Avi/ujkelet.live
Libanon: A törékeny béke ára
A lényeg: Joseph Aoun libanoni elnök az USA támogatását kérte egy új, az izraeliekkel Washingtonban tető alá hozott keretmegállapodás kapcsán, amely a Hezbollah lefegyverzését és a libanoni hadsereg déli pozíciókba való bevetését tűzné ki célul.
- A bökkenő: A Hezbollah terrorszervezet elutasítja a tervet, mivel az nem tartalmaz menetrendet az izraeli csapatok kivonására.
- Amiért fontos: A 250. amerikai függetlenségi évforduló apropóján Aoun reményét fejezte ki, hogy Libanon végre „lapozhat a háborúk történelemkönyvében”. Az amerikai nagykövetség az X-en jelezte: készek segíteni a békés jövő építését.
Teheráni manőverek és háttéralkuk
A lényeg: Abbász Araghchi iráni külügyminiszter Telegram-csatornáján prezentálta, hogy Teherán továbbra is szorosan együttműködik a Hamász és a Hezbollah vezetőségével.
- Részletek: A képeken Araghchi Muhammad Iszmail Darwish-sal, a Hamász mintegy 50 klerikusból álló vallási tanácsadó testülete, a Sura Tanács elnökével, valamint más, Hamász- és Hezbollah-tisztségviselővel tárgyal.
Diplomáciai mozgás: Az Al Arabiya értesülései szerint június 11-én folytatódnak a közvetett amerikai-iráni tárgyalások a likvidált Ali Hamenei temetési szertartásait követően.
- A napirenden: Szankciók enyhítése, befagyasztott iráni alapok és a nukleáris program. Donald Trump amerikai elnök a legutóbbi dohai technikai egyeztetéseket „nagyon jónak” minősítette.
Az utódlás árnyai
A lényeg: A New York Times jelentése szerint kérdéses, hogy az új legfelsőbb vezető, Modzstaba Hamenei megjelenik-e apja temetésén július 9-én.
- A kockázat: Iráni források szerint a biztonsági szolgálatok ellenzik a részvételt, attól tartva, hogy Izrael megkísérelné a likvidálását vagy megtalálná a rejtekhelyét.
- Amiért figyelni kell: Modzstaba Hamenei feltűnő távolmaradása a családi megemlékezésekről – és az értesülések, miszerint súlyosan megsérült az első háborús napokban – felerősítette a kételyeket az iráni irányítás stabilitását illetően.
Erdogan: „Háborúfüggő” Izrael
A lényeg: Recep Tayyip Erdogan török elnök élesen bírálta az izraeli kormányt, szerinte Jeruzsálem a konfliktusok elnyújtásával próbálja elkerülni a politikai összeomlást.
- A kontextus: Erdogan a pakisztáni kormányfővel közös sajtótájékoztatón beszélt, miközben Törökországban egyre agresszívebb retorika érezhető: a belügyminiszter korábban Jeruzsálem „felszabadítására” szólított fel.
- Válasz: Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnök a vele szimpatizáló 14-es csatornának adott interjúban röviden annyival reagált: Erdogannak „le kéne higgadnia”.
Jogi front: A Hind Radzsab akciója
A lényeg: Egy Olaszországban tartózkodó izraeli katona ellen tett büntetőfeljelentést a belgiumi székhelyű Hind Radzsab Alapítvány.
- A vád: Háborús bűncselekmények, emberiesség elleni bűntettek és népirtás gyanúja, amit az alapítvány a katona saját közösségi médiás posztjaival (bontási munkálatokról készült videók) próbál alátámasztani.
- Izraeli reakció: Jeruzsálem kategorikusan tagadja a vádakat, hangsúlyozva, hogy a Hamász terrorszervezet szándékosan használja élő pajzsként a civil lakosságot Gázában.
Miért fontos: Ez az eset egy kiterjedtebb jogi stratégia része, amely a „univerzális joghatóság” elvét használja. A HRF 2026-os kampánya célzottan az Európában turistaként tartózkodó katonákat veszi célba, diplomáciai és jogi feszültséget generálva Izrael és az uniós tagállamok között
„Jerikó fala”: A katasztrófa anatómiája
A lényeg: Roni Numa nyugalmazott vezérőrnagy, az október 7-hez vezető “Jerikó Fala “ dokumentumot vizsgáló bizottság vezetője szerint a katasztrofális kudarcnak nem technikai, hanem mélyreható szemléleti okai voltak.
A Kan közszolgálati műsorszolgáltató felfedte a tiszt szavait a folyamatban lévő vizsgálat megállapításairól, melyek egy könyvbemutatón hangzottak el.
