Avi/ujkelet.live
Bnei Brak ultraortodox többségű izraeli város önkormányzati rabbijai elrendelték, hogy a gyalogosok nemük szerint elkülönülve használják a járdákat a település két főutcáján. Az ügy rávilágít a vallási törvények és a közterületek használata közötti feszültségre Izraelben.
Miért fontos?
A nemi szegregáció állami vagy önkormányzati támogatással történő megvalósítása komoly jogi és társadalmi vitákat vált ki Izraelben, mivel közvetlenül érinti a nők egyenjogúságát és a közterek mindenki számára nyitott jellegét. Különösen érzékeny pont, hogy a korlátozást elrendelő rabbik maguk is közpénzből fizetett tisztviselők.
Mi történt pontosan?
A 13-as csatorna beszámolója szerint Chaim Yitzchok Landau, Sevach Tzvi Rosenblatt és Maszud Ben Simon önkormányzati rabbik – akiknek fizetését az adófizetők állják – felszólították a várost és lakóit a nemi elkülönülés fenntartására az Ezra és a Slomo Hamelech utcákon.
- Az indoklás: A rabbik szerint a két érintett utcában számos rendezvényterem található, ami rendkívül sűrű gyalogosforgalmat eredményez, így a szegregáció „szükségessé vált”.
- Az eszközök: Létrehoztak egy új szervezetet „az erényesség ügyeinek javítására”, amelynek tagjai már ki is helyezték a nemi elkülönülésre felszólító táblákat az érintett szakaszokon.
- A polgármester szerepe: A rabbik levelükben külön dicsérték Chanoch Zeibert polgármestert, amiért az önkormányzat magára vállalta a rendezvénytermek környékének rendezését, a járdák kiszélesítését és a „szerénységi problémák” kezelését.
Szigorodó helyi szabályok
Jaakov Vider városi tanácsos felhívta a figyelmet arra, hogy ez az intézkedés egyáltalán nem egyedi eset. Véleménye szerint Bnei Brak vezetése a valós, érdemi problémák megoldása helyett szinte minden döntését a vallási szigorúságnak rendeli alá.
Vider példaként említette az alábbi korlátozásokat:
- Elzárkózás a modernizációtól: A város megtagadta egy önkormányzati WhatsApp lakossági forródrót létrehozását.
- Oktatás: Nem engedélyezik olyan állami ultraortodox iskolák alapítását, amelyek a magánintézményekkel ellentétben a nemzeti alaptantervet is oktatnák.
- Kereskedelem és reklám: A boltoknak este 10-kor, az automatáknak 11-kor be kell zárniuk. A helyi üzletek nem használhatnak digitális reklámképernyőket a kirakataikban.
- Közösségi terek: Leállították a Tel-Aviv nemek szerint szétválasztott strandjára közlekedő buszjáratokat, és megakadályozták egy két éve felépült helyi edzőterem megnyitását is.
- Felügyelet: A város hivatalos weboldala nyíltan kimondja, hogy minden kulturális esemény a helyi „szeméremrendőrség felügyelete alá tartozik.
Visszatáncolás és magyarázkodás
A döntés azonnali visszhangot váltott ki a médiában, amire a városvezetés kétféleképpen is reagált a Haaretzmegkeresésére:
- Első reakció: Az önkormányzat kezdetben megvédte a döntést, kijelentve, hogy a rabbik levele egyértelmű, és a város lakói, akik hozzászoktak a nagy tekintélyű rabbik követéséhez, tiszteletben fogják tartani a kérést.
- Finomított álláspont: Miután a hír komoly bírálatokat kapott, a városvezetés egy frissített közleményben már igyekezett hárítani a felelősséget. Ebben azt állították, hogy a szegregáció csupán a rabbik közvetlen felhívása a lakosság felé, az önkormányzat pedig mindössze az infrastruktúra fejlesztésével (járdaszélesítéssel) segített a zsúfoltság enyhítésében. Kijelentették, hogy a nemi elkülönítés „nem minősül sem önkormányzati rendeletnek, sem hivatalos irányelvnek”.
Jogi előzmények és a Legfelsőbb Bíróság
Az ultraortodox városokban kihelyezett, nemi szegregációt előíró táblák ügye nem új keletű.
- A Beit Semes-i precedens: 2021-ben a Legfelsőbb Bíróság kötelezte Avichai Mendelblit akkori főügyészt, hogy távolíttassa el az ultraortodox csoportok által kihelyezett „szemérmességi” táblákat Beit Semes városában, miután a helyi önkormányzat és a rendőrség öt éven át elmulasztotta a korábbi bírósági döntések végrehajtását.
- A bíróság álláspontja: Hanan Melcer bíró határozatában kimondta, hogy a város közterületei még mindig nem nyújtanak személyes biztonságot és egyenlőséget az utcákon sétáló férfiak és nők számára. Melcer szigorú végrehajtási tervet és pénzbírságok kiszabását irányozta elő a mulasztó várossal szemben.
- A civilek harca: A jogi eljárás még évekkel korábban indult, amikor a Jeruzsálemi Kerületi Bíróság a helyi vallásos és világi nőkből álló civil csoport keresetére elrendelte a járdák elkülönítését és a nők öltözködését előíró táblák eltávolítását. Bár a várost 2017-ben a bíróság megsértése miatt meg is bírságolták, a helyi hatóságok a mai napig nehezen tudják érvényesíteni a bíróság döntéseit a gyakorlatban.
The post Közpénzből finanszírozott nemi szegregáció Bnei Brak utcáin first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
