ujkeletlive
A Hormuzi-szoros ellenőrzése körüli vita Donald Trump elnök ankarai tartózkodása alatt eszkalálódott. Irán az olajúton áthaladó tankereket támadta kiváltva az elnök haragját, aki szerdán bejelentette, hogy az Teheránnal kötött Egyetértési Memorandum megállapodás (MOU, és a tűzszünet „véget ért.”
Trump kijelentéseit az amerikai légierő megtorlócsapásai követték egymást utáni két alkalommal, miközben az elnök ugyan hangsúlyozta szakítását a „gonosznak” és „söpredéknek” nevezett iráni vezetőkkel, majd visszakozva hozzátette, hogy továbbra is nyitott a tárgyalásokra, és nem számít a totális háborúhoz való visszatérésre.
Annak ellenére, hogy az Egyetértési Memorandum célja a háború befejezésére irányuló nukleáris tárgyalások 60 napon belüli lezárása, a terminusból már több mint három hét eltelt, de Trump egyelőre a megállapodás kétértelműen megfogalmazott Hormuzi-szoros ellenőrzésére vonatkozó iráni követeléseket elutasítva fenyegetőzött, hol a háború újraindításával, hol pedig azt állította, miszerint továbbra is nyitott a tárgyalásokra, és nem számít a totális hadművelethez való visszatérésre.
Két napos NATO- csúcstalálkozóról hazatérve, az Air Force One fedélzetén újságíróknak végül azzal érvelt, mint korábban sokszor – az iráni tisztségviselők „nemrég telefonáltak, és megállapodást akarnak kötni.”
- A vitát kiváltó Hormuzi-szoros feletti ellenőrzést Irán azért is tudja erőltetni, mivel a Trump által aláírt megállapodás nem tartalmaz egyértelmű kizáró meghatározást az ellenkezőjére. A nyilatkozat ugyan kifejti az iráni kötelezettséget a szoroson átkelő forgalom felszabadítására, és biztosítására – amit akár felügyeleti jogként is lehet értelmezni. Ez utóbbi esetben lehet ugyan vitát nyitni Irán követelései miatt, viszont az Egyetértési Megállapodás nem tartalmaz az amerikai katonai beavatkozásra vonatkozó részt a hajók biztonságos áthaladása érdekében.
A háttérben katari, pakisztáni, török, egyiptomi és szaúdi tisztviselők az elmúlt órákban telefonon egyeztettek mind amerikai, mind iráni tisztségviselőkkel a feszültség csillapítása érdekében.
A megállapodás létrehozása, majd a végrehajtás tárgyalásainak közvetítői az Egyetértési Nyilatkozat legfőbb céljára hívják fel a figyelmet, ami az elnök figyelmét teljes mértékben lekötő Hormuzi-szorossal ellentétben, Teherán nukleáris leszerelése. Annak ellenére, hogy legutóbbi iráni támadás egyik célpontja a legfőbb tárgyaló katari hajóját érte, a dohai vezetés Pakisztánnal együtt igyekszik csillapítani a feszültséget, és a nukleáris tárgyalások újraindítására ösztönöznek, – jelentette az Axios, két a közvetítő országokból származó forrásra hivatkozva, amit egy amerikai tisztviselő is megerősített.
A közvetítők hangsúlyozzák, miszerint a közelmúltbeli eszkalációtól függetlenül a felek a tárgyalások korábbi fordulóiban előrelépést értek el az atomalku irányában, ezért a megállapodás összeomlásának megakadályozására szólítanak fel, azzal is érvelve, hogy a közelmúltbeli hormuzi iráni támadásokat a rezsim azon belső elemei kezdeményezték, akik ellenzik a megállapodást, és alá akarják ásni azt.
„Kiterjedt diplomáciai erőfeszítések zajlanak annak érdekében, hogy először mindkét féllel megállapodjunk a feszültség enyhítéséről, majd kitűzzük a technikai csapatok közötti tárgyalások következő fordulójának időpontját,” – idézi az Axios a közvetítésben részt vevő egyik forrását.
Eközben, két nap viharos tűzpárbajt követően az éjszaka csendben telt el, annak ellenére, hogy néhány iráni médium dél-iráni robbanásokról számolt be, amerikai tisztviselők közölték, hogy légierejük csütörtökön nem hajtott végre újabb csapásokat, ami egy amerikai tisztviselő [Axios] szerint ez a közvetítők erőfeszítéseinek eredménye.
Az ankarai csúcsról hazatérő Trump elnök csütörtök délután megbeszélést folytatott nemzetbiztonsági csapatával a kialakult feszültségről, és a további lépésekről. A találkozó után egy amerikai tisztviselő kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció „továbbra is elkötelezett a megoldás keresése mellett, és a technikai szintű tárgyalások folytatódnak” az atomalku elérése érdekében, tette hozzá, ami szintén összecseng a közvetítők nézeteivel.
