ujkeletlive
Iráni háború
A több mint egy hete újraindított iráni háború amerikai áldozatainak száma négyre emelkedett, 18-ra növelve a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli közös hadművelet összesen elhunyt amerikai katonai veszteségeinek számát.
A másik oldalon – az iráni egészségügyi minisztérium vasárnap közölte, hogy június vége óta legalább 50 személy vesztette életét, és több mint 500-an sérültek meg az amerikai légicsapások következtében.
Erősödő támadások, eredmény nélkül
Hétvégén legalább két iráni ballisztikus rakéta csapódott be az amerikai katonákat, és vadászgépeket állomásoztató jordániai Muwaffaq Salti légibázison. Az amerikai hadsereg korábban megerősítette két katona halálát, míg az eddig eltűntként ismert harmadik áldozat földi maradványaira „alapos kutatás” után találtak rá.
Az Egyesült Államok Központi Parancsnoksága (CENTCOM) közleménye szerint a megtalált maradványok megerősítő vizsgálata még folyamatban van. Ugyanakkor, a pénteki támadás során megsebesült amerikai katona jelenleg orvosi ellátásban részesül.
„A CENTCOM további információkat – beleértve az eltűnt, és elhunyt katonák személyazonosságát visszatartja, tiszteletben tartva a családokat az értesítési folyamat során,” – áll a parancsnokság közleményében.
Továbbá, a hadsereg közölte, hogy szombaton egy amerikai katona életét vesztette Észak-Irakban, miközben egy lezuhant iráni támadó drón fel nem robbant lőszereinek ellenőrzött megsemmisítését végezték.
Tűzszünet, vagy az egész régiót berobbantó háború következik?
A február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli iráni hadműveletet Donald Trump elnök áprilisban állította le, és hirdetett fegyvernyugvást. A hónapokik tartó, patthelyzethez vezető hormuzi kettős blokád feloldására létrejött júniusi közös nyilatkozat célja a szoros megnyitása, és a háború végleges lezárására irányuló diplomáciai tárgyalások elindítása az iráni nukleáris leszerelés keretében.
Érdekes módon nem az iráni atomprogram, hanem az olajút feletti ellenőrzés körüli vita miatt kialakult feszültség vezetett rövid időn belül a háború újraindításához, melynek oka egyes elemzők szerint a félreérthetően értelmezhető megállapodás megfogalmazása, míg mások úgy vélik, hogy Trump szándékosan helyezte el a bombát a szövegben, hogy újraindíthassa a háborút kis időt hagyva az olajpiacnak az újraéledesre.
Az elnök jóval egy héttel korábban jelentette be az iráni tűzszünet végét, és hogy érvényteleníti a múlt hónapban aláírt Egyetértési Megállapodást, amit egyre intenzívebb amerikai megtorlócsapások követtek, miután Irán szintúgy megnövelte a régióbeli szövetségesek területén lévő amerikai bázisok elleni támadásokat.
Miközben a szemben álló felek egyre inkább növelik a tétet, a keletkezett károk is súlyosabbak mindkét oldalon.
Az iráni állami média hétvégén arról számolt be, hogy az ország déli részén hidak és utak rongálódtak meg, valamint találat érte a Jaszk városában működő sótalanító üzemet is, miután állítólag mintegy 10 ezren küzdenek vízhiánnyal. Az amerikai hadsereg nem reagált ezen hírekre.
Válaszul Irán az Egyesült Államok térségbeli szövetségesei ellen indított támadásokat mondván, hogy az amerikai katonai bázisokat veszi célba a Perzsa-öböl térségében. A bahreini, és jordániai csapások mellett, iráni rakéták és drónok csapódtak be Kuvaitban. A kuvaiti kormány közölte, hogy egy újabb erőművet és vízkezelő létesítményt ért támadás tüzeket okozva. Emellett, egy olajipari létesítményt is találat ért, ami sérülésekhez és „jelentős anyagi károkhoz vezetett,” – közölte a kuvaiti állami olajvállalat.
