Trump 20% vámot jelentett be a Hormuzi-szoros ellenőrzéséért, nyomában megugrott az olaj ára

ujkeletlive

Donald Trump elnök bejelentette, hogy a Hormuzi-szoroson ma délután 4 órától új iráni tengeri blokádot vezet be, hozzátéve, miszerint 20% vámot vet ki az olajút amerikai ellenőrzéséért cserébe, amelyről viszont egyáltalán nem egyeztetett regionális szövetségeseivel, – jelentette az Axios.

„A Hormuzi-szoros NYITVA VAN, és nyitva is marad, Iránnal vagy nélküle. Újra életbe léptetjük AZ IRÁNI BLOKÁDOT, amely kizárólag az iráni hajókat, és az iráni kikötőket használó ügyfeleket akadályozza a belépésben, és a távozásban. Minden más ország számára a szoros továbbra is szabadon használható lesz,” – áll a Truth Social platformján közzétett a bejegyzésben, majd hozzátette, az USA – „a HORMUZI-SZOROS ŐRZŐJE” néven fog fellépni, és a biztonság garantálásáért cserébe a szállított rakomány értékének 20 százalékát kívánja felszámítani.

Az elnök bejelentését Teherán üdvözölte, mondván, ha az USA-nak lehet vámot szedni, akkor Iránnak is, Abbász Aragchi iráni külügyminiszter szintén a közösségi médiában reagált, mondván – „az amerikai elnöknek  teljesen igaza van. Aki biztonságos áthaladást biztosít a kereskedelmi hajóknak a Hormuzi-szorosban, annak ezért ellenszolgáltatás jár. Irán mindig is a szoros őrzője volt, és örökké az is marad. A 20 százalék természetesen túl magas, mi méltányosak leszünk,” – közölte Aragchi X-en.

Az éjszaka folyamán az elnök Hugh Hewitt show-műsorában is nyilatkozott, és többek között az iráni háború újraindítását ígérve hangsúlyozta – „ma este nagyon keményen le fogunk rájuk csapni, és holnap is keményen fogjuk őket támadni; és egy fikarcnyit sem tehetnek ellene,” majd beígérte a Pickaxe-hegy szétrombolását.

„Ki fogjuk iktatni a Pickaxe-hegyet. Mondják meg az irániaknak, hogy készüljenek fel,” – utalt a súlyosan megrongálódott natanzi urándúsító létesítmény közelében található megerősített objektumra, ami tulajdonképpen két, mélyen a föld alá épített alagútrendszert jelent, és szakértők szerint az amerikai hadsereg legerősebb bunkerromboló bombái számára is elérhetetlenek.

Binjámin Netanjahu miniszterelnökkel való kapcsolatát jónak nevezte, mondván – „néha nem értek egyet vele, és ezt nyilvánvalóvá is teszem, és igazam is van,” – majd hozzátette, hogy Netanjahu jó munkát végzett „háborús miniszterelnökként,” a közeledő izraeli választások fényében nem tud nyilatkozni, mert nem ismeri az alternatívákat. Továbbá, Netanjahu választások előtti terveire, miszerint újraindítja a háborút Gázában és Libanonban, Trump nem erősítette meg, hogy zöld utat adna, ugyanakkor hangsúlyozta, hogy az USA „rengeteg haladást” ért el a Hamász leszerelése felé, és ismét elismerését fejezte ki a terrorszervezetnek, amiért segített a meggyilkolt izraeli túszok holttesteinek felkutatásában.

A helyzet jelenlegi állása

Miután Trump bejelentette, amerikai hadsereg megerősítette az egymás utáni harmadik éjszakai támadások indítását annak érdekében, hogy „csökkentsék Irán azon képességét, hogy ártatlan civileket, és kereskedelmi hajókat támadjanak meg a Hormuzi-szorosban,” – közölte az amerikai Központi Parancsnokság a közösségi médiában.

• Megjegyzés – az Egyetértési Megállapodást érvénytelenítő, illetve a tűzszünetnek véget vető elnök, és Teherán között kialakult feszültség oka a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés. Trump különös tekintettel az iráni hajózási útvonalat, és a díjbeszedést kifogásolta, bár az általa is aláírt egyezmény nem zárja ki Irán jogát a szoros ellenőrzése felett, ugyanakkor egyáltalán nem tartalmazza az amerikai katonai beavatkozásra vonatkozó részt a hajók biztonságos áthaladása érdekében. Az elnök azonban bejelentette, hogy kiszáll az egyezségből, semmisnek tekintve a benne foglaltakat.

A közös nyilatkozat kétértelmű fogalmazása miatt borítékolható volt az eszkalálódás. A héja republikánusok nyomása alatt nem volt kétséges Trump kilépése a megállapodásból, főleg azt követően, hogy a múlt szombaton elhunyt Lindsay Graham szenátor azt ígérte neki, ha újraindítja a háborút ezáltal Irán gyengülését fogja elérni, miután már novemberben elérhető a szaúdi normalizáció Izraellel.

