahu miniszterelnökhöz közel álló forrás – megerősítették, hogy Izrael makacs tárgyalásokat folytat az USA-val annak érdekében, hogy katonái a Litáni-folyótól délre, az elfoglalt „ütközőzónákban” maradhassanak a lakosság biztonságának garantálására.
Donald Trump amerikai elnök azon felvetése, hogy a szíriai Al-Asszad rezsim kezelje a Hezbollah kérdését. A terepen a harcok nem álltak le: libanoni források szerint az egyezmény életbe lépése után is izraeli dróntámadás ért egy járművet Nabatieh térségében, amely egy ember életét követelte.
A június 23-án kezdődő közvetlen izraeli-libanoni tárgyalásokon a tervek szerint már a csapatkivonások menetrendjéről és a Hezbollah leszereléséről is szó esik majd, miközben Európa egy 100 millió eurós segélyprogrammal támogatná a libanoni hadsereget az UNIFIL misszió várható kivezetése után.
Feszültség a Fehér Ház és Netanjahu között
A színfalak mögött egyre ellenségesebbé válik a viszony Trump és Netanjahu között. A The Wall Street Journal jelentése szerint Trump egy telefonbeszélgetés során nyers stílusban arra szólította fel az izraeli kormányfőt, hogy „fejezze be az épületek felrobbantását”.
- A jelentés szerint Trump többször hangoztatta frusztrációját amiatt, hogy Netanjahu „mindenkit le akar bombázni”, és az elnök belefáradt a folyamatos katonai akciók engedélyezési kérelmeibe.
- Trump amiatt is aggódik, hogy az iráni háború okozta gazdasági feszültségek az 1930-as évek nagy gazdasági világválságának elnökéhez, Herbert Hooverhez tehetik őt hasonlóvá.
- Az amerikai elnök nyilvánosan is egyre kritikusabb: egy korábbi interjúban elismerte, hogy egy hívás során „őrültnek” nevezte az izraeli vezetőt, az Axios értesülései szerint pedig egy bejrúti izraeli légicsapás után közölte Netanjahuval, hogy „egy cseppnyi ítélőképessége sincs”.
The post Ha tudtuk volna, hogy így végződik, jobb lett volna el sem kezdeni ezt a háborút first appeared on Új Kelet Live.
