2026. július 15., szerda · Miskolc & Borsod Kapcsolat
XIV. évfolyam
2026 / 29. lapszám
Ára: ingyenes
Alapítva 2013
Háztáji hír és szórakoztató portál
Hirdetés
Újkelet

Hamász-Irán találkozó, Erdogan terjeszkedne és a Moszad perzsa akciója

A symbolic meeting between a Hungarian fisherman (hamász) and an Iranian figure, with Turkish President Erdogan in the background gesturing toward expansion, and a Mossad agent observing discreetly in Persian attire, all set against a twilight Middle Eastern landscape with subtle flags of Hungary, Iran, Turkey, and Israel faintly visible in the distance, cinematic lighting, realistic detail, no text or symbols

Avi/ujkelet.live

Likvidálás Gázában

Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők tegnap közölte, hogy a Gázai övezet északi részén végrehajtott légicsapással likvidálták a Hamász terrorszervezet egyik parancsnokát és több operatívját. A támadás Dzsabáliában végzett Mohammed Marwan Mohammed Szalemmel, aki a Hamász Közép-Dzsabalia Zászlóaljának biztonsági főnöke volt. Palesztin médiaforrások szerint a csapásban összesen hét ember vesztette életét.

A részletek: Szalem mellett a terrorcsoport katonai szárnyának több más operatívját is likvidálták, köztük:

  • Abd al-Malek Abu al-Dzsabin: A Nukba elit alakulat tagja, a Hamasz irányította rendőrség nyomozásokért felelős vezetője.
  • Jaman Mohammed Dzsibril Ubaid: A Közép-Dzsabalia Zászlóalj operatívja.
  • Ghasszán Akram Szalama Dakasz: Nyugat-Dzsabalia Zászlóalj operatívja és a rendőrség tagja.
A likvidált terroristák Fotó: Izraeli Védelmi Erők

Amiért fontos: A hadsereg szerint a terroristák a közelmúltban azért gyűltek össze, hogy újabb támadásokat készítsenek elő.


Titkos teheráni koordináció: Diplomáciai védőhálót kért a Hamász Irántól

A színfalak mögött: A Kan közszolgálati műsorszolgáltató tegnap esti riportja szerint a Hamász vezetése hivatalos egyeztetést folytatott az iráni rezsim vezetésével Teheránban, a likvidált Ali Hámenei legfőbb vallási vezető napokig tartó temetésének margóján. A július 3-án zajlott találkozót a Hamászon belül „az Iráni Iszlám Köztársaság és az Iszlám Ellenállási Mozgalom közötti vezetői koordinációs találkozónak” nevezték.

Kik vettek részt rajta?

  • Iráni részről: Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök, Abbász Aragcsi külügyminiszter és Ahmad Vahidi, a Forradalmi Gárda parancsnoka.
  • A Hamász részéről: Olyan magas rangú vezetők, mint Mohammad Darwish, Musza Abu Marzuk és Zaher Dzsabarin.

A Hamász követelései: A terrorista delegáció bemutatta a Gázai övezetben előttük álló kritikus kihívásokat, a tárgyalások állását, valamint egyértelművé tette: kategorikusan elutasít minden külső védnökséget vagy a Hamász leszerelésére irányuló tervet. Átadott dokumentumukban az alábbiakat követelték Teherántól:

  • Diplomáciai védőháló: Irán használja fel regionális és diplomáciai súlyát a Hamász tárgyalási feltételeinek támogatására.
  • Árukapcsolás az USA-val: Kössék össze a jövőbeni Washington és Teherán közötti tárgyalásokat a gázai üggyel, és tegyék prioritássá az izraeli „felőrlő hadműveletek” leállítását.
  • Logisztikai és pénzügyi folyosó: Folyamatos pénzügyi támogatás és logisztikai ellátási láncok biztosítása a szervezet katonai képességeinek újjáépítéséhez.
  • Katonai elrettentés: A Forradalmi Gárda parancsnokától azt kérték, hogy a regionális „támogató frontokat” (proxi-hálózatot) tartsák magas készültségben arra az esetre, ha Izrael megsértené a jövőbeni tűzszünetet.