Irán a múlt héten tankereket támadt az ománi partokhoz közeli, úgynevezett amerikai olajúton, ami végül Trump hirtelen elhatározásához vezetett a megállapodás lenullázására, és egy kisebb hétvégi tárgyalási kitérő után heves tűzpárbajok kezdődtek mindkét oldalon, miközben Irán bejelentette a Hormuzi-szoros lezárását.

Amerikai kormányzati jelentésekkel ellentétben a szoroson átmenő hajóforgalom zuhanásszerűen visszaesett. A Kpler tengerészeti ügynökség adatai szerint a napi átkelések száma mindössze 14 hajóra esett vissza, ami jelentős csökkenést jelent a július eleji 47-hez képest, a háború előtti több mint száz áthaladó konténerhez képest pedig egyértelmű, hogy a hajók elkerülik a hivatalos IMO-útvonalakat.

Az amerikai haditengerészet által ajánlott ománi „sötét” folyosón való áthaladás egyelőre meglehetősen kockázatos, és kérdéses, hogy a jelenlegi állapot meddig tartható fenn az ingadozó globális energiapiacok árán.

A múlt héten élesedő Hormuzi feszültség miatt az olajárak eleve megugrottak, ugyanakkor Trump blokádja, és a 20 százalékos vám említése után az árak közel 10 százalékkal ugrottak meg. Az irányadó Brent nyersolaj 9,59 %-kal magasabb áron – hordónként 83,3 dollárra ugrott meg, míg az amerikai WTI nyersolajat 78,05 dolláron jegyzik.

A libanoni Al-Mayadeen csatorna iráni biztonsági forrása azt állította, hogy Irán továbbra is ellenőrzése alatt tartja a Hormuzi-szorost, és tovább fokozza válaszlépéseit, ha az Egyesült Államok folytatja „provokatív magatartását.”

Kneszet – elkezdődött az utolsó heti politikai kiárusítás

A Kneszet feloszlatásának megakadályozása, és a közös blokk egybentartása érdekében az ultraortodoxokkal kötött alku mögött Binjámin Netanjahu miniszterelnök áll, aki ettől függetlenül ismét távolmaradt a tegnapi Kneszet  a szavazástól.

Az úgynevezett Tóratanulási Alaptörvény társadalmi, és szakmai elutasítása mellett, Netanjahu saját kormányzó pártjának két tagja – Juli Edelstein, és Dan Illouz kiválását is eredményezte, ennek ellenére a miniszterelnök ragaszkodik jóváhagyásához, abban a reményben, hogy a sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító, és a harcoló katonákat megalázó törvény miatti politikai veszteség sokkal kisebb mértékű lesz annál, mit amit a háredi frakciók támogatása pluszban jelenthet. 

Ilymódon, a miniszterelnök teljesítette a szefárd Sász, és az askenázi Jahadut HaTora követelését, miután a plénum tegnap második, és harmadik olvasatban 63-52 arányában jóváhagyta a vonatkozó Alaptörvényt. A szavazáson Netanjahu, és a Likudot elhagyó két képviselő, Illouz és Edelstein sem jelent meg.

A törvény bizottsági vitája során a Kneszet-véglegesítés megkönnyítése érdekében a háredik beleegyeztek egy módosításba, miszerint törölték az eredeti változat arra vonatkozó rendelkezését, amely a katonai szolgálatot elkerülők számára a harcoló katonákkal azonos kedvezményeket biztosította volna, valójában azonban a törvény továbbra is kimondja, miszerint a Tóratanulás „alapvető érték,” ami alkotmányos jogi alap a háredi sorozás ellenében. Bár az ultraortodoxok azt állítják a jogszabály mindössze „deklaratív,” ami azért nem állja meg a helyét, mivel Alaptörvényként ellensúlyozza az Emberi Méltóság és Szabadság Alapvető Törvényéből származó értékeket – lásd katonai szolgálat, és az életüket kockázatók jogosultságai.

A plénumszavazás előtt az ellenzéki pártok vezetői közös közleményben arra szólították fel a koalíció képviselőit, hogy „felelősségteljesen járjanak el, és ne szavazzanak a hadsereg elleni súlyos támadás mellett háború idején, valamint a vezérkari főnök drámai figyelmeztetésével szemben. A szolgálatmegtagadást támogatók szégyenlistája örökre az izraeli polgárok – a szolgálatot teljesítők és dolgozók – szeme előtt marad,” – áll a levélben, amit Jáír Lapid ellenzéki vezető, Gadi Eizenkot (Jásár), Naftali Bennett (Jachad), Avigdor Lieberman (Jiszráel Bejtenu), Jáir Golan (Demokraták), Chili Tropper, és Joáz Hendel (Tartalékosok) írtak alá.

