ujkeletlive
Politika – a Sábák-főnöke hűsége
Néhány órával azt követően, hogy reagálva a kormány azon bejelentésére, miszerint adott esetben nem tekinti érvényesnek a Legfelsőbb Bíróság ítéletét, a testület vezetői összeomlásra, és a korlátlan kormányzati hatalom veszélyeire figyelmeztettek, a Sábák belbiztonsági szolgálat vezetője, David Zini egy a médiában megjelent beszéde során elismerte kinevezése fő okaként hűségét a „megválasztott politikai vezetéshez,” miközben élesen bírálta a jogrendszert.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök, Zini elődje – Ronen Bar erőltetett menesztése után, az új főnök kinevezésére vonatkozóan elutasította azon vádakat, miszerint a szolgálaton belüli tapasztalatok nélküli külsős jelöltre politikai lojalitása miatt esett választása.
A Sábák-főnők saját hangját rögzítő felvételeket először az i24 hírportál közölte tegnap este, ezt követően a szolgálat, megerősítve az elhangzottakat közzé tette az Argaman Intézet eseményén előző napon készült videót. Az intézet Politikai és Biztonsági Programjának egykori végzőse, Zini – a Dr. Ronen Soval vezetette konzervatív műhely konferenciáján jelentette ki – „úgy éreztem, alkalmas vagyok – mert hűséges vagyok a megválasztott vezetéshez”
„Amikor a miniszterelnök megkérdezte tőlem, hogy készen állok-e a SinBét [Sábák] vezetésére, azok, akik ismernek itt, tudják, hogy hosszú éveken át elleneztem az olyan emberek kinevezését, akik nem járták meg a lövészárkokat,” – utalt katonai karrierjére, majd tovább folytatva – „a józan ész szerint azt kellett volna mondanom neki, hogy nem vagyok alkalmas. De igent mondtam. Azonnal jeleztem neki, hogy vannak nálam jobb emberek is a szolgálaton belül, miért nem közülük választ? De azt mondtam, képes vagyok elvállalni a feladatot. A döntésem oka pedig az volt, hogy e téren úgy éreztem – rendkívül alkalmas vagyok, talán sok más kiváló embernél is inkább: képes vagyok hűséges lenni a megválasztott vezetéshez, függetlenül attól, hogy mi a véleményük. Ez különböztet meg másoktól.”
„Van egy belső motorom, vannak világnézeteim, nem vagyok egy szélben rángatott marionettbábu. Van egy agendám, amit előre akarok mozdítani, ez a felelősségem. Ez a dolgom, nekem kell a mozdonynak lennem. Ugyanakkor alázattal kell lennem a nép megválasztott képviselői iránt, és ha kell, egyetlen másodperc alatt a vonat legutolsó vagonjává válok – csak mondd meg, merre megyünk,” – ismertette programját a tavaly októberben hivatalba lépett belbiztonsági főnök, majd lojalitása jeleként az igazságszolgáltatási rendszer ellen fordult – „nézzék meg, mennyi ügyvédünk van. Olyan szörnyetegeket hoznak létre, amelyek sértik az emberi jogokat, az egyéni jogokat, a növekedést, a gazdaságot, a jólétet, a nemzetbiztonságot – bármilyen irányt is nézünk. Sokszor hivatkoznak az emberi jogokra, az egyéni jogokra – ez mind hablaty. Eljárások, és szabályzatok nevében tipornak sárba dolgokat,” – bár elismerte, hogy sokszor nem is rosszindulatú emberek teszik, ugyanakkor hangsúlyozta – „minden tisztelet és fontosság mellett, ami az ügyvédeket és jogászokat illeti, ők csupán segédeszközök…ez egy erős igazságszolgáltatási rendszer nélküli, ország romokban heverő ország. Nem mintha nem lennének kritikáim, de most nem ez a téma,” – közölte, majd az október 7-i mészárlás előtti mulasztásokra utalva azt mondta – „összekevertük a lényeget a technikai részletekkel. Aki érti a lényeget és hisz benne, annak az apró részletek még fontosabbak. Akinek pedig az apró részletek nem fontosak, annak valószínűleg a nagy dolgok sem számítanak igazán.”