Eközben, az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők megerősítették, hogy az újraindított háború elmúlt hetében összesen négy különböző iráni rakétatámadás érte a Jordániában állomásozó amerikai erőket, megjegyezve, hogy a támadások során több tucat amerikai katona megsebesült, és több helikopter megsemmisült, ami rávilágít arra, hogy Irán az amerikai légvédelem régióbeli gyenge pontjait támadta.
A jordániai, és a többi Perzsa-öbölbeli amerikai bázis elleni támadásra válaszul az amerikai erők intenzív csapásokat mértek iráni célpontokra. A támadások célja hasonlóan az előzőekhez az volt, hogy megakadályozzák Iránt a Hormuzi-szoros kereskedelmi hajóforgalmának veszélyeztetésében, emellett a CENTCOM közleménye szerint – „gyors megtorlást mértek az Iráni Forradalmi Gárda azon erőire, amelyek előző éjjel megtámadták a Jordániában állomásozó amerikai katonákat.”
A jordániai „gyenge” pontra fókuszálva, a Financial Times hírportálnak nyilatkozó amerikai tisztségviselők megerősítették, hogy a légierő Németországban, és Nagy Britanniában állomásozó F-16-os, és F-35-ös vadászgépeit csoportosítják át a Közel-Keletre, emellett további légi utántöltő repülőgépek is úton vannak.
Az elnök ugyan többszöri ígéretet tett az újabb konfliktus győzelemmel végződő gyors lezárására, a folyamatos bombázások azonban egyelőre nem oldották meg a vita tárgyát, azaz a Hormuzi patthelyzet feloldását. Az Egyesült Államok blokád alá vonta az iráni kikötőket, míg Teherán bejelentette, hogy lezárja a szoros forgalmát, ami a háborús bombázások közepette amúgy is veszélyes lenne a vállalkozó kedvű, áthaladást választó hajók számára. Az olajforgalom napok óta áll, és mivel egyelőre nem zajlanak érdemi diplomáciai tárgyalások, a régió egy szélesebb körű háború felé sodródik.
Júliusban az olaj ára ugrásszerűen emelkedett. A múlt hónapban aláírt Egyetértési Megállapodás következtében biztatóan újraindult ugyan a forgalom az olajúton, de a növekvő feszültség, és a szoros újbóli lezárása miatt alig egy hét alatt az irányadó Brent nyersolaj ára hordónként 90,94 dollárra, míg az amerikai WTI nyersolajat 84,5 dollárra emelkedett.
Az USA energiaügyi minisztere, Chris Wright az ABC News-nak nyilatkozva továbbra is azt állítja, hogy az amerikai csapások elsődleges célja „az olaj, a gáz, és más termékek átjutásának biztosítása a Hormuzi-szoroson,”- ugyanakkor kikerülte a választ arra a kérdésre, miszerint még márciusban a piac megnyugtatására azt ígérte, hogy a háború „minden bizonnyal véget ér a következő néhány héten belül.”
Wright szerint „az elnök folyamatosan keresi a diplomáciai kiutat,” és alapvetően békés úton akár véget vetni az iráni konfliktusnak, de amennyiben a teheráni rezsim nem áll készen, „továbbra is biztosítani fogjuk a forgalmat a szoroson keresztül, Irán együttműködése nélkül is.”
Összességében – az egyre közeledő novemberi félidős választásokra tekintettel, Trump elnök úgy tűnik az ismét megugró energiaárak miatt, és alapvetően az iráni háborúellenes választók elégedetlensége miatt sem aggódik különösképpen.
A támadások intenzitásának növelése, és a szoros lezárása azonban az olajárak további emelkedéséhez vezet, miközben növeli az inflációs kockázatokat. Elemzők arra [Axios] figyelmeztetnek, hogy azon „ütközők,” amelyek a válság korábbi szakaszában megakadályozták a még súlyosabb árrobbanást, fokozatosan kimerülnek, ezért Trumpnak hamarosan döntenie kell, hogy vállalja-e az globális válsághoz, és akár a novemberi bukáshoz vezető háború fokozását, vagy valamilyen kompromisszumos megoldás felé hajlik.
