Jelentős előrelépéseket, ugyanakkor továbbra is súlyos hiányosságokat állapított meg Magyarországról az Európai Bizottság pénteken közzétett, 2026-os jogállamisági jelentése. A dokumentum szerint az új magyar kormány az elmúlt hónapokban intenzív reformokba kezdett, amelyek több korábbi uniós kifogást is kezelnek, de számos érzékeny területen – mindenekelőtt a magas szintű korrupció üldözésében, az ügyészség függetlenségében és a civil szervezetek működési feltételeiben – egyelőre nem látható érdemi eredmény. Az Európai Néppárt szerint ősszel le kell zárni a 7-es cikk szerinti eljárás végrehajtását.
A 38 oldalas országjelentés különösen azért fontos, mert szorosan kapcsolódik azokhoz a jogállamisági feltételekhez, amelyek teljesítése meghatározza a Magyarországnak járó uniós források felszabadítását is. A Bizottság ugyanakkor hangsúlyozza: a jelentés nem helyettesíti sem a kondicionalitási eljárás, sem a helyreállítási terv mérföldköveinek hivatalos értékelését, azokkal párhuzamosan vizsgálja a reformok végrehajtását.
A jelentés összegzése szerint az új magyar kormány a hivatalba lépése óta „intenzív reformtevékenységet” folytatott a jogállamiság helyreállítása érdekében. A Bizottság kiemeli: több fontos törvénymódosítás született a helyreállítási terv és a jogállamisági feltételességi mechanizmus keretében folytatott egyeztetések eredményeként.
Brüsszel külön pozitívumként említi:
- az Integritás Hatóság megerősítését;
- a vagyonnyilatkozati rendszer átfogó reformját;
- a közbeszerzések átláthatóságának növelését;
- a közérdekű vagyonkezelő alapítványok fokozatos megszüntetését;
- a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetését;
- valamint azt, hogy Magyarország kérte csatlakozását az Európai Ügyészséghez (EPPO), amit a Bizottság jóvá is hagyott.
Utóbbit a jelentés az egyik legjelentősebb intézményi változásként értékeli.
Miközben a korrupcióellenes intézményrendszer több ponton megerősödött, a Bizottság szerint továbbra sem sikerült bizonyítani, hogy a rendszer képes eredményesen fellépni a politikai szintű korrupció ellen.
A dokumentum szerint ugyan nőtt a korrupciós bűncselekmények miatti vádemelések száma, de továbbra sincs „meggyőző eredménysor” a magas szintű korrupciós ügyek kivizsgálásában és jogerős lezárásában.
A jelentés megjegyzi:
- több kiemelt korrupciós ügy évek óta első fokon húzódik;
- továbbra is fennáll a politikai befolyás veszélye az ügyészségi rendszerben;
- a klientúraépítés és a nepotizmus továbbra is aggályos.
A Bizottság ezért változatlanul fenntartja tavalyi ajánlását: Magyarországnak bizonyítható eredményeket kell felmutatnia a magas szintű korrupció üldözésében.
A jelentés külön fejezetet szentel annak, hogy Magyarország 2026 májusában hivatalosan kérte részvételét az Európai Ügyészség (EPPO) megerősített együttműködésében. A Bizottság júliusban ezt jóváhagyta. Az EPPO a csatlakozás után 2021-ig visszamenőlegesen jogosult lesz kivizsgálni az uniós pénzügyi érdekeket sértő bűncselekményeket Magyarországon is. Brüsszel ugyanakkor hangsúlyozza, hogy ettől önmagában még nem tekinthető teljesítettnek a korrupcióellenes ajánlás, mert a csatlakozás gyakorlati hatásai még nem jelentek meg.
A Bizottság szerint a Országos Bírói Tanács továbbra is él a 2023-as igazságügyi reform során megszerzett jogosítványaival, és több esetben fellépett a bírákat ért politikai nyomásgyakorlással szemben.
Pozitívumként említik:
- a bírói fizetések újabb emelését;
- a bírói karrier szabályainak módosítását;
- valamint azt az alkotmánymódosítást, amely erősítheti a bírói önigazgatás szerepét a Kúria és az Országos Bírósági Hivatal vezetőinek kinevezésében.
Ugyanakkor változatlanul problémának tartják az alsóbb bíróságok ügyelosztási rendszerének átláthatatlanságát, a főügyész kinevezési rendszerét, valamint azt, hogy az ügyészségi hierarchia politikai befolyásra ad lehetőséget.
A Bizottság adatai szerint a magyar lakosság mindössze 31 százaléka tartja megfelelően függetlennek a bíróságokat, ami tovább romlott az előző évekhez képest.
