ujkeletlive
Háború
Donald Trump elnök nyilatkozataiban jelentéktelennek minősítette a múlt hónapban aláírt Egyetértési Megállapodást [MOU], következésképpen a harcok leállítására, és a háború lezárására irányuló békemegállapodás erőfeszítéseit, arra utalva, hogy a háttérben valójában az iráni háború kiterjesztése volt a cél.
A megállapodás kulcskérdése, az iráni nukleáris leszerelés terén elért előrelépéseket figyelmen kívül hagyva, Trump jelenlegi fő célja a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés megszerzése, amit az áthaladó hajókra kivetett amerikai vámokkal, illetve egyéb kompenzációkkal nyomatékosítana.
Az amerikai–izraeli hadjárat február 28-i kezdete óta az iráni katonai infrastruktúrára mért súlyos veszteségek ellenére Teherán továbbra is jelentős drón- és rakétakapacitással rendelkezik, és a szankciók illetve blokádok ellenére is, úgy tűnik még bőven rendelkezik tartalékokkal a Hormuzi-szoros feletti ellenőrzés miatt kirobbant újabb amerikai-iráni háborús konfliktus túlélésére.
A háború jelenlegi állása – az Egyesült Államok Irán elleni legutóbbi csapásai nemcsak a Hormuzi-szoros megnyitását célozzák, hanem olyan iráni katonai képességeket is, amelyeket Washington meg akar semmisíteni, mielőtt összetettebb műveleteket indítana Irán ellen, – jelentette a Reuters három amerikai tisztviselőre hivatkozva.
A katonai ügyekben illetékes források szerint a csapások valójában további katonai lehetőségeket teremtenek Trump számára, aki a múlt hétvégén értesítette a Kongresszust az iráni háború újraindításáról, bár a folytatást illetően az elnök úgy tűnik még nem döntött.
Az amerikai hadsereg közlése szerinti legutóbbi bombázások iráni légvédelmi rendszereket, partmenti radarokat, rakéta- és drónállásokat, valamint kisebb hajókat és más tengeri eszközöket céloztak, „előkészítő műveleteknek” tekinthetők, amelyek célja az iráni védelem gyengítése arra az esetre, ha az amerikai hadsereg a jövőben intenzívebb műveletek végrehajtására kapna parancsot, – idézi a Reuters forrásait.
Ami a folytatást illeti, az amerikai hadsereg már hónapokkal ezelőtt készített terveket amerikai csapatok telepítésére Irán partvidékére a Hormuzi-szoros biztonságának ellenőrzése érdekében, emellett szóba került szárazföldi csapatok küldése az iráni olajexport központja Kharg-szigetére, melyre vonatkozóan Trump kedden azt mondta, hogy a sziget elleni korábbi műveletek során utasította a hadsereget, hogy kerülje az iráni olajlétesítmények megtámadását, de „ha eléggé, és elég mélyen visszaszorítjuk őket, akkor megtenném,” – állította a Foxnewsnak.
Az interjú során Trump azzal is fenyegetett, hogy megtámadja a Pickaxe-hegy létesítményét, egy erősen megerősített, mélyen a föld alatt található komplexumot Teherán egyik fő nukleáris létesítménye közelében, és így tovább részletesen kifejtette lehetséges terveit. Az elnök szinte mindennap nyilvánosságra hozza az amerikai légierő következő támadásait konkrét célpontokat is előre megnevezve, ami szakértők szerint katonai szempontból erősen vitatott stratégiának minősül, így valószínűleg az lehet a háttérben, hogy ilymódon akar nyomást gyakorolni Iránra a tárgyalásokhoz való visszatérés érdekében.
A háború kritikusai szerint a hadsereg romboló eredményei nem késztették Iránt nagyobb engedményekre, sőt példátlan nyomást tud gyakorolni a Hormuzi-szorosra annak ellenére, hogy hagyományos haditengerészete nagyrészt megsemmisült, ettől függetlenül mégis sakkban tudja tartani az olajforgalmat drónokkal, és rakétákkal.
Trump egyelőre a háború széleskörű kiterjesztésével fenyeget, ugyanakkor kormányzata megosztott a folytatást illetően, még akkor is, ha például Pete Hegseth védelmi miniszter nagy híve a katonai műveletek fokozásának.
Imran Bayoumi, a Pentagon korábbi tisztviselője, aki jelenleg az Atlantic Council munkatársa, úgy véli, hogy Trump az elmúlt napokban tett széles körű kijelentései Iránról elsősorban arra szolgálnak, hogy nyomást gyakoroljanak Teheránra a tárgyalások során, és bizonytalanságban tartsák az iráni vezetést az amerikai hadsereg következő lépéseivel kapcsolatban, – idézi a Reuters.