Sport
Spanyolország világbajnok
Az angolok győzelmével végződő franciák elleni gólzáporos bronzmeccshez képest, a 2026-os spanyol-argetin világbajnoki focidöntőn mindössze egyszer sikerült a kapuba találni, és arra is egészen a hosszabbításig kellett várni. A spanyolok végig fölényben, majd emberelőnyben kerültek ki győztesen, és ujráztak 2010 után.
Messiéknek nem sikerült a címvédés, ráadásul a végén a már eleve emberhátrányban játszó argentin csapat a meccs lefújása még egy piros lapot is begyűjtött Leandro Paredesnek köszönhetően, aki a feszült dulakodás közepette nehezen megmagyarázható módon torkon ragadta az egyik spanyol játékost, egy másikat pedig a földhöz vágta.
A vébé Aranycipőjét Kylian Mbappé viheti haza, aki már másodszor bizonyult a legeredményesebb góllövőnek. A franciák sztárcsatára nyolc mérkőzésen, tízszer talált a hálóba, így eredményesebb volt, mint a nagy kedvenc argentin legenda Lionel Messi, aki a döntőn nem tudott pontot szerezni, és összességében nyolc góllal a második helyen végzett.
Mbappé megvédte a 2022-es katari világbajnokság gólkirályi címét, és rajta kívül eddig egyedül Gerd Müllernek sikerült [1970] kétszámjegyű találatot elérnie egyetlen világbajnokságon.
Büszkeség
Magyar Péter magyar miniszterelnök a sakkkirálynő Polgár Juditot javasolja köztársasági elnöknek, mondván, hogy az országnak olyan államfőre van szüksége, „akire minden magyar büszke lehet.”
Viharos politikai előzmények után, a leköszönő Sulyok Tamás aláírta menesztéséhez vezető alkotmánymódosítást, a kétharmados többséggel megválasztott új kormány erőfeszítéseként, a politikai és társadalmi reform, illetve a demokratikus intézmények megerősítése érdekében
A magyar miniszterelnök korábban már jelezte, hogy kormánya olyan nemzetközi tekintélyű közéleti személyiséget szeretne jelölni a megüresedett pozícióra, aki nem kötődik a hagyományos politikai rendszerhez.
Amennyiben Polgár Judit elfogadja a felkérést, és természetesen amennyiben megválasztják, Magyarország történetének első sakklegenda, zsidó köztársasági elnöknője lesz.
„A köztársasági elnöki tisztség nem szakma és nem munkahely, hanem a legmagasabb szintű közszolgálat. Az államfő feladata a szolgálat, és a képviselet – minden magyar ember képviselete. Polgár Judit, akit ma a magyar közélet több ismert szereplője is a köztársasági elnöki tisztségre ajánlott, ilyen személyiség. Ezért holnap találkozom vele, és megkérdezem, hogy hajlandó-e új szerepkörben szolgálni hazáját az új alkotmány elfogadásáig,” – írta Magyar Facebook oldalán, majd hozzátette, – „Polgár Judit eddigi pályafutása mindig a teljesítményről szólt. A személyét övező elismerést nem politikai kötődésének vagy kapcsolatoknak, hanem kivételes tehetségének, szorgalmának, példátlan teherbírásának, és a tisztességének köszönheti. Olyan magyar, akinek teljesítménye tiszteletet, és elismerést vált ki itthon, és szerte a nagyvilágban.
Személy szerint hatalmas megtiszteltetésnek érezném, ha elvállalná a felkérést.”
Polgár Judit a sakktörténet legeredményesebb női játékosa, 26 éven át megszakítás nélkül vezette a női világranglistát, emellett az abszolút világranglista legjobb tíz játékosa közé tartozik.
The post Hírek – iráni háború, sport és magyar büszkeség first appeared on Új Kelet Live.
Tokaj
