Avi/ujkelet.live
Eszkaláció az USA és Irán között: Izrael egyelőre kívül tágasabb
A lényeg: Bár az Egyesült Államok és Irán közötti feszültség lépcsőfokai folyamatosan emelkedni látszanak, Jeruzsálemben úgy értékelik, hogy Teherán jelenleg nem tervez közvetlen csapást mérni Izraelre, jelentette a 12-es csatorna.
- A kalkuláció: Az iráni vezetés – a Binjámin Netanjahu miniszterelnök elnökletével tartott tegnap esti megbeszélés értékelése szerint is – pontosan tudja, hogy egy izraeli területek vagy lakosság elleni támadás azonnal visszarántaná a háborút a magas intenzitású szakaszba. Ez a még kontrollált eszkalációs spirál teljes elszabadulásához vezetne.
- Izraeli forrás a helyzetről: „Mindannyian reméljük, hogy tévedünk az értékelésben, és Irán elköveti a hibát. Az amerikaiak tudják, hogy be akarjuk fejezni a feladatainkat Iránban – és pontosan értik, mire gondolunk. Jelenleg ez nem releváns, az incidens elszigetelt, és mi nem vagyunk a részesei. Csak akkor leszünk benne, ha az amerikaiak vagy az irániak belerángatnak minket.”
- A háttér: A cenzúra által engedélyezett információk szerint Izrael az elmúlt napokban figyelmeztetést továbbított az USA-nak egy Donald Trump elleni iráni merényletkísérlet tervéről – amit Mike Huckabee nagykövet kijelentései is megerősítenek. Nyugati és külföldi hírszerzési források azonosították az iráni előkészületekre, amelyek Törökország területén zajlottak; ez vezetett az elnöki különgép lecseréléséhez is. Teheránban Trump törökországi látogatását vissza nem térő alkalomnak látták, de a külföldi hírszerzés időben riasztotta az amerikaiakat.
- Mi következik: A miniszterelnök részt kíván venni a néhai republikánus szenátor, Lindsey Graham temetésén, és ezzel párhuzamosan találkozni szeretne Trump elnökkel. Mivel a temetés időpontját még nem tűzték ki, az utazás pontos dátuma is kérdéses.
Teljes a bizalomhiány: Az Öböl-menti államoknak elegük van Iránból
A helyzet: Az Öböl-menti monarchiák türelme elfogyott az iráni agresszióval szemben. Az Egyesült Arab Emírségekben már nyíltan az irányvonal megváltoztatását követelik.
- A kemény hangvétel: Bár a legutóbbi iráni csapások elkerülték az Emírségeket, egy volt emírségekbeli parlamenti képviselő a KAN közszolgálati műsorszolgáltató arab ügyekért felelős riporterének kkijelentette: a Forradalmi Gárdával nem lehet a logika mentén tárgyalni. „Nincs bizalom az irániakban. Kemény leckét kell adni nekik, hogy megértsék az üzenetet”.
- A diagnózis: A volt képviselő szerint a Forradalmi Gárda elrabolta Iránt a saját népétől, szándékosan szítják a feszültséget, és egyfajta szadizmus hajtja őket – csak az erő nyelvéből értenek, így egy-két ellencsapás nem elég, folyamatos és jelentős támadássorozatra van szükség ellenük.
- Tűz és diplomácia: Az iráni ámokfutás az Öböl-menti országok ellen fokozódik. Nemrég Omán egyik kikötőjét ért támadás – mindössze néhány órával azután, hogy Abbász Araghcsi iráni külügyminiszter a szultanátusba látogatott, hogy a Hormuzi-szoros körüli kompromisszumról tárgyaljon. A válasz a javaslatokra tűz formájában érkezett.
- Célkeresztben a vezetők: Teherán a saját propagandaeszközein keresztül nyíltan jelölte meg az Emírségek, Bahrein és Kuvait vezetőit likvidálandó célpontként – az izraeli és amerikai felsővezetéssel egy lapon említve őket –, bosszúból a korábbi legfőbb vallási vezető, Ali Hamenei likvidálásáért.
- A konklúzió: Bár a hivatalos és nyilvános kommunikáció továbbra is a diplomáciai utat és a feszültségcsökkentést preferálja, a színfalak mögött az Öböl-államokban nullára csökkent az ajatollahok rezsimje felé táplált bizalom.
Izraeli–libanoni tárgyalások: Amerika hátrébb lép, Róma a helyszín
A fejlemény: A Hezbollah terrorszervezethez közel álló libanoni Al-Akhbar újság arról számolt be, hogy Joseph Aoun libanoni elnök – aki a hétvégén az Egyesült Államokba látogat – meglepődve tapasztalta az amerikaiak visszalépését a keretmegállapodás végrehajtását felügyelő megfigyelő mechanizmustól.
- A csavar: A tárgyalásokat Rómába helyezik át, ami gyakorlatilag mentesíti az izraeli felet a közvetlen és azonnali amerikai nyomástól.