„Elválasztanám a zajt a tényleges lépésektől. Arra számítanék, hogy az elnök, és nemzetbiztonsági csapata közötti megbeszélések némileg másképp néznek ki, mint amit az interneten közzétesz,” – összegzi Bayoumi.
És az olaj
A piac egyelőre kivár, az irányadó Brent nyersolaj ára 84,65 dollár körül forgott, bár jelentősen megugrott az elmúlt napokban, de alig reagált az újabb csapáshullámra, amelyre Irán azonban nemcsak rakétákkal válaszolt.
Teherán azzal fenyeget, hogy a globális energiablokádot kiterjeszti a Hormuzi-szoroson túlra is, arra figyelmeztve, hogy az Egyesült Államokat, és szövetségeseit kiszolgáló további hajózási útvonalak is célponttá válhatnak, – jelentette az oilprice hírportál.
Az iráni vezetés egyre gyakrabban hivatkozik a Báb el-Mandeb-szorosra, ahol a hútik korábbi támadásai arra kényszerítették a kereskedelmi hajókat, hogy Afrika déli része felé kerüljék meg az útvonalat, ami jelentősen megemelte a szállítási költségeket.
A hajózási vállalatok alkalmazkodtak a helyzethez, a Reuters szerint több tartályhajó-üzemeltető visszautasította, hogy részt vegyen az Egyesült Államok által irányított áthaladásokban a Hormuzi-szoroson, miután az elmúlt időszakban támadások érték a kereskedelmi hajókat.
Az amerikai kormányzat állításai ellenére a Hormuzi forgalom teljesen leállt, miközben Washington szerdán újabb nyomásgyakorló szankciókat vezetett be hét olyan személy és szervezet ellen, akiket azzal vádolnak, hogy segítették az iráni Iszlám Forradalmi Gárda fegyverbeszerzéseit.
A szakmai hírportál összegezve a jelenlegi helyzetet, megjegyzi a kereskedők egyszerre két piacot mérlegelnek. A katonai műveletek tovább fokozódnak, de a tényleges olajexport egyelőre nem a katonai eszkalálódásra reagál, és mindeddig nem omlik össze, amíg jelentős mennyiségű olaj kezd ténylegesen eltűnni a piacról.
Politika, választások
Azt követően, hogy az ultraortodox frakciók Binjámin Netanjahu miniszterelnök felé intézett követelései teljesültek a sorkatonai szolgálat alóli kibújást biztosító törvények, a kásrut-törvény, és a felsőoktatási szegregáció jogszabályának véglegesítése révén, rendelkezésre álltak a koalíció hasonlóan vitatott törvényeinek megszavazására.
A Netanjahu-deal keretében a háredi pártoknak nyújtott törvényi támogatások fejében elálltak a Kneszet feloszlatásától, és ígéretet tettek olyan koalíciós törvények megszavazására, mint a személyesen Gali Baharav-Miara főügyész ellen létrehozott főügyészi jogkörök gyengítésére irányuló törvény.
A szerdai szavazás előtt azonban az ultraortodoxok újabb követeléssel álltak élő. Mose Gafni, a Jahadut Hatora szövetség Degel HaTora frakciójának vezetője azzal fenyegetőzött, hogy megvonja támogatását, amennyiben a kormány nem hagy jóvá több tízmillió sékel extra forrást a háredi iskolahálózat számára. A vita miatt a törvény előterjesztője, Szimcha Rothman [Vallásos Cionizmus] késleltette az eljárást, míg végül jóváhagyták az újabb választási zsarolást 39 millió sékel összegben, amit Gafni úgy határozott meg, miszerint „ez egy újabb lépés azon a folyamaton, amely a háredi óvónők fizetési feltételeinek az állami oktatásban dolgozó kollégáikéval való kiegyenlítésére irányul. Addig fogok dolgozni, amíg a teljes egyenlőséget el nem érjük, és nem tágítok e cél eléréséig.”
Az egyezséget követően a Kneszet tegnap 65:51 arányban megszavazta a főügyész – azon kevés végrehajtó hatalom feletti ellenőrzési jogkörének gyengítésére irányuló törvényt, amely elvileg jövő januárban lép hatályba.
A jogszabály gyakorlatilag megfosztja a főügyészt a kormány feletti ellenőrzés jogától azáltal, hogy lehetővé teszi a miniszterek számára a főügyész eddig kötelező érvényű jogi álláspontjainak elutasítását, emellett a koalíciónak tényleges ellenőrzést biztosítana a tisztséget betöltő személy kinevezése, és felmentése felett, felváltva a jelenlegi rendszert, amelyben a kabinet egy visszavonult legfelsőbb bírósági bíró által vezetett, független társadalmi bizottság javaslata alapján jár el.