„Trump elnök tegnap teljesen egyértelműen, félreérthetetlenül kifejezte az érzéseit. Az ártatlan hajók elleni iráni támadások terrorcselekmények. Az egyetértési megállapodás teljesítményalapú, és Irán lépései elfogadhatatlan szintű mulasztásnak minősülnek,”- nyilatkozta az Axiosnak az amerikai forrás.
Izraelben, eközben nem titkoltan pozitív fejleményeknek, és a háború újraindítása lehetőségének értékelik a megállapodás összeomlását, amelyet mind Binjámin Netanjahu miniszterelnök, illetve Jiszráél Katz védelmi miniszter is alátámasztott.
Trump elnök csütörtökön egyeztetett Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel, és megvitatták az iráni helyzetet, – közölte a Miniszterelnöki Hivatal közleményében. Ugyanakkor, Jeruzsálemben elismerik, hogy az amerikai Hormuzi megtorlócsapások egyelőre nem valószínű, hogy a háború újraindítását eredményezik, és az ugyan feszült jelenlegi helyzetben Irán számára Izrael nem jelent célpontot.
Netanjahu véleménye szerint az amerikai elnök túl korán jelentette be a tűzszünetet a negyvennapos intenzív hadműveletet megszakítva, emellett az Egyetértési Megállapodást is elutasítva a háború újraindításában látja az iráni veszély elhárításának egyetlen megoldását.
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli hadművelet előtt a Fehér Házban Netanjahu hírszerzési adatokkal támasztotta alá a háború elindításának szükségességét, így nem lehet véletlen, hogy a Wall Street Journal izraeli forrása szerint Izrael nemrégiben olyan új hírszerzési adatokat osztott meg az USA-val, amelyek arra utalnak, hogy Irán az amerikai elnök meggyilkolására készül. Teherán Kasszím Szulejmáni likvidálása [2020] óta fogadkozik a bosszún, az akció mögött álló első ciklusának hivatali idejét töltő Trump ellen.
Az izraeli kiszivárogtatást sem Jeruzsálem washingtoni nagykövetsége, sem Irán ENSZ-missziója nem kommentálta. A Fehér Ház mindössze az elnök szerdai nyilatkozatát idézte, aki Ankarában azt mondta újságíróknak, hogy – „engem akarnak kiiktatni. „Minden listán ott vagyok. Ma reggel láttam, hogy az összes listájukon szerepelek. És eddig, azt hiszem, volt egy kis szerencsém, de ez lehet, hogy nem tart sokáig.”
A Trump-Netanjahu beszélgetéssel kapcsolatban a Miniszterelnöki Hivatal nem említette a libanoni feszültség megvitatását. A közelmúltban megkötött izraeli-libanoni tűzszünet ellenére, Netanjahu és védelmi minisztere azt állítják a hadsereg nem fog kivonulni, bár az elnök Ankarában azt állította, hogy szerinte igen.
Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselő szerint napokon belül elindul az első olyan „kísérleti zóna” Dél-Libanonban, ahonnan az Izraeli Védelmi Erőknek a tervek szerint vissza kell vonulnia. Az amerikai nyilatkozat azt követően történt, hogy a libanoni kormány megtagadta a jövő héten Rómában esedékes újabb tárgyalási fordulót, mindaddig, amíg Izrael nem teljesíti kötelezettségvállalását a kezdeti kivonulás megkezdésére.
„További kísérleti zónák kijelölése és tervezése van folyamatban. A CENTCOM (az USA Központi Parancsnoksága) mindkét országgal egyeztet a továbblépés érdekében,” – idézi az Axios riportere a forrást, aki hozzátette azt is, miszerint a római találkozó egy „zárt körű egyeztetés,” amely lehetővé teszi majd az izraeli és libanoni főtárgyalók számára, hogy átadják a feladatokat a technikai csapatoknak, amelyek a két ország közötti keretmegállapodásban vázolt összes kérdésen dolgozni fognak
„Hamarosan megkezdjük a megkereséseket a nemzetközi partnerek felé, hogy segítsük a libanoni kormányt a szuverenitás hatékony visszaállításában ezekben a zónákban, és tágabb értelemben az egész országukban,” – tette hozzá az amerikai tisztviselő.
Az ultraortodox pártok győzelme, és a választási vesztegetés
Az utóbbi idők egyik leginkább vitatott, és felháborodást keltő jogszabálya, a Tóratanulást Alaptörvénybe foglaló javaslatot az eleve nem jogosult, Kneszet Házbizottsága 6-4 arányban átengedte a plénum véglegesítő szavazására, ami várhatóan még a törvényhozás feloszlatása előtt a jövő héten megtörténik.