A reakció: Ghalibaf, Vahidi és Aragcsi teljes körű támogatást ígértek. Biztosították a Hamászt, hogy Irán iránytűje nem tér el Palesztina támogatásától a „teljes győzelemig és az al-kudszi (jeruzsálemi) imáig”, és követeléseiket beépítik Irán nemzetközi és regionális diplomáciai prioritásaiba.


Közeledés Rómában: Alakul a tűzszüneti modell Izrael és Libanon között

Helyzetkép: A libanoni Nidaa al-Watan Hezbollah-ellenes lap beszámolója szerint a tegnapi római tárgyalássorozat kevésbé volt feszült, mint a korábbi washingtoni fordulók. Habár akadtak heves viták, a párbeszéd alapvetően nyugodt mederben zajlott, és három fő pontra fókuszált.

A három vitás pont:

  1. A kísérleti zónák: Izrael olyan településeken akarta kezdeni a folyamatot, ahol az Izraeli Védelmi Erők jelenleg nincs jelen, míg Libanon ragaszkodott hozzá, hogy a libanoni hadsereg azokra a területekre vonuljon be, ahonnan az izraeli kivonul. Miután a vita hevessé vált amiatt, hogy a libanoni hadsereg miként kezelné a Hezbollah terrorszervezetet és a fegyvereseket, az amerikai közvetítő áthidaló javaslatot tett: jelöljenek ki két kísérleti települést – egy olyat, ahol nincs izraeli jelenlét, és egy másikat, ahonnan az izraeli hadsereg kivonul, és helyét a libanoni erők veszik át. A két konkrét települést a mai nap folyamán határozhatják meg.
  2. Katonai és politikai bizottságok: Olyan munkacsoportokat hoznak létre (várhatóan még ma), amelyek az izraeli hadsereg csapatkivonását és a kivonulás utáni helyzetet felügyelik a politikai tárgyalóbizottság irányítása alatt. A tagok delegálása a napokban történik meg.
  3. Biztonsági jogsértések: Libanon a katonai kihágások azonnali leállítását követelte, míg Izrael hangsúlyozta önvédelmi jogát katonái védelmében, különösen annak fényében, hogy a Hezbollah továbbra is aktív a terepen.

Idővonal: A lapnak nyilatkozó amerikai források szerint a modellzónák gyakorlati megvalósítása logisztikai okok miatt nem kezdődik meg a hónap vége előtt.


Erdogan Libanonban terjeszkedne, de a szunnita elit ellenáll

A helyzet: Miután Szíriában sikereket ért el, Recep Tayyip Erdogan török elnök – Donald Trump amerikai elnök támogatásával a háta mögött – most a libanoni színtér felé fordítja figyelmét.

A bökkenő: A KAN riportja szerint a libanoni szunnita politikusok és parlamenti képviselők – akik elvileg Erdogan politikai célközönségét alkotnák – zárt ajtók mögött komoly elégedetlenségüknek adtak hangot a török befolyás építési kísérletek miatt.

Miért van ellenállás? Egy a részleteket ismerő libanoni forrás a hírcsatornának elmondta, hogy a törökellenesség mögött három fő ok áll:

  • Az oszmán uralom rossz történelmi emléke Libanonban.
  • Erdogan iszlamista ideológiája.
  • A hagyományos, évtizedes szaúdi védnökség egyértelmű preferálása a török befolyással szemben.