Továbbá, idő hiánya, és a gyorsabb elfogadás érdekében, a koalíció kihagyta a főügyész állami vádhatóság élén betöltő szerepének átírását, így a magas rangú választott tisztségviselők elleni büntetőeljárások megindításáról szóló döntések egyelőre a főügyész jogkörébe maradt.
Az összeférhetetlenségi vádak kikerülésére, illetve annak érdekében, hogy a szavazók ne azonosítsák a háredik katonai szolgálat alóli kibújása mögötti egyezség alkotójának, és kivitelezőjének Netanjahu sem a tegnapi plenáris vitán, sem a szavazáson nem volt jelen, ahogyan az ultraortodox hadkötelesek letartóztatásának befagyasztásáról szóló törvény, illetve a Tóratanulási Alaptörvény szavazásán is távolmaradt.
Megjegyzendő – hogy a társadalmi konszenzus nélkül, gyorsan nyélbeütött törvények jogilag is vitathatóak. Ilymódon, a Legfelsőbb Bíróság alig néhány órával megszavazása után felfüggesztette a háredi katonaszökevények letartóztatását tiltó törvényt, és sürgősséggel tárgyalja az ellene benyújtott petíciókat.
A főügyész jogkörének megnyirbálására létrehozott törvény megszavazását, a felterjesztés mögött álló Becalel Szmotrich, és Vallásos Cionizmus pártja üdvözölte, és történelmi lépésnek nevezte, Rothman pedig azt ígérte, hogy újjáéleszti az eredeti törvényjavaslatból kihagyott rendelkezéseket, így a főügyészi jogkör teljes szétszedését, rögtön a választások után, amit meg fognak nyerni.
A törvény Kneszet-szavazása után több tiltakozó petíció érkezett a Legfelsőbb Bírósághoz, a jogszabály hatályon kívül helyezését, és életbe lépésének felfüggesztését követelve.
Indítványt nyújtott be többek között az Izraeli Polgárjogi Szövetség, az Izraeli Ügyvédi Kamara, az Izraeli Demokráciavédő Mozgalom, Gilad Kariv Kneszet-képviselő, és a Zulat Intézet.
„A törvény mélyreható rendszerszintű változást idéz elő, és drámaian gyengíti a kormány jogi tanácsadójának státuszát és függetlenségét. A törvény veszélyezteti az emberi jogokat, gyengíti a jogállamiságot, és lebontja az első védelmi vonalat a kormányzati hatalom jogellenes használatával szemben. A törvény lehetővé teszi a kormány számára, hogy figyelmen kívül hagyja a főügyész állásfoglalásait, megakadályozza, hogy a bíróságok előtt ismertesse álláspontját, és az egyik legfontosabb ellenőrzési mechanizmus nélkül működjön, amely az emberi jogokat és a jogállamiságot védi,” – áll az Izraeli Polgárjogi Szövetség indítványában.
Továbbá, Amit Bachar az Izraeli Ügyvédi Kamara elnöke a szervezet nevében beadott keresetben leszögezte – „a főügyészi intézmény felszámolásáról szóló törvény az egyik legveszélyesebb lépés a kormány jogállamiságtól való megszabadulására irányuló folyamatban.”
A tiltakozásokhoz több közéleti személyiség is csatlakozott, köztük a korábbi igazságügyi miniszter, Joszi Beilin, valamint Simon Serit professzor.
A Jogállamiságért Mozgalom állításai szerint, – „a törvény semlegesíti Izrael jogállamiságának központi őrét, és gyakorlati jelentése az, hogy a kormány maga értelmezheti a rá vonatkozó jogot, szemben az alapelvvel, amely szerint mindenki a törvény alá van rendelve,” – továbbá arra is figyelmeztetett, hogy a jogszabály közvetlen veszélyt jelent a bűnüldöző szervek függetlenségére.
„A törvény látszólag kizárja a kormány beavatkozását a büntetőjog területén, de nem határozza meg pontosan, mi tartozik ebbe a kategóriába. Így különösen érzékeny területek – például a rendőrségi erő alkalmazása tüntetőkkel szemben – politikai beavatkozásnak lehetnek kitéve. A törvény súlyosan sérti az alkotmányos emberi jogokat, köztük az emberi méltósághoz való jogot, és a tisztességes eljáráshoz való jogot. A főügyész bírósági részvételének megakadályozása olyan helyzethez vezethet, amelyben az állampolgár a bíróság előtt egy olyan állami szervvel találja szemben magát, amely nem tárja a bíróság elé az ügy eldöntéséhez szükséges teljes körű információkat.”
Forrás: Maariv
The post Trump fokozza az iráni támadásokat, de a patthelyzet változatlan first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
