ujkeletlive
Netanjahu a jelekből az iráni háború újrakezdésére következtet
Donald Trump elnök aláírásával is ellenjegyzett iráni Egyetértési Memorandum célja a háború befejezésére irányuló nukleáris tárgyalások 60 napon belüli lezárása, miközben az ideiglenes tűzszünetet meghosszabbították.
A 60 napos terminusból már több mint három hét eltelt, de egyelőre a Memorandum kétértelműen megfogalmazott Hormuzi-szoros ellenőrzésére vonatkozó iráni követeléseken megakadva, a feszültség a napokban fokozódott, több kisebb nagyobb incidenst követően a jelenlegi háború újraindításához közeli eszkalálódásig. A felek a tűzszüneti feltételek megsértésével vádolják egymást, az ankarai NATO-csúcstalálkozón tartózkodó Trump pedig hivatalosan is megerősítette, hogy a fegyvernyugvásnak véget vetett, hasonlóan a korábban aláírt megállapodás szerinte érvényét vesztette.
A meg nem értés középpontjában a Hormuzi-szoros áll, Irán azt állítja, hogy a megállapodás feltételei Teherán számára ellenőrzési jogot biztosítanak, és megköveteli, hogy a hajók az Irán által preferált útvonalakat használják, míg Trump saját ellenőrzése szerint intézné az olajúton a forgalom visszaállítását, és miközben többször is kijelentette, hogy elutasítja az iráni vámok jogosultságát, megjegyezte, hogy az áthaladó hajók az Egyesült Államoknak hálából fizethetnének útdíjat.
Az elnök ankarai tartózkodása alatt Irán a szoroson áthaladó legalább három hajót vett célba, közöttük katari és szaúdi tankereket, azt állítva, hogy nem a kijelölt úton közlekedtek. Az incidensre reagálva Trump úgy döntött, hogy megtorlásként akár a végsőkig is elmegy, bár eddig nem tudni, hogy az elnök számos ellentmondásos kijelentései szerint mire is gondolt valójában.
A helyzet állása – kedden az amerikai Pénzügyminisztérium visszavonta a Memorandumban vállalt, Irán olajértékesítésére vonatkozó szankciók felfüggesztését, majd az amerikai légierő indított megtorlócsapásokat Hormuzi célpontok ellen.
Ezt követően Trump további támadásokat helyezett kilátásba, így előre lehetett számítani az éjszakai újabb amerikai akciókra. Az immár második napja tartó műveletek célja, az USA Központi Parancsnoksága (CENTCOM) szerint, hogy gyengítsék Irán azon képességét, amellyel a globális energiaellátás szempontjából létfontosságú Hormuzi-szorosban hajókat fenyegethet.
A legújabb, szerdai csapások kiterjedtebbek, és erősebbek voltak a korábbiaknál, miközben az amerikai hadsereg robotrepülőgépekről rakétákat lőtt ki két vasúti hídra Északkelet-Iránban. Az április 8-i tűzszünet óta ez volt az első alkalom, hogy az Egyesült Államok iráni infrastruktúrát támadott, – jelentette az Axios belső forrásra hivatkozva.
Válaszul, az irániak amerikai szövetséges kuvaiti célpontok ellen indítottak rakéta- és dróntámadásokat, eközben a bahreini belügyminisztérium arról számolt be, hogy a királyságban is megszólaltak a légvédelmi szirénák. Jelentős károkról eddig nem érkezett jelentés.
Eközben az elnök Truth Social platformján „megtorlásnak” nevezte az amerikai csapásokat az iráni, kereskedelmi hajók elleni támadások ellenében, arra figyelmeztetve, hogy „ha még egyszer előfordul, sokkal rosszabb lesz!”
Az iráni támadások után még Ankarában kikelve magából Trump „gonosznak” és „söpredéknek” nevezve Irán vezetőit jelentette be a tűzszünet végét, majd visszakozva hozzátette, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra, és nem számít a totális háborúhoz való visszatérésre.
Ankarai útjáról hazatérve, az Air Force One fedélzetén újságíróknak Trump újból azzal érvelt, mint korábban sokszor – az iráni tisztségviselők „nemrég telefonáltak, és megállapodást akarnak kötni.”
Az elnök továbbá megismételte, hogy a szerdai, Irán elleni csapás megtorlás volt a kereskedelmi hajókat ért iráni akciókra, – „elég keményen odacsaptunk nekik. Ha ők támadnak, mi sokkal keményebben vágunk vissza.”
Mohsen Rezaei, az iráni legfőbb vallási vezető magas rangú katonai tanácsadója, az amerikai csapások után figyelmeztetést adott ki ma hajnalban – „az agresszor ellenség, és bűntársai súlyos büntetésben fognak részesülni,” – jelentette be a közösségi médiában.
Az eszkalálódás eredményeként a Hormuzi-szoros hajóforgalma ismét leállt, miután az olajárak kéthetes csúcsra ugrottak meg.
Az Egyetértési Megállapodást követően az olajárak a háború előtti szintre estek vissza, az elmúlt két napban azonban 5 százalékkal, hordónként körülbelül 78 dollárra emelkedtek, ami egyelőre mérsékelt megugrásnak számít, és aminek hátterében a kereskedések optimizmusa áll, bízva Trump végletekig ingadozó TACO stratégiájában.
A támadások fokozódása az olajforgalom blokkolásához vezetne, súlyosabb következményeket vonva maga után.
A megállapodás feltétele az Egyesült Államok, és Irán közötti tárgyalások, az Izrael által likvidált Ali Hamenei ajatollah temetési szertartásai alatt szünteltek a héten, a folytatás egyelőre kétséges. A többnapos temetési szertartásra utalva Trump dicsekvésként megjegyezte, hogy Irán összes vezetője „oda van,” majd hozzátette, hogy ő maga az „első számú célpont Irán halállistáján.”
