ujkeletlive
Libanoni feszültség, veszélyben az amerikai-iráni megállapodás
JD Vance alelnök elhalasztotta Svájcba tervezett utazását, ahol a tervek szerint pénteken kezdődtek volna az amerikai-iráni nukleáris tárgyalások, – közölte a Fehér Ház.
Washington szerint a halasztás oka „logisztikai” jellegű, de úgy tűnik, hogy a döntés hátterében a valójában tűz alatti libanoni tűzszünet áll.
Vance egy tegnapi sajtótájékoztatón megemlítette, hogy a tárgyalások időpontját még nem véglegesítették, arra hárítva az esetleges csúszást, hogy az iráni tisztviselőknek technikai nehézségeik adódhattak a szervezéssel, majd nem sokkal ezt követően érkezett a hír a halasztásról.
Az Axios amerikai forrása szerint a tárgyalások pénteki elmaradása mögött az áll, miszerint Teherán már korábban jelezte, hogy Izrael megsértette a libanoni tűzszünetet. Az izraeli hadsereg csütörtöki Dél-libanoni légicsapását követően, és még mielőtt Vance bejelentette az utazás halasztását heves harcok törtek ki az izraeli hadsereg, és a Hezbollah között.
Előzmények
Felgyorsultak az események azt követően, hogy a G7 csúcstalálkozón Franciaországban tartózkodó Donald Trump elnök tegnap Versailles-ben a nyilvánosság előtt aláírta az iráni háború lezárásához vezető Egyetértési Nyilatkozatot. A dokumentumot ezután Maszúd Pezeszkián iráni elnök szintén ellenjegyezte, így a megállapodás a péntekre tervezett svájci ünnepi hitelesítés helyett, jóval korábban életbe lépett, így a mai találkozón már elkezdődnek az iráni nukleáris program leszerelésére irányuló tárgyalások. Az amerikai küldöttség indulásra készen várnak, az iráni tárgyalók Modzstaba Hámenei ajatollah legfőbb vallási vezető jóváhagyása nélkül nem utazhattak Svájcba.
A dokumentumot ezután Maszúd Pezeszkián iráni elnök szintén ellenjegyezte, így a megállapodás a péntekre tervezett svájci ünnepi hitelesítés helyett, jóval korábban életbe lépett, így a hétvégére tervezett találkozón már elkezdődhettek volna az iráni nukleáris program leszerelésére irányuló tárgyalások. Az amerikai küldöttség indulásra készen várt, az iráni tárgyalók Modzstaba Hámenei ajatollah, legfőbb vallási vezető jóváhagyása nélkül azonban nem utazhattak Svájcba.
Az ajatollah végül tegnap esti Telegramon közzétett nyilatkozatában hatalmazta fel az iráni delegációt közvetlen tárgyalásokra az Egyesült Államokkal, ugyanakkor hangsúlyozta, miszerint „ez nem jelenti az ellenség álláspontjának elfogadását.”
A február 28.-án kirobbantott amerikai-izraeli háború nyitó akkordjaként Binjámin Netanjahu miniszterelnök parancsot adott Ali Hámenei ajatollah likvidálására. A bombázás helyszínén többek között fia, Modzstaba Hámenei is jelen volt. Azt követően, hogy súlyos sebesülések árán túlélte a támadást, apja nyomdokaiba lépett.
Nyilvánosan ugyan eddig nem jelent meg, de az ország irányításával kapcsolatos, beleértve a háborút illető döntések, személyes támogatása nélkül nem léphetnek életbe. Tegnapi közleménye volt az első nyilatkozata az amerikai-iráni egyetértési megállapodás (MOU) aláírását illetően, ami elemzők szerint a nukleáris tárgyalások folytatásának jóváhagyásaként értelmezhető.
Ugyanakkor, Hámenei közölte, hogy ellenezte a megállapodás aláírását, de Pezeszkián elnök, és az ország Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanácsának ajánlására engedélyezte azt.
„Az elnök úr által nekem tett kötelezettségvállalás alapján – amelyet a Legfelsőbb Nemzetbiztonsági Tanács elnökeként, saját maga és a többi tag nevében tett az iráni nemzet és az Ellenállás Tengelye jogainak megvédése érdekében, és amelyért kifejezetten vállalta a felelősséget –, engedélyeztem azt,” – áll az ajatollah közleményében, majd dicsérte mindazon tisztségviselőket, akik részt vettek az Egyetértési Megállapodásra irányuló tárgyalásokon, mondván – „aggodalomból és jóindulatból” tették.
Végezetül, Hámenei szerint az iráni elnök, és a megállapodást támogató többi tisztviselő kötelezettséget vállalt arra, hogy „amennyiben az amerikai fél túlzott engedményeket követel, nem fognak meghajolni előttük,” megjegyezve azt is, hogy Trump elnök „kétségbeesésből” írta alá a megállapodást.
