ujkeletlive
Binjámin Netanjahu miniszterelnök, és az ultraortodox frakciók közötti megegyezés legsúlyosabb tétele, a sorkatonai szolgálat alól kibújók letartóztatását, és büntetőeljárás indításának felfüggesztését biztosító törvény Kneszet véglegesítése körül kialakult viharos események, közöttük Ejál Zamir vezérkari főnök figyelmeztetése, illetve a koalíción belüli feszültség közepette a héber médiában kiszivárogtatott hírek szerint a kormányfő a következő napokban az Egyesült Államokba utazik, és a jövő hét elején Washingtonban fog tartózkodni, utalva a Donald Trump elnökkel korábban már bejelentett Fehér Ház-i találkozóra.
Netanjahu a múlt hétvégén elhunyt Lindsay Graham szenátor temetésére utazna, bár az időpont egyelőre nem ismert, és egyúttal találkozni akar Trumppal. Az Axiosnak nyilatkozó magasrangú tisztviselő azonban közölte, hogy „egyelőre” Netanjahu látogatása nem szerepel az elnök jövő heti hivatalos programjában.
A miniszterelnök útjáról szóló híresztelések nem sokkal azt követően jelentek meg a médiában, hogy az Axios arról számolt be, miszerint Trump múlt heti telefonbeszélgetésük során azt mondta, hogy Izraelnek meg kell kezdenie csapatainak kivonását Szíriából, és erre ösztönözte Libanon esetében is. A telefonos egyeztetésen elhangzottakat amerikai és izraeli források is megerősítették az Axios riporterének [Barak Ravid], bár a miniszterelnök közvetlenül a választások előtt minden bizonnyal elutasítja a szíriai, és a libanoni csapatkivonásokat egyaránt, és washingtoni látogatásának célja minden bizonnyal az Egyetértési Megállapodás összeomlását követően az elnök meggyőzése az az Iráni elleni háború kiterjesztése érdekében izraeli részvétellel.
A megszállt szíriai és libanoni területek feletti ellenőrzést az izraeli kormány több magas rangú tagja határozatlan ideig fenn kívánja tartani, sőt Becalel Szmotrich (Vallásos Cionizmus) pénzügyminiszter pártja zsidó telepek létrehozását szorgalmazzák a területeken, melyet napi szintű illegális behatolási kísérletekkel nyomatékosítanak.
Trumpnak azonban úgy tűnik más elképzelései vannak a régió biztonságát illetően, amit a legutóbbi beszélgetés során is hangsúlyozott, mondván – „nem akarják, hogy ott legyenek. Ki kell vonulniuk,” – közölte Netanjahuval utalva Szíriára, majd az Axiosnak nyilatkozó amerikai forrás szerint, hozzátette, hogy ugyanez Libanonra is igaz.
Netanjahu hivatalának közleménye szerint „a miniszterelnök ezzel szemben hangsúlyozta az Izrael határai mentén kialakítandó biztonsági övezetek szükségességét.”
Az említett telefonbeszélgetés előtt közvetlenül, Trump a törökországi NATO-csúcstalálkozón megbeszélést folytatott Ahmed al-Saraa, szíriai elnökkel, és valószínűleg a hónapok óta kihűlt biztonsági megállapodás is szóba került, ami azért nem jött létre, mert Netanjahu elzárkózott többek között az izraeli hadsereg fokozatos kivonásának engedményétől azon szíriai területekről, amelyeket Bassár el-Aszad rezsimjének 2024 decemberi összeomlása óta tartanak megszállás alatt.
