Az eddig ellenőrizhető korabeli impresszumok alapján az Észak-Magyarország második világháború utáni főszerkesztői között a következők biztosan szerepeltek, időrendben:
- Sárközi Andor – legalább az 1960-as évek közepén; az 1965-ös impresszum őt nevezi meg.
- Fodor László – az 1960-as évek végétől az 1970-es évek elejéig; 1970-ben és 1972-ben biztosan ő volt a főszerkesztő.
- Wirth Lajos – az 1970-es és az 1980-as években; 1974-ben, 1980-ban és 1982-ben is ő szerepel az impresszumban.
- Nagy Zoltán – legkésőbb 1986-tól 1993-ig; 1989-ben és 1992-ben biztosan ő vezette a lapot.
- Görömbölyi László – 1994 körül vette át a lapot; 1995–1997 között biztosan főszerkesztő volt.
- Kiss László – 2000-től legalább 2010-ig igazolhatóan főszerkesztő.
- Uri Mariann – 2018 februárjától 2020. június 5-ig.
- Csákó Attila – 2020 júniusától; a 2025-ös lapszámok impresszuma szerint is ő volt a főszerkesztő.
A forrásokból látható például Sárközi Andor 1965-ös, Fodor László 1970-es, Wirth Lajos 1980-as, Nagy Zoltán 1989-es, Görömbölyi László 1995-ös és Kiss László 2001-es megbízatása.
Az 1944 és az 1960-as évek eleje közötti névsor még pontosításra szorul, mert a korai számokban gyakran „felelős szerkesztő”, nem pedig „főszerkesztő” megnevezést használtak. Emiatt a teljes, évszámokkal ellátott lista elkészítéséhez az egyes évfolyamok impresszumait külön-külön kell végignézni.
Az Észak-Magyarország főszerkesztő-helyetteseinek teljes névsora még nem áll össze egyetlen nyilvános forrásból. A korabeli impresszumok és életrajzi adatok alapján jelenleg ez a biztosan vagy nagy valószínűséggel igazolható névsor:
| Név | Igazolható időszak vagy adat |
|---|---|
| Barcsa Sándor | Az 1960-as–1970-es években volt főszerkesztő-helyettes; a pontos kezdő és befejező év még ellenőrzendő. |
| Hajdu Imre | Saját életrajza szerint 1988-tól főszerkesztő-helyettes; az 1990-es évek első felében is betöltötte a tisztséget. |
| Priska Tibor | Legalább 1989–1995 között igazolható. |
| Görömbölyi László | 1993–1994, majd 1994-től főszerkesztő. |
| Filip Gabriella | Legalább 1997–1998 között; valószínűleg hosszabb ideig. |
| Szántó István | Az impresszumokban legalább 2004–2005-től szerepel; később Bujdos Attilával párhuzamosan is helyettes volt. A források nyugalmazott főszerkesztő-helyettesként említik. |
| Bujdos Attila | Legalább 2013–2016 között biztosan főszerkesztő-helyettes. |
Különösen pontos bizonyíték az 1994. januári impresszum, amely egyszerre három helyettest nevez meg:
- Hajdu Imre,
- Görömbölyi László,
- Priska Tibor.
Ez közvetlenül megtekinthető a Hungaricana 1994. januári lapszámában.
További közvetlen bizonyítékok:
- Hajdu Imre életrajza 1988-tól jelöli a tisztséget: életrajzi adat.
- Görömbölyi László saját pályaképe 1993–1994-re teszi helyettesi időszakát: Görömbölyi László pályaképe.
- Filip Gabriella az 1998. májusi impresszumban szerepel.
- Szántó István az 2005. júliusi impresszumban szerepel főszerkesztő-helyettesként.
- Bujdos Attilát 2015-ben a lap saját tudósítása nevezi meg helyettesként: Sajtónapi kitüntetések.
A 2018–2026 közötti impresszumokban nem találtam következetesen feltüntetett, önálló miskolci főszerkesztő-helyettest. A Mediaworks központosítása után más elnevezéseket – szerkesztő, vezető szerkesztő, régiós vezető – is alkalmaztak.
Fontos helyesbítés az előző válaszomhoz: 2026 júniusában Vass Kata váltotta Csákó Attilát a lap és a BOON élén. Erről a 2026. júniusi beszámoló tudósít. 2026 augusztusában tehát már Vass Kata a főszerkesztő.
A legnagyobb hiány jelenleg az 1944–1987 közötti helyettesek pontos névsora. Ehhez az évfolyamok impresszumait egyenként kell átvizsgálni, mert sokáig csak a főszerkesztőt vagy a felelős szerkesztőt tüntették fel.
Lám ez a nagyokos intelligencia sem tudhat mindent. Tehát Kiss úr a csúcstartó, a rekorder mint a régió legtobább regnáló főszerkesztője – még akkor is ha a Délinél és az Északnál töltött idejét nem adjuk össze. Messze vezeti a rangsort. Míg Balázsi Tibor akivel dolgos éveket töltöttünk a Délinél mint főszerkesztő még egy hónapig sem bírta a gyürödést a KESMA keretein belül. Bizonyára ezzel a funkcióval honorálták , hogy már kora ősszel készre írta a halállistát, ebben írta összel kik azok akiknek menniük kell a megyei napilaptól. Kimondottan szubjektív alapokra építette a névsort így aztán én vezettem az eltávolitandók listáját.
Jut eszembe, az osztrák tulajdonosok meglehetősen sok energiát fordítottak a szerkesztőség esztétikai megjelenésére. Az amerikai stilúsú hodályszerű teremben egymásba értek az íróasztalok. Egyetlen vezetőnek sem lehetett külön szobája. Tehát ha telefonáltunk mindenki hallotta köröttünk. Füleltek vagy szurkoltak nekünk miközben beszéltünk. Állítólag ez azért volt jó, hogy mindenki tudta ki min dolgozik ezzel kizártuk a projektek keresztezését. Persze ha intim beszélgetésre készültünk bemehettünk az akváriumba, minden szinten voltak amolyan teljesen átlátszó tárgyalók. Nem lehetett elfüggönyözni. Így gyakorolhattuk a szájról olvasást. S persze az illusztris vendégeinket itt fogadhattuk. Emlékszem Orbántól Medgyesiig nagyon sok kiemelkedő politikussal készítettünk itt interjúkat. Ki ne feledjem Gyurcsánt és a nejét Dobrev Klárát. Az utóbbi elősőre a mosdót kereste, eligazítottam és őrséget álltam, ne zavarják.
Tokaj