Zini mellett, aki beszédében egyértelműve tette a politikai vezetés iránti való hűségét, az izraeli rendőrség szóvivője, Árje Doron nem volt hajlandó kijelenteni, hogy a rendvédelmi szolgálat a Legfelsőbb Bíróság döntését követné abban az esetben, ha az ellentmondana Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter utasításának.
Doron, a Reset Bet rádió kérdésére többször is kitért a válaszadás elől, mondván ilyen helyzetben „annak engedelmeskedne, akinek Izrael Állam törvényei szerint engedelmeskednie kell.”
Eközben, Zini hűség-nyilatkozatát Ben-Gvir üdvözölte, világossá téve, hogy ki a főnök -„végre egy magas rangú biztonsági szervezet vezetője kimondja azt, ami egy demokratikus országban alapvető dolog, de a Legfelsőbb Bíróság, és a főügyész őrülete miatt mára kivétellé vált: „én a megválasztott vezetésnek vagyok alárendelve,” – közölte, majd tovább folytatva – „most figyeljétek meg, ahogy a baloldali megbolondultak, és a jogi hunta talpnyalóinak szektája dühödt haraggal támadja őt. Ne félj, Dávid, ne félj!”
Hormuzi párbaj folytatódik, és Trump megerősítette Erdogannak az F35-ös akvizíciót
Az USA újraindította az iráni csapásokat a Hormuzi incidenseket követően
Az ankarai NATO-csúcstalálkozón tartózkodó Donald Trump elnök hagyta jóvá, és rendelte el az Irán elleni csapásokat, – jelentette a Reuters névtelen forrásra hivatkozva. A csapások elrendelését megelőzően, az elnök magas rangú amerikai vezetőkkel egyeztetett, köztük Dan Caine tábornokkal, a vezérkari főnökök egyesített bizottságának elnökével, Pete Hegseth hadiminiszterrel, és Marco Rubio külügyminiszterrel.
A Hormuzi-szoros ellenőrzése körüli vita rendezésére irányuló tárgyalások, a február 28-án izraeli akció következtében likvidált Ali Hámenei volt iráni vezető több napos temetési szertartására hivatkozva felfüggesztésre kerültek. Irán azonban tegnap több, a szoroson áthaladó olajtankert célozva indított támadásokat, ismételten veszélybe sodorva az alig három héttel korábban aláírt Egyetértési Megállapodást, és a szoroson újrainduló forgalmat.
A tegnapi incidens során Omán partjai közelében sérült meg legalább három, kozotuikz egy katari, és egy szaúdi tartályhajó, miközben éppen elhagyták volna a Hormuzi-szorost.
A feszültség közepette az Egyesült Államok visszavonta a Megértési Memorandum keretében biztosított iráni könnyítéseket, amelyek lehetővé tették Teherán számára az olaj értékesítését. Nem sokkal az amerikai Pénzügyminisztérium közleménye után, az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) megtorlócsapásokat indított iráni célpontok ellen.
Az iráni Külügyminisztérium elítélte a mentesség visszavonására vonatkozó amerikai döntést, mondván, hogy az USA megsértette az Egyetértési Megállapodás feltételeit.
Másrészt Irán elutasítja felelősségét a Hormuzi támadásokra vonatkozóan. Maszúd Pezeszkián, iráni elnök állítása szerint Irán nem sértette meg a megállapodást, mondván – „kiemeljük a folyamatos stabilitás fenntartásának fontosságát, és nem fogadunk el semmilyen ígéret megszegését vagy eltérést a Megértési Memorandumtól. Jóhiszeműen és felelősségtudattal teljesítettük a megállapodás szerinti kötelezettségeinket. A tapasztalat bizonyította, hogy Washington nem tartja tiszteletben a saját kötelezettségeit.”
