Avi/ujkelet.live
Irán teljes harckészültséget hirdetett a szövetségesei körében
Mi történt? Irán arra utasította közel-keleti szövetségeseit – köztük a libanoni Hezbollah terrorszervezetet–, hogy készüljenek fel egy esetleges szélesebb körű katonai konfliktusra az Egyesült Államokkal való feszültség eszkalálódása közepette.
- A forrás: A Hezbollah-ellenes Nidaa Al Watan libanoni lap jelentése teheráni megbeszélésekből származó információkra hivatkozik. Ezeket a tárgyalásokat a likvidált Ali Hamenei legfőbb vallási vezető temetésének margóján tartották.
A részletek:
- Vége a várakozásnak: Az iráni támogatású regionális „Ellenállás Tengelyének” vezetői egyértelművé tették a szövetségesek számára, hogy a várakozási időszak a végéhez közeledik, és mostantól a katonai forgatókönyvekre való felkészülés élvez prioritást.
- Súlyosabb összecsapások jöhetnek: A Hezbollah azt az utasítást kapta, hogy álljon készen bármilyen eszkalációra. Iráni tisztségviselők arra figyelmeztettek, hogy a jövőbeli konfliktusok sokkal szélesebb körűek és súlyosabbak lehetnek, mint a korábbi harcok.
- A legfontosabb láncszem: A lap értesülései szerint Teherán az iráni megbízott terrorcsoportok (proxyk) elmúlt hónapokban elszenvedett kudarcai ellenére továbbra is a Hezbollahot tekinti a legfontosabb regionális aduászának.
Európai missziót javasol Németország Libanonban
Mi történt? Johann Wadephul német külügyminiszter azt javasolta, hogy a lejáró ENSZ-békefenntartó missziót (UNIFIL) egy Európai Unió által delegált haderő váltsa fel Libanonban, megelőzve ezzel a biztonsági vákuum kialakulását.
- A forrás: Wadephul a RedaktionsNetzwerk Deutschland hírportálnak adott interjújában beszélt a javaslatról.
Miért fontos ez?
- Lejáró mandátum: Az ENSZ UNIFIL-missziójának megbízatása 2026. december 31-én jár le. A német parlament alig néhány héttel ezelőtt hosszabbította meg utoljára az ország részvételét a misszióban.
- Pozitív elmozdulás Bejrútban: Wadephul hangsúlyozta, hogy a stabilizálódó kormánnyal rendelkező Libanon jelenleg az egyik legreményteljesebb fejleményt jelenti a régióban.
- Tárgyalások a háttérben: Libanon és Izrael nagyköveti szintű egyeztetéseket folytatott kedden és szerdán az Egyesült Államok római nagykövetségén. Ez volt a hatodik közvetlen tárgyalási fordulójuk azóta, hogy március 2-án újabb háború tört ki Izrael és a Hezbollah között, amelyet a szélesebb regionális konfliktus váltott ki.
- A cél: A külügyminiszter szerint egy EU-mandátummal rendelkező erő képes lenne megteremteni a feltételeket ahhoz, hogy az izraeli hadsereg kivonulhasson anélkül, hogy a Hezbollah terrorja visszatérne a térségbe.
Vádat emeltek az Ido Zoldan-gyilkosság harmadik elkövetője ellen
Mi történt? Az Izraeli Védelmi Erők pénteken bejelentette, hogy vádemelés történt egy palesztin terrorista ellen, aki közel két évtizeddel ezelőtt meggyilkolt egy izraeli civilt Júdea és Szamáriában.
- A vádirat: A katonai ügyészség hivatalosan is benyújtotta a vádiratot Sadi Dzsumaa ellen Ido Zoldan 2007 novemberében, al-Funduq palesztin falu közelében történt meggyilkolása miatt.
- A rajtaütés: Dzsumaát az izraeli rendőrség elit terrorellenes egysége, a Gideonim (33-as egység) tartóztatta le Qalqilijában május 26-án, miután szabadult a Palesztin Hatóság őrizetéből, ahol a terrortámadás óta fogva tartották.
A háttér:
- A terv: A vádirat szerint Dzsumaa és két társa tervet dolgozott ki arra, hogy lőfegyveres terrortámadást hajtsanak végre izraeli telepesek ellen az egyik főúton.
- A támadás: Miután beszerezték a szükséges felszerelést és egy járművet, 2007. november 19-én zsidó izraeliek által vezetett autók után kutattak. Miután azonosították Ido Zoldan kocsiját, a saját járművükkel megközelítették, és Dzsumaa egyik társa közelről, gyilkos szándékkal tüzet nyitott az áldozatra. Zoldan életét vesztette, a terroristák pedig elmenekültek.
- A terroristák sorsa: Dzsumaát két héttel a támadás után vette őrizetbe a Palesztin Hatóság, és egészen 2026 májusáig ott tartották fogva. Két bűntársát, Dhafer Barhamot és Abdallah Barhamot az izraeli erők már a támadás éjszakáján elfogták, majd a bíróság életfogytiglani börtönre ítélte őket. Ők ketten azonban 2025 októberében kiszabadultak a Hamász terrorszervezettel kötött túszalku keretében.
- A vád: A hadsereg közlése szerint Dzsumaát szándékos emberöléssel vádolják, ami a katonai jogban a gyilkosság megfelelője.
Kolumbia visszalép az Izrael elleni ICJ-pertől
Mi történt? Kolumbia megválasztott elnöke, Abelardo de la Espriella bejelentette, hogy országa visszavonja beavatkozási kérelmét a Dél-Afrika által Izrael ellen indított perben a hágai Nemzetközi Bíróságon (ICJ).
- Diplomáciai áttörés: A bejelentés azután történt, hogy Gideon Sza’ar izraeli külügyminiszter tegnap egyeztetést folytatott Kolumbia leendő külügyminiszterével, Omar Bola Escobarral. A hírt a kolumbiai külügyminisztérium megerősítette.
A részletek:
- Új irányvonal: A megválasztott elnök hivatala közölte, hogy Kolumbia visszatér a felelősségteljes nemzetközi szerepvállaláshoz, beleértve az ENSZ szerveit is, és hivatalosan is visszalép a hágai bíróság előtt zajló eljárástól.
- A per háttere: Az ICJ 2023 vége óta vizsgálja, hogy Izrael Gázai övezetben végrehajtott katonai műveletei – amelyeket a Hamász 2023. október 7-i terrortámadása után indított – kimerítik-e a népirtás fogalmát a II. világháború után elfogadott egyezmény szerint.
- Kétoldalú kapcsolatok: Escobar külügyminiszter a Sza’arral való találkozóján azt is megerősítette, hogy Kolumbia nagykövetséget nyit Jeruzsálemben, helyreállítja a teljes diplomáciai kapcsolatot a két ország között, és eltörli a vízumkötelezettséget.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Irán aktiválja proxyjait, Berlin javaslata Libanonra és Kolumbia váltása first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
