ujkeletlive
Nem javított a Közel-keleti helyzet értékelésén a pakisztáni védelmi miniszter Bloomberg-nyilatkozata, miszerint az Egyesült Államok, és Irán közel áll „valamilyen egyezséghez” a Hormuzi-szoros megnyitása érdekében. Az elmúlt hetek, hónapok sokadik reménykeltő bejelentése nem különösebben hűtötte le az olajárakat, miközben a háttérben a szoros forgalma a minimálisra csökkent, Donald Trump elnök, és a teheráni rezsim vezetői „követeléseket” cserélgetve üzengetnek a közösségi médiában, ráadásul a Wall Street Journal legutóbbi jelentése szerint az amerikai erők tüzet nyitottak egy, a blokádot megkerülni igyekvő panamai zászló alatt közlekedő hajóra.
A Bloombergnek nyilatkozó Khavaja Aszif pakisztáni védelmi miniszter azonban úgy véli, hogy „a dolgok ismét egy békeegyezmény vagy megállapodás irányába alakultak. Az elmúlt két-három nap jelzései alapján közel állunk valamilyen egyezséghez,” – tette hozzá, részletek említése nélkül. Eközben, a katari Külügyminisztériumot idéző Al Dzsazíra arról számolt be, hogy az Irán és Omán közötti tárgyalások „kritikus szakaszhoz” érkeztek, bár korábban többször is azt állították, hogy a felek elvileg megegyeztek a hajózási forgalom ellenőrzésének megosztását illetően, ami ha még is történik, Irán szerint nem jelenti a szoros blokádjának automatikus feloldását.
Teherán az olajút megnyitását ugyanis egy sor, Washingtonhoz intézett feltételhez köti, vagyis lezárva a háborút lényegében minden szankció feloldását, kártérítést, az amerikai erők távozását követeli, míg Trump szerint Iránnak fizetnie kell az elmúlt fél évszázadban „okozott károkért.” Az elnök egyelőre kizárta a harcok újraindítását, helyette a lassan kivéreztető gazdasági nyomás növelésével akarja kikényszeríteni Modzstaba Hámenei legfőbb vallási vezető, és rezsimje megadását, amit Teheránban úgy értékelnek, miszerint Washington mindig a szankciókhoz tér vissza, ha a diplomácia csődöt mond, és fokozza azokat, ha nem működnek, ami már kevésbé tekinthető „politikának,” mint inkább „kényszeres függőségnek.”
Az iráni helyzetről az elnök eléggé szűkszavúan nyilatkozik, ugyanakkor a nagy médiavisszhangra reagálva újságírók előtt megerősítette a Washington Post jelentését, mondván – „a titkosszolgálatra, és a katonaságra hallgatok. Azt akarták, hogy egy másik járattal, egy másik géppel menjek,” – utalt arra, miként hagyta el a törökországi NATO csúcstalálkozót az Air Force One fedélzete helyett egy másik járaton, amelyre egy reptéri ételszállító konténerben érkezett. Eközben a Törökországból felszálló elnöki gép Fehér Ház-i tisztségviselőkkel, a biztonsági és kisegítő személyzettel, valamint a tudósítókkal a fedélzetén a feltételezett iráni támadás csalijaként tette meg a hazautat.
„Kénytelen vagyok azt tenni, amit mondanak,” – közölte Trump, azt a képtelenséget állítva, hogy „valójában az a gép volt nagyobb veszélyben, amelyen én utaztam. Úgy gondolom, azért volt nagyobb a kockázat, mert valószínűleg azt vették volna célba.”
Ami a háborút illeti, Trump hangsúlyozta, hogy -„én vagyok az utolsó ember, aki megbízna Iránban. Folyamatosan hazudtak nekem,” – majd ismételten az állította, miszerint „teljes ellenőrzésünk van a Hormuzi-szoros felett; a miénk. Egy adott ponton lehet, hogy tesznek valamit, és lelesznek törölve a színpadról, de jelenleg nagyon jó pozícióban vagyunk.”
Összességében – Irán nem mutatja jeleit Trump feltételei előtti megadásnak, és az elnöknek sem sürgős a megegyezés, miközben a Hormuzi-szoros megnyitásának reményei egyre inkább halványulnak. A brit tengerészeti szervezet (UKMTO) a legutóbbi katonai incidenst követően közölte, „a hajóknak azt tanácsoljuk, hogy vegyék figyelembe a legfrissebb tengerészeti biztonsági információkat, és kísérjék figyelemmel a változó működési környezetet.” A Kpler tengerészeti elemző adatai szerint a hétvége óta alig jutott át olajszállító a Hormuzi-szoroson. Ráadásul Vörös-tengeri kerülő útvonal, amelyet Szaúd-Arábia a háború kezdete óta alkalmaz, szintén egyre veszélyesebbé vált a jemeni hútik blokádja miatt. A jó hír, hogy a Báb el-Mandeb-szoroson áthaladó forgalom a Hormuzihoz képest jóval stabilabbnak tűnik, a Kpler szerint hétfőn 36 tanker jutott át az olajúton.
Ilymódon, a piacok fő aggodalmát az energiaellátás kockázatai jelentik, ami tükröződik az árakon. Az irányadó Brent nyersolaj két hét óta először érte el a hordónkénti 90 dolláros szintet, újabb 1,6 százalékos emelkedést követően, majd kissé korrigált 89 dollár alatt. Az amerikai West Texas Intermediate (WTI) 1,8 százalékkal, hordónként valamivel 83 dollár fölé emelkedett.
Az Egyesült Államokban szintén tovább emelkedtek az üzemanyagárak, a benzin átlagára 4,11 dollár gallononként, ami 38 százalékos növekedést jelent a háború kezdete óta.
The post Trump szerint nagyobb veszélyben volt a titkos járaton, mint az Air Force One fedélzetén lett volna first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj