Igen. Ha a Budapest–Miskolc útvonalat nézzük, akkor az M3 és az M30 építése több politikai korszakon és több kormányon ívelt át.
Az M3 első szakaszai még a Kádár-korszakban készültek. Budapest és Gödöllő között 1978-ban nyílt meg az autópálya, majd tovább épült kelet felé; 1983-ra Gyöngyösig lehetett autópályán menni. Ekkor még természetesen nem mai értelemben vett kormányváltásokkal számolunk: a Magyar Népköztársaság állami beruházásaként épült. Pestbuda
A rendszerváltás után jó ideig lassú volt a folytatás. A Horn-kormány idején, 1994–1998 között gyorsult fel ismét az M3 keleti továbbépítése, és 1998-ra az autópálya elérte Füzesabony térségét. Ez Miskolc szempontjából döntő lépés volt, mert innen már viszonylag közel került a borsodi kapcsolat. Wikipédia
Az első Orbán-kormány, 1998–2002 alatt épült tovább az M3 Füzesabony után, és 2002-ben megnyílt a Polgárig vezető hosszú szakasz. Ezzel együtt alakult ki az a csomóponti rendszer, amelyből az M30 Miskolc felé kiágazhatott. Wikipédia
A Medgyessy-kormány, 2002–2004 alatt készült el az M30 Miskolcot bekötő legfontosabb része. 2003-ban és 2004-ben több részletben adták át az Emőd–Miskolc/Felsőzsolca közötti szakaszokat. A 2004-es átadás után Budapest és Miskolc között lényegében végig gyorsforgalmi úton lehetett közlekedni. Wikipédia
Tehát nagyon leegyszerűsítve:
Kádár-korszak → Budapest–Gyöngyös
Horn-kormány → Gyöngyös–Füzesabony
I. Orbán-kormány → M3 továbbépítése keletre
Medgyessy-kormány → M30, Miskolc tényleges autópályás bekötése
A fizetési rendszer története legalább ilyen érdekes.
A magyar autópályák az 1990-es évek közepéig nagyrészt ingyenesen használhatók voltak. Az autós egyszerűen felhajtott az M3-ra; személyautóval nem kellett külön útdíjat fizetni. Wikipédia
Az 1990-es évek közepén jelentek meg a fizetőkapuk. Az első közvetlenül fizetős magyar autópálya az M1 koncessziós szakasza volt, ahol a megtett úttól függően, kapunál kellett fizetni. Más autópályákon is kísérleteztek ezzel a rendszerrel. Híros Naptár
Az M3 esetében végül nem a klasszikus olasz–horvát típusú zárt kapus rendszert tartották fenn. Az ezredforduló környékén áttértek a matricás rendszerre: az autós egy bizonyos időre – például néhány napra, hónapra vagy egy évre – vásárolt jogosultságot. Wikipédia
Kezdetben ez valódi, szélvédőre ragasztandó matrica volt. A rendszámot rá kellett írni, illetve a matricát az üvegre ragasztani.
2008-ban megszűnt a fizikai matrica, és teljesen elektronikus lett a rendszer. Ettől kezdve a rendszám bekerül az adatbázisba, a kamerák pedig automatikusan ellenőrzik, hogy az autónak van-e érvényes jogosultsága. Wikipédia
Újabb nagy változás 2015. január 1-jén történt, amikor megjelent a megyei – ma már vármegyei – matrica. Ez különösen a rendszeresen Miskolc–Budapest között közlekedőknek lett érdekes, mert nem feltétlenül kellett országos éves matricát vásárolni: több vármegyei matricából is össze lehetett állítani az útvonalat. Autópálya Matrica
Ma már tehát nincs sorompó és nincs papírmatrica: rendszám alapján működő e-matricás rendszer van, személyautóknál időalapú vagy területi jogosultsággal. Nemzeti Útdíj
Van ennek egy különösen érdekes miskolci vonatkozása is: mennyibe került egy Budapest–Miskolc út autópályadíja 1990-ben, 2000-ben, 2005-ben, 2010-ben és ma, illetve mikor mely szakasz volt még ingyenes. Ezt is érdemes végigszámolni, mert nagyon látványosan mutatja a rendszer változását.
Budapest és Miskolc között az autópálya több évtized alatt, szakaszosan épült meg. A mai útvonal Budapesttől az M3-as autópályán halad, majd Emőd térségében az M30-asra tér át Miskolc felé.
A fontosabb állomások:
- Az M3-as első szakaszai Budapestről kelet felé már az 1970-es években épültek. 1983-ra Gyöngyösig lehetett autópályán eljutni. Ezután több mint tíz évig lényegében megállt a keleti irányú autópálya-építés. Geoplan
- 1995 körül indult újra komolyabban az építkezés Gyöngyös után.
- 1998 végére az M3 elérte Füzesabonyt. Geoplan
- A következő nagy lépés a Füzesabony–Polgár szakasz volt, amely 2002 novemberére készült el. Ez azért fontos Miskolc szempontjából, mert az M30-as ebből a vonalból ágazik ki. 24.hu
- Ezután építették meg az M30-as Emőd–Miskolc kapcsolatot. Az út az M3-ból Emődtől délre ágazik ki, és észak felé vezet Miskolc irányába. uvaterv.hu
- 2003. november 29-én már átadták az M30 egyik új szakaszát; az Emőd–Miskolc beruházás akkori teljes költségét mintegy 46 milliárd forintra tették. 24.hu
- 2004. december 2-án átadták a Muhi–Felsőzsolca közötti, mintegy 16 kilométeres M30-as szakaszt, és ezzel együtt elkészült a 304-es út is, amely Miskolc déli elkerülését és az autópálya városi kapcsolatát biztosította. Origo
Vagyis lényegében 2004 végétől beszélhetünk arról, hogy Budapest és Miskolc között összefüggő autópályás/gyorsforgalmi kapcsolat állt rendelkezésre. Budapesttől Füzesabony–Emőd térségéig az M3-on, onnan pedig az M30-on lehetett Miskolcig menni.
Érdekes ennek a történetnek a politikai és gazdasági háttere is: kik döntöttek az M3 és az M30 nyomvonaláról, mely kormányok alatt épültek az egyes szakaszok, kik voltak a kivitelezők, és mennyibe került az egész Budapest–Miskolc kapcsolat. Ha szeretné, ezt is össze tudom rakni 1970-től 2004-ig, kormányokkal, miniszterekkel és építőcégekkel.
Tokaj