Raz Zimmt – a Nemzetbiztonsági Tanulmányok Intézetének Irán-programért felelős igazgatója az Axios megkeresésére, jóváhagyásként értelmezte az ajatollah nyilatkozatát, ugyanakkor hozzátéve – „akárcsak az apja, úgy tűnik, ő is ügyel arra, hogy megőrizzen egy bizonyos fokú politikai védelmet, ami lehetővé tenné számára, hogy egy esetleges kudarcért a felelősséget az elnökre hárítsa,” – emellett, Zimmt szerint, ha a tárgyalások Irán számára kedvező megállapodást eredményeznek, Hámenei magának tulajdoníthatja az érdemet, ha viszont elbuknak, támogatóival együtt azzal érvelhet, hogy valójában soha nem támogatta a tárgyalásokat, vagy az egyezséget, és a felelősséget Pezeszkián elnökre háríthatják.
Az Egyetértési Nyilatkozat az iráni háborút kirobbantó, eddig megoldatlan kérdését, azaz a nukleáris leszerelésre vonatkozó megegyezést a 60 napos meghosszabbított tűzszüneti tárgyalásokra hárítja. Izrael számára csalódást okozott a kötelezettséget nem, de számos kiskaput tartalmazó alku, azt állítva, hogy Irán csak az időt húzza, és a végén még inkább megerősödve nem fogja feladni nukleáris fegyverkezési törekvéseit.
Az izraeli kritikákhoz valamennyire visszafogottabban néhány héja republikánus szenátor is csatlakozott, Trump, és közeli tanácsadói azonban elutasítják a vádakat. Így az elnök különmegbízottja, Steve Witkoff egy zárt körű megbeszélésen a kongresszusi vezetést, és a nemzetbiztonsággal kapcsolatos bizottságok tagjait arról tájékoztatta, miszerint Irán meg fogja hívni az ENSZ nukleáris felügyelőszervezetét a nukleáris létesítmények, megkezdve a dúsított anyagok helyszíneinek azonosítására, és feltárására, – jelentette az AP hírügynökség forrásokra hivatkozva.
Ilymódon, Witkoff azon kritikákat hárította, miszerint az amerikai-iráni egyetértési megállapodás nem tartalmaz semmilyen külön kötelezettségvállalást, azonban az ENSZ Nemzetközi Atomenergia-ügynöksége (NAÜ) és Teherán között létrejött kísérőlevél állítólag a meghívást is magában foglalja, így Rafael Grossi [NAÜ főigazgatója] a levélre hivatkozva amerikai nukleáris felügyelőket delegálhat Teheránba.
Trump, és a korlátlan hatalom
Az iráni megállapodás vitatott kérdéseivel kapcsolatban, franciaországi útjáról hazatérve Trump a „The Axios Show”-nak adott exkluzív interjút.
Összegezve a tanulságokat, az elnök elutasította, miszerint az iráni háború hatalomgyakorlási képességének korlátaira világított volna rá, mondván, továbbra is úgy hiszi, hogy „nincsenek korlátok.”
Az Axios riportere, Marc Caputo felvetésére, miszerint február végén „feltétel nélküli megadást” követelve lépett be a háborúba, de ehelyett egy korlátozott egyetértési megállapodással (MOU) beérve zárta le azt, Trump hangsúlyozta, ezt az egyezséget azért hozta létre, hogy megakadályozza a háború globális gazdasági válsággá alakulását, elutasítva azon állításokat, hogy a tapasztalat bármilyen módon is alázatra nevelte volna. Arra a kérdésre, hogy, mit tanult a háborúból hatalma korlátait illetően, azt felelte: „nincsenek korlátok.”
„Ezt a leckét még nem tanultam meg. Tudom, hogy vannak, de nincsenek korlátok,” – válaszolta, majd azt állította, hogy „katonailag teljesen legyőztük őket [Iránt],” továbbá az elnök szerint az Egyetértési Megállapodás „valószínűleg felér egy feltétel nélküli megadással.”
Érvelése szerint, a háború valójában Amerika katonai erejét bizonyította, hiszen – „ki más lett volna képes egy ilyen blokádra? Olyan tengeri blokádot vontam vontam köréjük, amin egyetlen hajó sem tudott átjutni. Néhányan megpróbálták. Nem tartott túl sokáig.”
A megállapodás aláírása előtti utolsó percekben a héber médiában Netanjahu, és koalíciója úgy értelmezte az elnök tárgyalási stratégiáját, hogy végül megegyezés helyett az intenzív harcokhoz való visszatérést választja.