A feszültség fokozódása közepette a tárgyalások vezető közvetítője, Pakisztán önmérsékletre szólított fel, azt követően, hogy Trump a megállapodás végével, Irán pedig a szoros lezárásával fenyegetett.
A pakisztáni Külügyminisztérium közleménye arra sürget minden felet, hogy „tartsák be az iszlámábádi egyetértési megállapodás szerinti kötelezettségeiket,” míg Abbász Aragchi iráni külügyminiszter telefonon beszélt Katar miniszterelnökével, hangsúlyozva a diplomáciai erőfeszítések folytatását.
Trump az elmúlt órákban meglehetősen ellentmondásosan nyilatkozott, mondván – „nem hiszem, hogy újra elkezdődik. Szerintem nagyon gyorsan le fog csengeni. Eltaláltak pár hajót, mi pedig sokkal keményebben válaszoltunk,” – közölte az ankarai NATO-csúcstalálkozó végén tartott sajtótájékoztatón.
„Bármi is történik, annak nagyon gyorsan vége lesz, és csak biztonságosabbá tesszük a helyzetet – az olaj számára is. Nem hosszú távban gondolkodunk,” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy az USA-nak jelentős mennyiségű olajat sikerült kijuttatnia a Hormuzi-szorosból azóta, hogy a múlt hónapban megszületett a megállapodás, majd ellentmondva nyilatkozatának hozzátette: „nem vagyok biztos benne, hogy akarok egyezséget kötni. Csak fejezzük be a munkát.”
Eközben, Izraelben
Jeruzsálemben pozitív fejleményként értékelik a megállapodás összeomlását, a háború izraeli részvétellel történő újraindítására számítva.
A Kan közszolgálati csatorna szerint az Egyesült Államok az eszkalálódó régióba vezényelte vissza tankergépeit, melyeket még az április eleji tűzszünet miatt vontak ki, és eddig a Ben Gurion reptérren állomásoztattak. A fejleményekből a riport a háború újraindítására következtet, míg a 12-es csatorna hírei szerint Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Jiszráél Katz védelmi miniszter biztonsági egyeztetést tartott tegnap este.
Továbbá, a miniszterelnök tegnap újabb sejtelmes utalásokkal irányította a figyelmet az iráni háború kirobbantására. A miniszterelnök egy héber nyelvű podcast-interjúban azt állította Pete Hegseth hadiminiszter lemondott izraeli útjára vonatkozóan, hogy azért történt, mert a törökországi NATO-csúcsról „visszahívták” a Fehér Házba. Hegseth azonban mindvégig Trumppal volt Törökországban, és nem tért vissza Washingtonba.
Továbbá, Netanjahu nem akarta részletezni tervezett látogatás célját vagy a lemondás okát, mondván – „miért gondolja, hogy ez csalódást okoz nekem? Talán valami mást jelent?” – de amikor a riporter rákérdezett konkrétan a lemondás okára, azzal hárított – „nem mondhatom el… „itt van néhány lehetőség.”
Politika, újabb vita a koalíción belül
A Kneszet választásokra előkészítő feloszlatása előtt alig egy héttel újabb vita alakult ki az ultraortodox frakciók, és a koalíció között.
A válságot ezúttal Ofir Katz [Likud] koalíciós frakcióvezető bejelentése okozta, miszerint a katonai, és poszttraumás stresszel küzdő veteránok észrevételei nyomán fontolóra veszik a Tóratanulás Alaptörvényének módosítását, hangsúlyozva, hogy ha nem kerül be a javaslatba egy szakasz, amely elismeri a harcosok jogait is, akkor a törvény egyáltalán nem fog átmenni.
Az askenázi Jahadut HaTora képviselője Mose Gafni [Degel HaTora] azonban közölte Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, hogy semmilyen változtatást nem fogadnak el az alaptörvény szövegében.
„Látom a különféle álláspontokról szóló jelentéseket, annak ellenére, hogy tegnap még mást mondtak nekünk. Mi a Likudban szintén fontolóra vesszük módosító indítványok benyújtását,” reagált Katz a bizottsági ülésen Gafni bejelentésére.
A változtatást a szefárd Sász is ellenzi. A „Döntés napjai a Tóra világának törvényeiért,” címmel megjelent írás a párt „HaDerech” lapjában éles kritikát fogalmaz meg a Likudban tapasztalható próbálkozásokkal szemben.
„A megállapodások megszegése hálátlanság lenne a leghűségesebb partnerekkel szemben, és megingatná a blokk alapjait. A hithű blokk – még mindig létezik, vagy csak szép név egy ideiglenes politikai szövetségnek?” – áll az írásban.
Az ultraortodoxok minden változtatást elleneznek, következésképpen, amennyiben a törvény változtatások nélküli elfogadását nem mozdítják elő, az a koalíció teljes jogalkotási csomagjának bojkottját jelenti, mivel az háredi pártok leszögezték: nem támogatják a koalíciós törvényjavaslatokat a Tóratanulásról szóló alaptörvény, és a háredi katonaszökevények letartóztatásának megszüntetéséről szóló törvény elfogadása nélkül.
Az ominózus vitatott javaslatot, ami a szolgálatot megtagadó jesiva-tanulóinak hasonló jogokat biztosítana, mint az életüket kockáztató katonáknak, a széleskörű társadalmi elutasítás mellett a bizottság jogi tanácsadója támogatására sem számíthat, emellett ha át is menne a Kneszet-szavazáson minden bizonnyal a Legfelső Bírósági felfüggesztésével szembesülne.
The post Hormuzi eszkalálódás, Netanjahu a háború újraindításában bízik first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