,,Annak megértése érdekében nyomozok a vezérkari főnöknek, hogy miért nem tudtuk majdnem egy évtizeden át megérteni a Hamász terveit, amelyek ott hevertek előttünk” – mondta. „Nem sikerült megértenünk, hogy nem értjük a Hamászt. Mélyrehatóan próbáljuk vizsgálni, mi és miért történt, és kezdjük megérteni.”
A koncepció: A hadsereg vezetése 2022-ig bezárólag több verziót is kapott a Hamász „Jerikó fala” támadási tervéről, de a „koncepció”, miszerint a Hamász el van rettentve, miatt a tisztek képtelenek voltak a tények alapján értékelni a fenyegetést.
- A formálódó következtetések szerint az a koncepció, miszerint a Hamász elrettentett állapotban van, évekig beivódott a rendszerbe, és három vezérkari főnökön, katonai hírszerzési főnökökön, a déli parancsnokság vezérőrnagyain és más magas rangú tisztviselőkön ívelt át.
- A csapat úgy véli, a probléma nem az információhiány volt, hanem annak értelmezése: a parancsnokok egy létező koncepció fogságában éltek, így a részletes és egyértelmű hírszerzési adatok sem vezettek a helyzetértékelés módosításához.
Technológiai vakság: Numa élesen bírálta, hogy az emberi hírszerzői szaktudást (pl. arab nyelvű szakértők) technológiai megoldásokkal, például az automatikus STT (beszédet szöveggé alakító) szoftverekkel akarták kiváltani.
- ,,Ahelyett, hogy lett volna egy arab nyelvet értő szakértő, aki ismeri a kultúrát és tudja értelmezni a hallottakat, azt hitték, egy gép is lefordítja a dolgokat.”
A terv az asztalon: A vizsgálatból kiderül, hogy már 2016-2017-ben érkeztek jelentések egy, a Gáza hadosztály védelmi rendszerének áttörésére irányuló tervről. 2018-ban tervezési utasítás született a fenyegetés vizsgálatára, de jelentős operatív folyamat nem zajlott le. Később, 2019-ben frissítették a tervet, 2022-ben pedig kiadták a „Jerikó fala” néven ismert verziót.
- A dokumentumot bemutatták a déli parancsnokság vezetőjének, a katonai hírszerzés főnökének, a műveleti részleg vezetőjének és más fórumoknak, de mivel a magas rangú tisztviselők nem ismerték a korábbi verziókat, új dokumentumként kezelték, nem pedig egy évek óta épülő, fejlődő terv részeként.
- Magyarán: 2022-ben foglalkoztak a dokumentummal anélkül, hogy tudták volna, annak további korábbi változatai is léteznek.
- Az is kiderült, hogy 2022 májusában a Gáza hadosztály hírszerzése részletes elemzést terjesztett elő a „Jerikó faláról”, amely térképeket, vázlatokat és a tervezett rajtaütés részleteit tartalmazta. Ennek ellenére nem indult jelentős operatív folyamat a fenyegetés kezelésére, és a téma iránti érdeklődés elhalt.
A kudarc vizsgálata: A „Jerikó fala” ügye a Turdzseman-bizottság ülésein is felmerült, miután a tagok olyan részletekkel szembesültek, amelyek nem szerepeltek a hadsereg belső vizsgálataiban.
- A bizottság javasolta egy különleges vizsgálóbizottság felállítását az ügy kivizsgálására, de az akkori vezérkari főnök irodájához továbbított kérés nem nyert jóváhagyást.
- Az ügyet ismerő források úgy vélik, hogy az ügy átfogó vizsgálata kiszélesítheti a felelősség körét, nemcsak a védelmi rendszeren belül.
A konklúzió: A legfontosabb levonható következtetés az, hogy Izrael már 2022-ben birtokában volt a Hamász által kidolgozott támadási terv naprakész és részletes változatának, de a „Hamász el van rettentve” koncepciója miatt az információt nem fordították le operatív felkészültséggé, ami megváltoztathatta volna a helyzetképet az október 7-i támadás estéjén.
„Az igazi történet az a képességünk, hogy megértsük, hol élünk, és mit kell tennünk azért, hogy továbbra is itt maradhassunk, és biztosítsuk gyermekeink, unokáink és dédunokáink jövőjét.” Numa hozzátette, hogy a vizsgálat a rendszer gondolkodásmódját is elemzi: „Azt vizsgáljuk, hogyan hozzunk ki többet abból, amink van, hogyan értsünk meg dolgokat mélyebben, és hogyan kell néha tudni improvizálni. Jó lenne, ha egy kicsit visszahoznánk a Palmach szellemiségét az Izraeli Védelmi Erőkbe – nem romantikus értelemben, hanem a gondolkodás, a kezdeményezőkészség és a kreativitás terén.”
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post “Nem sikerült megértenünk, hogy nem értjük a Hamászt” first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