Az egyik legjelentősebb törvényi változás az Integritás Hatóság jogköreinek kibővítése.
A jelentés szerint:
- szélesebb adathozzáférést kap;
- új vezetési struktúrát vezetnek be;
- egyszerűbb lesz fellépnie a közbeszerzési ügyekben;
- erősebb szerepet kap a vagyonnyilatkozatok ellenőrzésében.
Brüsszel ugyanakkor megjegyzi, hogy az intézmény működését nehezítette, hogy elnöke ellen büntetőeljárás indult.
Az Európai Bizottság első alkalommal állapítja meg, hogy a korábbi ajánlások ezen része teljesült.
Az új szabályok szerint:
- lényegesen több közszereplőre terjed ki a kötelezettség;
- digitális nyilvántartás készül;
- nyilvánossá válnak a vezető politikusok vagyonnyilatkozatai;
- az Integritás Hatóság érdemi ellenőrzési jogkört kap;
- szankciók is kapcsolódnak a valótlan adatszolgáltatáshoz.
A Bizottság ezért ezt az ajánlását teljesítettnek tekinti.
Ezzel szemben semmilyen előrelépést nem lát Brüsszel a lobbitevékenység szabályozásában, ami különösen érdekes Szijjártó Péter BYD-s megbízatása kapcsán. Az Európai Bizottság emlékeztet, hogy Magyarországon nincs átfogó lobbiszabály, „forgóajtó” szabályozás, „lehűlési idő,” a magas rangú tisztségviselők számára megfelelő összeférhetetlenségi rendszer. A Bizottság szerint ez továbbra is komoly korrupciós kockázatot jelent.
A jelentés szerint a júniusi médiatörvény-módosítás javította a médiahatóság működésének függetlenségét, valamint a közmédia irányítási rendszerét.
Ugyanakkor továbbra sem történt előrelépés az állami reklámköltések átlátható elosztásában, az információszabadság teljes körű biztosításában, illetve a média pluralizmusának erősítésében.
A Bizottság pozitívumként értékeli, hogy 2026 májusában megszűnt a veszélyhelyzet, és az új kormány azt nem hosszabbította meg.
Ugyanakkor továbbra is kifogásolják a stratégiai ágazatokban működő külföldi cégekre nehezedő szabályozási nyomást, a versenyjogi kivételek alkalmazását, a titkos megfigyelések elégtelen bírói kontrollját.
Brüsszel elismeri, hogy a Szuverenitásvédelmi Hivatal megszüntetése fontos változás. Ugyanakkor továbbra is fennmaradtak olyan jogszabályok, amelyek korlátozhatják a civil szervezetek működését, ezért ezen a területen csak részleges előrelépést állapított meg.
A jogállamisági jelentésben a Bizottság összesen öt új ajánlást fogalmazott meg Magyarországnak:
- tegye átláthatóbbá az alsóbb bíróságok ügyelosztását;
- rendezze kiszámítható módon a bírák és ügyészek bérezését;
- vezesse be az átfogó lobbiszabályozást;
- érjen el kézzelfogható eredményeket a magas szintű korrupciós ügyekben;
- valamint szüntesse meg a civil szervezetek munkáját akadályozó szabályokat.
Két korábbi ajánlást ugyanakkor lezártnak tekint: a vagyonnyilatkozati rendszer reformját, illetve részben a médiaszabályozás átalakítását, amelyet a jövőben már elsősorban az Európai Média Szabadságáról szóló rendelet (EMFA) alapján kíván ellenőrizni.
Még a jelentés közzététele előtt juttatta el az EUrologusnak a közleményét az egyik vezető néppárti politikus. Michał Wawrykiewicz lengyel néppárti európai parlamenti képviselő, a LIBE szakbizottság EPP-s koordinátorhelyettese közölte: Magyarország évek óta az uniós jogállamisági jelentések legrosszabbul teljesítő országai között szerepel, ugyanakkor szerinte az Európai Bizottság mostani jelentése még döntően a 2025-ös helyzetet tükrözi, vagyis azt az időszakot, amely megelőzte a kormányváltást. A politikus úgy vélte, hogy a májusban hivatalba lépett, Magyar Péter vezette kormány már rövid idő alatt jelentős reformokat hajtott végre, és világos menetrenddel rendelkezik a jogállamiság helyreállítására. Az EPP ezért úgy látja, hogy az eddigi előrelépések elismeréseként, valamint a további reformok ösztönzése érdekében mielőbb le kellene zárni Magyarországgal szemben a 7. cikk szerinti eljárást, lehetőség szerint már idén ősszel.
Tokaj