- Megjegyzés – Szagit Afik, a Kneszet jogi tanácsadójának álláspontja ellenére azonban Mose Gafni [Jahadut HaTora] úgy döntött, hogy a Kneszet Házbizottsága magához vonja a javaslat tárgyalását a Jogi és Alkotmányügyi Bizottság helyett. A lépés mögött az ultraortodoxok azon szándéka áll, hogy a törvényt gyorsan, még a Kneszet feloszlatása előtt átnyomják. Gafni állítása szerint azért szorgalmazta a javaslat átadását a Kneszet Bizottságának, mert az Alkotmányügyi Bizottság túlterhelt, a határidők pedig szorítanak, a parlament jogi tanácsadói azonban arra figyelmeztettek, hogy a munkateher nem igazolhatja a szabályos eljárástól való eltérést egy alaptörvény megalkotásakor.
A bizottságban zajló heves viták ellenére, az utolsó órában a koalíció egy névleges módosítással tudta le a jogi aggályokat. A vitatott alaptörvény-javaslat a továbbiakban már nem fogja a Tóra-tanulmányokat kifejezetten a katonai szolgálattal egyenrangúvá tenni, miután az ultraortodox pártok csütörtökön látszólag engedtek a követeléseknek, és beleegyeztek a kulcsfontosságú rész eltávolításába a kvázi-alkotmányos jogszabályból.
A megfogalmazás kozmetikázása ellenére a törvényjavaslat továbbra is a zsidó nép, és Izrael Állam „alapvető értékének” nyilvánítja a Tóratanulást, ilymódon biztosítva a teljeskörű mentességet a kötelező sorkatonai szolgálat alól.
„A zsidó állam visszaadja a Tóra, és a Tórát tanulmányozók becsületét az őket megillető helyre,” – összegezte Gafni a törvényjavaslat előrehaladását.
Ofir Katz [Likud] koalíciós frakcióvezető azzal fedte le a jogilag megkérdőjelezhető törvény bizottsági átengedését, miszerint a háredi pártok beleegyeztek egy olyan klauzula törlésébe, amely kimondta, hogy a törvény „az igazságosság egyensúlyát” hivatott megteremteni ezen alaptörvény, és „az állam más alapvető értékei” között.
Ugyanakkor, jogi tanácsadók azzal érvelnek, hogy az említett passzus kihagyása semmit sem változtat a jogszabály eredeti célján, ugyanis a klauzula eltávolítása nem feltétlenül teszi a törvényjavaslatot pusztán deklaratívvá.
Dan Illouz [Likud], aki a múlt héten sem volt hajlandó megszavazni a törvényjavaslat első olvasatát, a tegnapi kompromisszumot puszta „kirakatrendezésnek” nevezte, hangsúlyozva, hogy a kulcsfontosságú klauzula eltávolítása „nem változtat a törvény lényegén,” amennyiben a Tóratanulást kvázi-alkotmányos értékké emelik anélkül, hogy kifejezetten rögzítenék, hogy az nem használható fel a sorkatonai szolgálat alóli mentesség igazolására, az a gyakorlatban továbbra is „a katonai szolgálat elkerülésének, valamint a jesiva-diákok további finanszírozásának, és juttatásainak legitimálását szolgálja majd.”
A Kneszet Házbizottságának tegnapi ülését PTSD-ben szenvedő veteránok szakították félbe, akik a jogszabály ellen tiltakoztak, és követelték, hogy a harcoló katonák státusza, és a traumával küzdők szükségletei élvezzenek elsőbbséget. Jichák Goldknopf azonban azzal utasította el a vádakat, hogy a veteránok is álljanak elő egy hasonló törvénnyel, és majd szívesen megszavazza.
Alkotmányjogi szakértők, és korábbi magas rangú köztisztviselők szerint a bizottság által jóváhagyott új javaslat „kész skandalum – egy olyan korrupt alaptörvény meghozatala, amely szétszakítja a nemzetet, sérti a hadsereget, és a katonacsaládokat, közvetlenül a Kneszet szünete, és a választások előestéjén.”
Emellett cáfolták azon állítást, miszerint az említett passzus kihúzása miatt kerettörvénnyé vált volna, mondván nem létezik „deklaratív” alaptörvény.
„Vannak dolgok, amelyeket tilos eladni vagy megvenni. A hatalom, a katonai szolgálat alóli felmentés, és a közös teherviselés ilyenek. A büntető törvénykönyv egyik legsúlyosabb és legveszélyesebb bűncselekménye a választási vesztegetés. Az elv egyszerű: a hatalmat nem megvásárolják, hanem megválasztanak rá,” – idézi a Ynet a szakma véleményét.
The post Két nap tűzpárbaj után csillapodtak a kedélyek; és az ultraortodoxok győzelme first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