- Csökkentett jelenlét: Az amerikai részvétel mindössze a külügyminisztérium egyetlen tanácsadójára korlátozódik majd. Még az sem biztos, hogy az USA bejrúti nagykövete, Michell Issa jelen lesz.
- Diplomáciai hiányzók: Libanon washingtoni nagykövete, Nada Moawad azt fontolgatja, hogy távol marad a római egyeztetésekről, mivel teljesen lefoglalják Aoun elnök amerikai látogatásának előkészületei. Ez azt jelenti, hogy Libanon képviselete Simon Karam nagykövetre szűkül, akivel szemben Izrael washingtoni nagykövete, Jechiel Leiter áll majd.
- Technikai részlet: A tárgyalások következő fordulóján sem katonai, sem technikai delegáció nem vesz részt.
Összeomlás szélén a hadsereg emberállománya
A figyelmeztetés: Az Izraeli Védelmi Erők súlyos jelzést küldött a politikai vezetésnek és a koalíciónak a háború okozta kritikus létszámhiány miatt, jelentette a 12-es csatorna. „A tartalékos rendszer az összeomlás szélén áll, és a reguláris erők is elérték a teljesítőképességük határát” – figyelmeztetett a hadsereg, hozzátéve: „Senki sem mondhatja majd, hogy nem tudtunk róla.”
- A parancsnoki döntés: Az összeomlás elkerülése és a katonák terheinek enyhítése érdekében Ejal Zamir vezérkari főnök elrendelte a csapategységek létszámának csökkentését Gázában és Libanonban. A terv szerint a reguláris (sorkatonai) zászlóaljakat Júdeába és Szamáriába irányítják át, hogy felváltsák az ott szolgáló tartalékosokat.
- A puskaporos hordó: Júdea és Szamária területe jelenleg rendkívül robbanásveszélyes. Jelenleg 26 zászlóalj teljesít ott operatív szolgálatot, és a hadsereg előrejelzései szerint a zsidó őszi ünnepek közeledtével még ennél is nagyobb erősítésre lehet szükség.
- A megoldási javaslat: A létszámhiány és a tartalékosok túlterheltsége miatt az Izraeli Védelmi Erők a sorkatonai szolgálat legalább két hónappal történő meghosszabbítását kéri.
- Politikai hárítás: Míg a hadsereg kongatja a vészharangot, a kormánykoalíció tagjai egy olyan bizottság felállítását követelik az hadseregtől, amely meghatározná, ki jogosult a szolgálat alóli mentességre. Ez a lépés a képviselők részéről a felelősség elhárításának tűnik a terhek megosztásának morális és etikai kérdésében, amellyel a koalíció nem hajlandó érdemben foglalkozni.
Lázadás a szefárd ultraortodoxoknál a sorozási kompromisszum ellen
Mi történt: A szefárd-haredi közösség rabbijai és jesiva-vezetői nyilvános harcot hirdettek az ellen a törvényjavaslat ellen, amely ideiglenesen leállítaná a haredi katonaszökevények letartóztatását. A törvénytervezetet a Külügyi és Védelmi Bizottság már jóváhagyta.
- A felháborodás oka: Bár a törvény enyhítésnek tűnik, a vallási vezetők szerint mivel a jogszabály állami felügyeletet vezetne be arra vonatkozóan, hogy ki tanul ténylegesen Tórát és ki nem, ez túl nagy hatalmat adna az állam kezébe.
- A rabbik levele: „Nyilvánvaló, hogy még ha a törvényt meg is semmisítik vagy rövid időn belül lejár, maga a törvény elfogadása kardot ad a Tóra üldözőinek kezébe (…). Kötelességünk a legteljesebb határozottsággal ellenállni.”
- A bojkott: Amennyiben a törvény átmegy a Kneszetben, a rabbik arra utasítják a jesivák vezetőit, hogy tagadják meg az együttműködést a hatóságokkal és „dobják ki az ellenőröket a jesivákból”. Bár ezen rabbik befolyása korlátozott, és nem irányítják a szefárd jesivák többségét, a tiltkozás így is komoly akadályt gördíthet a törvény végrehajtása elé. Az elkövetkező napokban tüntetéseket terveznek a haredi képviselők házai előtt.
- A törvény részletei: A most jóváhagyott átmeneti rendelkezés november 30-ig – a a választások utánig – felfüggesztené a Tóra-tanuló diákok letartóztatását. Jesiva tanulónak minősül, aki hetente legalább 45 órát (kollel esetén 40 órát) igazoltan tanulással tölt. A jesivák hivatalos listáját és az ellenőröket a védelmi miniszter jelölné ki, akiknek a feladata a helyszíni ellenőrzés lesz, hogy a regisztráltak valóban tanulnak-e.
The post Eszkaláció és teljes bizalomhiány Iránnal szemben, katonahiány Izraelben first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
