ujkeletlive
Az amerikai Központi Parancsnokság [CENTCOM] megerősítette két amerikai katona halálát, és egy harmadik eltünését egy jordániai amerikai bázist ért pénteki iráni ballisztikus rakéta, és dróntámadás következtében.
Donald Trump elnök egy héttel korábban jelentette be az iráni tűzszünet végét, és hogy érvényteleníti a múlt hónapban aláírt Egyetértési Megállapodást. A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli iráni hadműveletet az elnök áprilisban állította le, és hirdetett fegyvernyugvást. A patthelyzethez vezető hormuzi kettős blokád feloldására létrejött júniusi közös nyilatkozat célja a szoros megnyitása, és a háború végleges lezárására irányuló diplomáciai tárgyalások elindítása az iráni nukleáris leszerelés keretében.
Érdekes módon nem az iráni atomprogram, hanem az olajút feletti ellenőrzés körüli vita miatt kialakult feszültség vezetett rövid időn belül a háború újraindításához, melynek oka egyes elemzők szerint a félreérthetően értelmezhető megállapodás megfogalmazása, míg mások úgy vélik, hogy Trump szándékosan helyezte el a bombát a szövegben, hogy újraindíthassa a háborút kis időt hagyva az olajpiacnak az újraéledesre.
A több mint egy hete zajló egyre intenzívebb amerikai megtorlócsapásokra Irán szintúgy megnövelte a régióbeli szövetségesek területén lévő amerikai bázisok elleni támadásokat. A hétvégén bejelentett két amerikai katona halála volt az első veszteség az április elején életbe lépett tűzszünet óta, 16-ra növelve az összesen elhunytak számát.
- A jelenlegi helyzet – szombati halálos támadást során az amerikai katonákat, és vadászgépeket állomásoztató jordániai Muwaffaq Salti légibázion csapódtak be iráni ballisztikus rakéták. Az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők megerősítették, hogy az újraindított háború elmúlt hetében összesen négy különböző iráni rakétatámadás érte a Jordániában állomásozó amerikai erőket, megjegyezve, hogy a támadások során több tucat amerikai katona megsebesült, és több helikopter megsemmisült.
Az Axiosnak nyilatkozó tisztviselő aggasztónak nevezte, miszerint a négy incidens arra utal, hogy Irán képes volt kihasználni az amerikai légvédelem gyenge pontjait Jordániában.
A jordániai, és a többi Perzsa-öbölbeli amerikai bázis elleni támadásra válaszul az amerikai erők a hajnali órákban [helyi idő szerint] újabb csapásokat mértek iráni célpontokra. A támadások célja hasonlóan az előzőekhez az volt, hogy megakadályozzák Iránt a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajóforgalmának veszélyeztetésében, emellett a CENTCOM közleménye szerint – „gyors megtorlást mértek az Iráni Forradalmi Gárda azon erőire, amelyek előző éjjel megtámadták a Jordániában állomásozó amerikai katonákat.”
Trump elnök az elmúlt napokban bejelentette, hogy fokozza támadásainak intenzitását, és kiterjedését, amelyre Teheránban hasonló választ ígértek, így mindkét fél létfontosságú infrastruktúrát, köztük erőműveket és vízellátó létesítményeet vett célba.
Az iráni állami média hétvégén arról számolt be, hogy az ország déli részén hidak és utak rongálódtak meg, valamint találat érte a Jaszk városában működő sótalanító üzemet is, miután állítólag mintegy 10 ezren küzdenek vízhiánnyal. Az amerikai hadsereg nem reagált ezen hírekre.
Válaszul Irán az Egyesült Államok térségbeli szövetségesei ellen indított támadásokat mondván, hogy az amerikai katonai bázisokat veszi célba a Perzsa-öböl térségében. A bahreini, és jordániai csapások mellett, iráni rakéták és drónok csapódtak be Kuvaitban. A kuvaiti kormány közölte, hogy egy újabb erőművet és vízkezelő létesítményt ért támadás tüzeket okozva. Emellett, egy olajipari létesítményt is találat ért, ami sérülésekhez és „jelentős anyagi károkhoz vezetett,” – közölte a kuvaiti állami olajvállalat.
Az elnök ugyan többszöri ígéretet tett az újabb konfliktus győzelemmel végződő gyors lezárására, a folyamatos bombázások azonban egyelőre nem oldották meg a vita tárgyát, azaz a Hormuzi patthelyzet feloldását. Az Egyesült Államok blokád alá vonta az iráni kikötőket, míg Teherán bejelentette, hogy lezárja a szoros forgalmát, ami a háborús bombázások közepette amúgy is veszélyes lenne a vállalkozó kedvű, áthaladást választó hajók számára. Az olajforgalom napok óta áll, és mivel egyelőre nem zajlanak érdemi diplomáciai tárgyalások, a régió egy szélesebb körű háború felé sodródik.
Trump végül azzal fenyegetőzött, hogy végig bombázza Irán létfontosságú infrastruktúráját – köztük erőműveket és hidakat –, hogy rákényszerítse az iráni vezetést egy megállapodás megkötésére és a háború befejezésére, ami azontúl, hogy elemzők szerint nem garantálja a teheráni rezsim meghátrálását, ráadásul a létfontosságú infrastruktúrák elleni csapások a nemzetközi jog szerint háborús bűncselekménynek minősülnek.
A múlt hónapban létrejött megállapodást Trump „értéktelennek és érvénytelennek” nevezte, majd bejelentette a háború újraindítását, több mint egy hét elteltével, Modzstaba Hámenei ajatollah az állami médiában közzétett írásos üzenetében azzal vádolta az Egyesült Államokat, hogy megsértette a tűzszüneti megállapodást, majd Teherán is bejelentette, hogy felfüggesztette az Egyetértési Nyilatkozatban foglalt kötelezettségeket.