Előzmények – az USA Központi Parancsnoksága (CENTCOM) kedden, kevéssel keleti parti idő szerint este 9 óra előtt X-en közölte, hogy az amerikai erők „befejezték az Irán elleni offenzív csapások újabb fordulóját… több mint 80 célpontot találva el precíziós lőszerekkel, azonnali válaszként az Irán által a Hormuzi-szoroson áthaladó kereskedelmi hajók ellen végrehajtott legutóbbi támadásokra.” Továbbá, az amerikai erők „iráni légvédelmi rendszerekre, parancsnoki és irányítási hálózatokra, part menti radarállomásokra, hajóellenes rakétaképességekre,” valamint az Iszlám Forradalmi Gárda több mint 60 kisbárkájára mértek csapást a szorosban, és annak közelében, – áll a CENTCOM közleményében.
Az iráni állami média jelentése szerint robbanások hallatszottak Bandar Abbász, és Szirik kikötővárosokban, valamint Keszm szigetén, miután Teherán közölte, hogy „nem fogja megengedni az amerikai beavatkozást” a szoros ellenőrzésébe, kijelentve, miszerint a kereskedelmi, valamint az olajszállító hajók számára „az egyetlen biztonságos útvonal az, amelyet Irán határoz meg.”
Az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás megerősítette, hogy válaszként az iráni hadsereg bahreini célpontok ellen indított drónokat, hozzátéve azt is, hogy a legutóbbi amerikai csapások nagyságrendjüket, és erejüket tekintve négyszer-ötször nagyobbak voltak, mint a 10 nappal ezelőtti korábbi hormuzi amerikai bombázások.
Az újabb Hormuzi tűzpárbaj fejleményei nyomán megugrottak az olajárak; az irányadó Brent nyersolajat 2,89%-kal, azaz 2,14 dollárral – hordónként 75,78 dollárral, míg az amerikai WTI nyersolajat 5,32%-kal, azaz 3,65 dollárral – hordónként 72,20 dollárral magasabb áron jegyezték.
A válaszcsapások mellett Trump ankarai útján döntött. A NATO csúcstalálkozón egyébként megerősítette vendéglátójának, Reccep Tayyip Erdogan török elnöknek a korábban kiszivárgott híreket, miszerint nyitott Törökország visszatérésének engedélyezésére az F-35-ös programba, és szándékában áll egy 700 millió dolláros katonai akvizíció keretében vadászgépeket értékesíteni török légierő számára.
Trump elmondása szerint – „ez egy olyan döntés, amit meg kell hoznunk…mindenképpen olyan dolog, amit megfontolnánk,” – tette hozzá, majd megjegyezte, hogy „jobb a kapcsolatunk Törökországgal, és Törökország sok szempontból sokkal lojálisabb volt, mint más országok.”
Eközben, a CNN számolt be először arról, hogy a Trumppal jelenleg Ankarában tartózkodó Hegseth hadiminiszter Törökországból szerdán Izraelbe utazik, és várhatóan találkozik Binjámin Netanjahu izraeli miniszterelnökkel. Hegseth hivatali idejének első izraeli útján várhatóan az iráni megállapodást, valamint a Trump és Erdogan közötti zajló megbeszéléseket fogja megvitatni a miniszterelnökkel, aki korábban panaszt tett az elnöknél, és elutasította az F35-ös vadászgépek eladását a törököknek.
Az üzlet jóváhagyása esetén a NATO-tag Törökország lenne az első olyan ország a régióban, amely részese lenne az F-35 fejlesztési és gyártási programnak, és Izrael után a második, amely F-35 vadászgépekkel rendelkezik.
The post A Sábák-főnök hűsége, és újabb Hormuzi incidens, következményekkel first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