Trump azonban úgy véli, hogy más alternatívák következményei szörnyűek lehettek volna, és felháborodott azon a felvetésen, hogy háborúparti bírálói azt kérik számon rajta, miért nem volt keményebb Iránnal szemben.
„Az egyetlen módja annak, hogy keményebb legyek, az, ha bevonulok oda még két-három hétre, és tovább bombázom őket, a fenébe is. Ugye? De mit érnénk el ezzel? A Hormuzi-szoros nem nyílna meg. Hónapokig nem lenne olajunk. Amíg bombákat dobálsz, a szoros automatikusan zárva lesz… ez olyasmi, ami világszintű gazdasági válságot okozhatna.”
Trumpot igazolandó, az elmúlt napokban körvonalazódott megegyezés reményében az olajpiaci árak érezhetően csökkentek, majd a kétoldalú aláírást követően az árak a háború kezdete óta eltelt időszak legalacsonyabb szintjére estek vissza.
A dokumentum tegnapi ellenjegyzése után az elnök feloldotta a Hormuzi-szoros iráni blokádját, és Teherán sem állja útját az áthaladó hajóknak, így érzékelhetően elindult a hónapok óta nem látott olajforgalom.
A pozitív előrejelzéseket azonban beárnyékolja a megállapodás, következésképpen a tűzszünet hosszútávú életképességét megkérdőjelező számos elvarratlan szál.
Izraelben nem titkolt vádakat fogalmaznak meg a vörös vonalnak számító követelések – Irán nukleáris leszerelése, ballisztikus rakétaprogramjának megsemmisítése, a térségbeli szövetséges milíciák támogatásának megakadályozása -, feladása miatt. Netanjahu, és koalíciója a libanoni front eszkalációja árnyékában úgy vélték, hogy a megállapodás nem fog létrejönni, és továbbra is a Hezbollah terrorszervezet miatti feszültségre alapozva a nukleáris tárgyalások összeomlására számítanak.
Annak ellenére, hogy Irán a libanoni háború rendezéséhez kötötte az Egyetértési Nyilatkozat aláírását, Netanjahu világossá tette, hogy az izraeli hadsereg nem vonul ki, és ezzel egyidejűleg a védelmi erők közzétette a kiterjesztett megszállási övezet [pufferzóna] térképét.
Eközben az izraeli hadsereg tovább folytatja tevékenységét a Dél-libanoni területeken, beleértve a légicsapásokat, annak ellenére, hogy Trump kijelentette – „az Egyesült Államok elkötelezett a BÉKE mellett, és a Közel-Keleten mindenkit arra ösztönzünk, hogy tartsa be elkötelezettségét, és hagyja, hogy tárgyalásaink gyönyörűen kibontakozzanak” – írta Truth Social platformján, utalva arra, hogy a megállapodás a libanoni háború „tartós felszámolását,” valamint az ország „területi integritásának és szuverenitásának” biztosítását követeli meg.
Vance alelnök sokkal erősebben figyelmeztette Netanjahut, és koalícióját a békefolyamat tiszteletben tartása végett, -„ha az izraeli kormány kabinetjének tagja lennék, talán nem az egyetlen olyan erős szövetségesemet támadnám, aki még megmaradt nekem az egész világon,” – nyilatkozta az alelnök a Fehér Házban, még mielőtt lemondta svájci útját.
Az amerikai-izraeli szövetségesi kapcsolatok mélypontján Jeruzsálem amerikai nagykövete, Jechiel Leiter a közösségi médián keresztül kijelentette, miszerint a zsidó állam „továbbra is elkötelezett az Izrael, Libanon, és az USA között létrejött tűzszüneti megállapodás mellett. Ha a Hezbollah nem sérti meg a megállapodást, azt be fogjuk tartani.”
„Izrael minden körülmények között fenntartja a jogot, hogy válaszoljon az ellene irányuló támadásokra, és elhárítsa a területét, állampolgárait és katonáit fenyegető veszélyeket,” – tette hozzá, és bár nem egyértelműen, de a sorok között világossá tette, hogy az izraeli hadsereg nem vonul ki Libanonból, nagyjából úgy értelmezve amerikai-iráni megállapodás idevágó passzusát, hogy az nem vonatkozik a csapatok kivonására.
Eközben, a libanoni parlament elnöke Nabih Berri nyilatkozatában üdvözölte az amerikai-iráni egyetértési megállapodást, és kifejezte Bejrút, illetve a Hezbollah elkötelezettségét az Izraellel való tűzszünet mellett. Hangsúlyozva továbbá, hogy Libanon és a Hezbollah azért kötelezi el magát ismét a tűzszünet mellett, hogy erősítse az Egyesült Államok, és Irán között a hétvégén Svájcban tervezett tárgyalásokat.
The post Trump a hatalomról, és a libanoni feszültség first appeared on Új Kelet Live.