Következmény: Törökországnak jelenleg – Szaúd-Arábiával ellentétben – nincs közvetlen befolyása a szunnita képviselőkre, de a libanoni elit árgus szemekkel figyeli Erdogan lépéseit. Bár a török elnök a napokban királyi pompával fogadta Ankara szunnita miniszterelnökét, Nawaf Szalámot, a libanoni forrás úgy fogalmazott: „A libanoni vezetés nem tud nyíltan szembeszállni a török beavatkozással, ezért pragmatikusan kell kezelnie, különösen úgy, hogy az amerikai elnök is támogatja Erdogant.”


Pszichológiai hadviselés?

Mi történt? Egy nappal azután, hogy a médiában megjelent a hír, miszerint az izraeli hírszerzés megpróbálta beszervezni Mahmúd Ahmadinezsád volt iráni elnököt, a Moszad kémszolgálat perzsa nyelvű hivatalos X-fiókja egy sokatmondó posztot tett közzé.

A tartalom: „Melyikük?” – olvasható a bejegyzésben, amelyhez egy képet mellékeltek. A fotón több magas rangú iráni tisztviselő látható, köztük:

  • Mahmúd Ahmadinezsád volt elnök.
  • Maszúd Peszeskján jelenlegi iráni elnök.
  • Abbász Aragcsi külügyminiszter.
  • Mohammad Bagher Ghalibaf parlamenti elnök.

A képen a politikusok kezén egy-egy Dávid-csillag pecsét látható, a fülükben pedig egy fülhallgató, azt sugallva, mintha izraeli utasításokat kapó beépített ügynökök (együttműködők) lennének.

A háttér: Úgy tűnik, a Moszad egy célzott befolyásoló kampány keretében próbálja aláásni a bizalmat a regnáló és korábbi iráni vezetők iránt. Ez magyarázatot adhat arra is, hogy az izraeli biztonsági szervek miért engedélyezték kivételes módon az Ahmadinezsád beszervezési kísérletéről szóló információk nyilvánosságra hozatalát.


Belháború a Sabaknál: Szara Netanjahu örökös védelmet követel

A színfalak mögött: Valódi dráma zajlik a szakmai stáb, a Sabak belbiztonsági szolgálat vezetője, David Zini, valamint a miniszterelnök felesége, Szara Netanjahu között a miniszterelnöki családtagok személyi védelme körül, jelentette a 12-es csatorna tegnap este.

A vita tárgya: A személyi védelmért felelős 730-as szakmai egység hivatalos véleménye szerint a kormányfő fiai, Avner és Jair Netanjahu veszélyeztetettségi szintje nem indokolja az állandó és hosszan tartó szoros védelmet. A szakértők szerint a biztonsági intézkedéseket a mindenkori aktuális fenyegetettségi szinthez kellene igazítani.

A nyomásgyakorlás: Zini a szakmai szakvéleményt visszatartotta, és nem terjesztette a miniszteri bizottság elé. Eközben közvetlen beszélgetésre került sor Szara Netanjahu és Zini között, amelyben a miniszterelnök felesége életre szóló állandó védelmet követelt a gyermekei számára, függetlenül a jövőbeni választások eredményétől.

A dilemma: Zini tisztában van a kérés aggályos mivoltával, de nem akarta üres kézzel elküldeni a miniszterelnök feleségét. Jelenleg két opció között őrlődik:

  1. Saját nevében aláír egy olyan módosított szakvéleményt, amely 5 évre garantálja a fix védelmet a feleségnek és a gyerekeknek.
  2. Meghagyja a szakmai stáb eredeti, fenyegetettségi szinthez kötött javaslatát.

Reakciók: A Sabak nem kívánta kommentálni az értesüléseket. A Miniszterelnöki Hivatal tömör válasza: Álhír.

The post Hamász-Irán találkozó, Erdogan terjeszkedne és a Moszad perzsa akciója first appeared on Új Kelet Live.

A vidék velünk van

Partner települések

Borsod, Abaúj és Tokaj-Hegyalja önkormányzatai — kattints a címerre.

Média- és üzleti partnerek
Heti TV
DVTK
Gasztrográf
BOKIK
Szabad hely