A levélben említett vezérkari főnöki figyelmeztetés szerint, Ejál Zamir levélben fordult Netanjahuhoz, Jiszráél Katz védelmi miniszterhez, és Boáz Biszmut (Likud), a Külügyi és Biztonsági Bizottság elnökéhez, kérve, hogy a szökevények letartóztatásának felfüggesztéséről szóló törvényből távolítsák el azt a szakaszt, amely a hadseregre bízza annak eldöntését, ki minősül jesiva-tanulónak, és élvezheti az eljárások felfüggesztését. Zamir hangsúlyozta, hogy a letartóztatások, vizsgálatok, és büntetőeljárások felfüggesztése azt az üzenetet közvetíti, hogy aki nem jelentkezik szolgálatra, az nem viseli a következményeket, ami „ösztönzést ad a katonai szolgálat alóli távolmaradásra, hiszen ezzel együtt jár a vádemelés, és a büntetőeljárás alóli mentesség. Ezért a javaslat egyértelműen nem felel meg a hadsereg igényeinek.”

Zamfir levelében az ultraortodoxok második követelésére, „a katonai szolgálatot elkerülő ultraortodoxok letartóztatásának befagyasztására” utalt. A törvény szerint az intézkedés hatályát öt hónappal, november 30-ig meghosszabbítják, emellett törölték azt a rendelkezést, amely megfosztotta volna a mentességtől azokat a jesivákat, amelyekből legalább öt diák bírságot kapott. Ráadásul, az új szöveg szerint a diákok egyszerűen átjelentkezhetnek egy másik jesivába, ha kiderül, hogy az eredeti intézményükben valójában nem történt megfelelő Tóratanulás.

A Tóratanulási Alaptörvény, és a letartóztatások befagyasztása révén tulajdonképpen biztosítva lenne a sorkatonai szolgálat alóli kibújás, ezért tegnap az Alaptörvény véglegesítése után az ultraortodoxok nem álltak meg, hanem követelték a folytatást.

Azt követően, hogy a háredi pártok újabb bojkottot jelentettek be, – amennyiben a következő tárgyalt törvény nem a letartóztatások felfüggesztéséről szóló javaslat lesz, Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) viszont azt követelte, hogy a következő napirendi pont frakciójának javaslata kell legyen, ami végül a Kneszet plenáris ülésének felfüggesztéséhez vezetett.

Az Alaptörvény megszavazását Deri Sász és Gafni  történelmi fejezetnek nyilvánították a zsidóság történetében, szitkozódva az egyébként hivatalban lévő Gali Baharav-Miara főügyész ellen, aki Déri szerint „üldözte, és megalázta a jesivatanulókat. Az ultraortodox nyilatkozatok azonban nem említik Zamir tiltakozását, aki nem először szállt szembe a sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító próbálkozásokkal.

Míg Gafni állítása szerint a véglegesített Alaptörvény „az állam erkölcsi iránytűje lesz, és kifejezi annak elismerését, hogy a Tóratanulmányozás nem csupán a múlt öröksége, hanem az alap, amelyre a zsidó nép jelenének és jövőjének épülnie kell saját földjén,” Bennett volt miniszterelnök kijelentette – „a Tóra megalázásának alapvető törvénye bekerült a törvénykönyvbe, és az októberi 7.-i kormány bekerül a történelemkönyvekbe, mint Izrael állam leginkább cionizmus ellenes kormánya, amely saját szolgálói, és a Tóra ellen dolgozik. Ez szándékos és tudatos támadás a hadsereg ellen a háború egész ideje alatt. és mind a mai napig.”

A tartalékos katonák feleségeit tömörítő fórum közleményben tiltakozott a törvény elfogadása után, – „ma a Kneszet úgy döntött, hogy a tartalékos családok továbbra is egyedül viselik a terheket. Ahelyett, hogy növelnék a szolgálatot teljesítők számát, és csökkentenék a rájuk, és családjaikra nehezedő terhet, olyan törvényt fogadtak el, amely megkönnyíti a besorozás alóli mentesség átadását, és tovább mélyíti az egyenlőtlenséget. Binjámin Netanjahu, Jiszráél Katz, Ofir Katz, és azok a képviselők, akik a háború során tőlünk hallották, milyen árat fizetnek a családok, pontosan tudták, mit jelent a mai döntésük – mégis megszavazták. Csalódottak vagyunk, hogy a kiáltásunk süket fülekre talált.”

A Jó Kormányzásért Mozgalom petíciót nyújtott be a Legfelsőbb Bírósághoz az elfogadott törvény ellen, mondván – „az ártatlan név mögött valójában az a kísérlet húzódik meg, hogy a katonai szolgálat alóli kibújást, és a mentességet Izrael alapvető törvényei közé emeljék, megkerülve a Legfelsőbb Bíróság egyenlő teherviselésről szóló döntéseit. A törvény célja, hogy ‘ellensúlyt’ adjon az egyenlőség elvével szemben, és a jövőben lehetővé tegye a mentességeket, és kedvezményeket azok számára, akik elkerülik a szolgálatot – miközben a harcoló katonák, és a tartalékosok összeroppannak a teher alatt. Ez az alapvető törvény politikai alku eredménye, sietve fogadták el, valódi társadalmi vita nélkül, és mindenekelőtt tartós megkülönböztetést kíván intézményesíteni ember és ember között. Ez nem fogja kiállni a Legfelsőbb Bíróság próbáját,” – áll a szervezet közleményében.

The post Trump 20% vámot jelentett be a Hormuzi-szoros ellenőrzéséért, nyomában megugrott az olaj ára first appeared on Új Kelet Live.