Az öregedés lassítása és az emberi élettartam radikális meghosszabbítása már nem pusztán tudományos kísérlet, hanem geopolitikai és stratégiai kérdés is. Vlagyimir Putyin 26 milliárd dolláros programja azt jelzi, Oroszország komolyan hisz abban, hogy az öregedés elleni küzdelem a jövő egyik legfontosabb tudományos és politikai versenyterülete lehet. A cél nem kevesebb, mint az öregedés biológiai folyamatainak befolyásolása, sőt hosszú távon akár visszafordítása. De vajon meddig terjedhet a tudomány, és hol kezdődik az a pont, ahol az örök élet keresése már politikai hatalmi kérdéssé válik?
Amikor Vlagyimir Putyin egy mikrofonon elcsípett beszélgetésben Hszi Csin-pingnek arról beszélt, hogy az emberiség akár az örök életet is elérheti a szervek cseréjével, sokan ezt csupán idős politikusok futó, különös eszmecseréjének tekintették. A pekingi katonai parádé idején elhangzott párbeszéd azonban egy sokkal komolyabb, a Kreml által is támogatott hosszú életkutatási programra utalt, amely mára Oroszország egyik zászlóshajó tudományos projektjévé vált. Míg a Szilícium-völgy milliárdosai – köztük Jeff Bezos, Sam Altman és Peter Thiel – magánbefektetőként keresik az öregedés lassításának lehetőségeit, Oroszországban ez a törekvés állami prioritássá vált, amely a szervnyomtatástól a genetikailag módosított minisertéseken át a szélsőségesen alacsony hőmérsékletű kísérletekig terjed.
Amikor az öregedésből állami stratégia lesz
A legutóbbi bejelentések szerint a Új Egészségmegőrző Technológiák program részeként egy 26 milliárd dolláros állami kezdeményezés is zajlik, amely génterápiás megoldásokkal próbálja lassítani a sejtek öregedését – új szintre emelve az emberi élettartam meghosszabbításáról szóló globális versenyt.