Libanoni helyzet – kedden amerikai közvetítők Rómában találkoztak izraeli, és libanoni diplomatákkal, hogy megvitassák a néhány héttel ezelőtt aláírt keretmegállapodás végrehajtását, azaz a csapatok kivonását két, megszállás alatt álló dél-libanoni „kísérleti övezetből.” Netanjahu azonban nem hajlandó teljesíteni a megállapodásban foglalt követelést, mondván az Izraeli Védelmi Erőknek előbb meg kell győződni arról, hogy a „kísérleti övezetek” mentesek a Hezbollah fegyvereitől, és katonai infrastruktúrájától, emellett elutasítja a kivonulás meghatározott időpontjának megjelölését. A libanoni fél szerint a miniszterelnök által említett meggyőződés megítélése az amerikai hadsereg feladata lenne.
Ami Iránt illeti – azt követően, hogy Trump felmondta a múlt hónapban aláírt iráni Egyetértési Nyilatkozatot, és a tűzszünetnek is véget vetett, újraéledtek az izraeli remények az egész régiót átfogó háború újraindítására vonatkozóan.
Trump ugyan tegnap még azt állította, hogy a Hormuzi-szoros ellenőrzése körüli vita miatti konfliktus nem fog sokáig tartani, ugyanakkor, amellett, hogy szerdára virradóra ismét blokád alá vonta az iráni kikötőket, a Foxnews kommentátorának azt nyilatkozta, miszerint az amerikai hadsereg jövő héten bombázásokat indít Irán erőművei, és hídjai ellen, amennyiben Teherán nem hajlandó visszatérni a tárgyalóasztalhoz.
Az immár negyedik éjszaka tartó amerikai intenzív támadásokra Irán hasonló válaszcsapásokat indít a Öböl-menti szövetséges országok amerikai bázisai ellen, továbbra is fenntartva a Hormuzi-szoros blokádját.
Trump egy nappal korábban jelentette be az iráni kikötők blokádját, ami szerda hajnalban lépett életbe, megspékelve 20 százalékos tarifával, amit a szoroson áthaladó hajókra vetne ki védelmi járulék gyanánt. A blokád újbóli életbe léptetése előtt néhány órával, nyilvánvalóan a Perzsa-öbölbeli szövetségesek tiltakozása miatt, az elnök azonban visszavonta állítását a tarifára vonatkozóan.
A Hormuzi tűzpárbaj azonban tovább folytatódik, miközben az Egyesült Államok, és Irán újabb intenzív támadásokat indított a blokád visszaállításával egy időben.
Azt követően, hogy a 20 százalékos vám kivetésétől visszalépett, Trump továbbra is azt állította, miszerint „az olaj úgy folyik, mint még soha, hála az Amerikai Egyesült Államok Hadserege félelmetes Erejének…” mivel a „Hormuzi-szoros MINDEN hajóforgalom számára nyitva áll, kivéve Iránét – és ez annak a hazug, erőszakos, rosszindulatú vezetésnek köszönhető, amely az országot a TELJES PUSZTULÁS útjára tereli,” – közölte Truth Social platformján.
Az amerikai kormányzati jelentésekkel, és Trump állításaival ellentétben a Hormuzi forgalom tulajdonképpen leállt.
A tengerészeti hírszerzési szolgálatok jelentései szerint a tegnapi 10 észlelt hajóból 9 áthaladása felfüggesztésre került.
Az IMO és a MarineTraffic adatai alapján mintegy 2000 kereskedelmi hajó rekedt a Perzsa-öbölben, ezenkívül, a Bloomberg, és a Kpler adatai szerint több mint 400 tartályhajó, valamint több tucat LNG- és LPG-szállító hajó horgonyoz a szoroson kívül.
A kereskedelmi flották többsége a Jóreménység-fok kerülőútját választja, ami legalább 10–14 nappal hosszabbítja meg a hajózási időt.
Eközben az olajárak tovább emelkednek, az irányadó Brent nyersolajat – 1,36 százalékkal drágábban – hordónként 85,88 dolláron; míg az amerikai WTI nyersolajat – 1,11 százalékkal drágábban, 80.22 dolláron jegyzik
The post Hormuzi kettős blokád, Netanjahu washingtoni útja, illetve Trump várakozásai az izraeli csapatkivonásra vonatkozóan first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