A két amerikai katona halálának bejelentése után Trump a NewsNation csatornának a veszteséget „nagyon szomorú dolognak” nevezte, majd arra a kérdésre, hogy mit gondol arról, hogy Irán [is] felfüggesztette a közösen aláírt megállapodást, azt felelte – „egyáltalán nem érdekel.”
Bandaháború, és az „elfáradt” rendőrök
Avagy, a Japanika-merénylet háttere: miért hagyták el idő előtt a rendőrök a helyszínt, és mit mondott Ben-Gvir, illetve az országos rendőrfőkapitány.
A Ynet elsőként nyilvánosságra hozott információi szerint, mindössze egy órával azelőtt, hogy kézigránátot dobtak a Japanika Ros Pina-i éttermére, az előre meghatározott megfigyelési akció részeként kihelyezett rendőrautó elhagyta a helyszínt, legalábbis ez derül ki, az Északi Körzet belső vizsgálatából.
A vizsgálat szerint a rendőrök azért távoztak, mert „fáradtak voltak,” – idéz a Ynet, a rendőrség azonban közölte, hogy a szolgálatot azért kellett befejezniük, mert műszakjuk a szokásosnál korábban kezdődött. Ugyanakkor azt elismerték, hogy nem küldtek váltóegységet, így a támadás már a rendőrök távozása után történt.
- A jelentések szerint az elmúlt héten nagyjából 15 kézigránátos támadás történt két bűnözői klán közötti viszály miatt.
- A Japanika hálózat tulajdonosa Barak Abramov, aki egyben a Beitar Jeruzsálem labdarúgóklub tulajdonosa is. Abramovot korábban a Muszli családhoz közel álló személyként tartották számon, ám a jelenlegi értesülések szerint már a Dzsarusi családhoz kötődik, ami magyarázatot adhat az éttermei elleni támadásokra.
Továbbá, a belső vizsgálat megállapította, hogy a rendőrségi megfigyelést valóban a Muszli és Dzsarusi bűnszervezetek közötti konfliktus eszkalálódása miatt állították fel, a Japanika szusi éttermek védelmében.
Az ügy részleteit ismerő északi körzeti források megerősítették, hogy a rendőrök körülbelül egy órával a támadás előtt elhagyták a helyszínt. Annak ellenére, hogy a vizsgálat szerint a rendőri lest az incidens előtt megszüntették, Daniel Levi országos rendőrfőkapitány mindössze egy megbeszélésre rendelte be az érintett tiszteket, és nem hozott komolyabb parancsnoki intézkedéseket.
A Ynet-nek nyilatkozó magas rangú körzeti tiszt élesen bírálta az ügy kezelését, mondván – „a parancsnokok ezt úgy érthetik, hogy meg lehet szakítani egy rendőri lest egy veszélyeztetett célpontnál, őrizetlenül lehet hagyni a helyszínt, és még ha röviddel később súlyos incidens történik, senki sem viseli érte a valódi felelősséget,”- mondta, majd hozzátette – „civilek is megsérülhettek vagy akár életüket is veszíthették volna. Ahelyett, hogy a parancsnokok megértenék, hogy egy ilyen mulasztásnak ára van, beérik egy egyszerű tisztázó beszélgetéssel. Ez rendkívül problémás üzenet a teljes parancsnoki lánc számára.”
Másrészt, egy másik rendőrségi forrás arról számolt be [Ynet], hogy néhány nappal korábban Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter telefonon beszélt a rendőrfőkapitánnyal, és a sorozatos erőszakos események miatt fokozott rendőri jelenlétet, és biztonsági intézkedéseket követelt a Japanika éttermek körül. Ben-Gvir köztudottan Beitar szurkoló, és a rendőrségen belül többen úgy vélik, hogy a miniszter közvetlen telefonhívása újabb példája annak ahogyan közvetlenül beavatkozik a rendőrség operatív irányításába, különösen azért, mert konkrét biztonsági intézkedések fokozását, és egy meghatározott műveleti tevékenység befolyásolását kérte.
A nemzetbiztonsági miniszter hivatala azonban úgy véli, hogy – „Ben-Gvir miniszter Izrael Állam minden polgára számára elérhető, különbségtétel nélkül – legyen szó Barak Abramovról, egy Bét Seánban élő Moséról, vagy egy Kirját Smonában élő Daniról. Hivatalba lépése óta így dolgozik, és ezt folytatja a jövőben is: meghallgatja az embereket, segítséget nyújt, a nap 24 órájában elérhető minden állampolgár számára, és mindent megtesz azért, hogy segítsen azoknak, akiknek erre szükségük van. Ez az elkötelezettsége nem függ sem a névtől, sem a társadalmi státusztól, sem attól, hogy ki fordul hozzá.”
Míg a rendőrség közleményében tudatta, hogy a testület „kiterjedt tevékenységet folytat a bűnözés elleni küzdelemben. Természetesen nem hozzuk nyilvánosságra az operatív tevékenységek részleteit, és a belső vizsgálatok tartalmát,” – majd elutasította a Ynet riportjában szereplő állításokat, melyek „egy része nem felel meg a valóságnak, és minden ezzel kapcsolatos publikáció kizárólag annak készítőjét terheli. Hangsúlyozzuk, hogy a rendőrök semmilyen szakaszban nem fáradtság miatt hagyták el a helyszínt.”
The post Iráni konfliktus – két amerikai katona életét vesztette, egy eltűnt first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
