ujkeletlive
A Trump-kormányzat napok óta ígért, minden eddiginél nagyobb volumenű Irán elleni gazdasági kampányának részleteit Scott Bessent pénzügyminiszter hivatalában ismertette újságírók előtt. Hasonlóan Donald Trump elnök korábban állított apokaliptikus katonai támadásaihoz Bessent „D-naphoz” hasonlította az úgynevezett másodlagos szankciók kiterjesztését, amellyel azon külföldi vállalatokat fenyegetik az amerikai pénzügyi rendszerből való kizárással, amelyek továbbra is üzletelnek Teheránnal.
Megjegyzendő, hogy az USA több mint négy évtizede folyamatosan, és csekély eredménnyel bénítja szankciókkal Irán gazdaságát, ugyanakkor a legújabb intézkedéscsomag révén Trump elnök szerint a rezsim teljes mértékben elszigetelődik a külvilágtól és összeomlik, ilymódon pedig eléri a Hormuzi-szoros megnyitását, illetve annak megakadályozását, hogy atomfegyvert fejlesszenek.
A bejelentés féléve húzódó iráni háború katonai hadműveletei, és diplomáciai erőfeszítései ellenére kialakult patthelyzet közepette történt, miközben az amerikaikat is sújtó magas energiaárak árnyékában az elnök népszerűségének mélypontjára jutott közvetlenül a novemberi félidős választások előtt.
Bessent hétfőn ismertetett gazdasági apokalipszise egyelőre nem tisztázza, konkrétan miként fogják elérni ezúton a Hormuzi megnyitását, miközben elismerte, hogy a bejelentést egyelőre figyelmeztetésnek szánta, utat nyitva a diplomáciai egyeztetéseknek azokkal a partnerekkel, akik ezidáig bevételi források révén segítették Irán túlélését, egyértelműen Kínára, és Oroszországra célozva.
„Ez egy tartós kampány, melynek célja Irán utolsó lehetőségeinek összeomlasztása…napról napra újabb lendületet vesz, és nem ér véget mindaddig, amíg ez a rezsim teljesen magára nem marad,” – közölte Bessent, miután a következő napokban és hetekben újabb szankciós bejelentéseket ígérve, többek között egy nagy pénzintézet ellen is.
Továbbá leszögezte, hogy az Irán elszigetelésére irányuló erőfeszítések az egyes országokkal zárt ajtók mögötti tárgyalásokon keresztül fognak működni iráni kapcsolataik megszakítása érdekében.
Bessent ugyanakkor nem kötötte ki a tárgyalásos megegyezések határidejét, utalva arra, hogy „végtelen türelemmel” azért nem rendelkezik.
A Trump-kormányzat kényszerítő intézkedései mögött a diplomáciai eszközként bevetett szankciók állnak tekintettel az amerikai dolláralapú kereskedésekre, ezúttal vállalva azt a kockázatot, hogy az egyes országok, illetve pénzügyi intézményeinek, illetve vállalatainak blokkolása káoszt teremthet a világgazdaságban.
Trump pénzügyminisztere elismerte a lehetséges, nem kívánt következményeket, mondván „miért akarnám felrobbantani a globális pénzügyi rendszert, úgy gondoljuk, fontos, hogy mindenki számára egyértelművé tegyük a helyzetet, és biztosítsunk egy türelmi időszakot, de tudniuk kell, hogy ez nagyon gyorsan fog haladni, és komolyan gondoljuk,” közölte, ilymódon utalva arra, hogy megelőzően az Egyesült Államok lehetőséget ad az országoknak Iránnal fenntartott kapcsolataik megszakítására, mielőtt szélesebb körű, „másodlagos” szankciókat vezetne be.
„Mindenkinek megadjuk a lehetőséget a helytelen magatartás orvoslására,” – tette hozzá.
Egyelőre az a kérdés, hogy Xi Jinping kínai elnök esetében Trumpnak milyen eszközei vannak meggyőzésére,vannak érdekében, hogy fagyassza be iráni kapcsolatait.
Az iráni olajat legnagyobb mértékben felvásárló Kínának köztudottan olyan pénzügyi rendszere van, amelyen az amerikai szankciók nehezen találnak fogást. Bessent ugyan azt állította, hogy „senki sem áll az amerikai szankciók elérése felett,” de Kínát név szerint nem említette, és egyelőre a kínai bankokra sem terjesztett ki korlátozásokat, legfeljebb az iráni olajat vásárló független kínai finomítók ellen. Emellett, a Pénzügyminisztérium számos magánszeméllyel, szervezettel és hajóval szembeni új szankciókat jelentett be. Az intézkedések Kínában, az Egyesült Arab Emírségekben, Szingapúrban, és több más országban működő vállalkozásokat céloznak.
A napok óta emlegetett gazdasági D-nap nem érte váratlanul Iránt, a teheráni Külügyminisztérium tegnapi közleménye elutasította Trump nyomásgyakorlási eszközei előtti megadást. Eszmail Baghaei iráni külügyi szóvivő tegnapi nyilatkozatában kijelentette, hogy a Trump-adminisztráció kizárólag „olyan módszereket ismételget, amelyek már a múltban is sikertelennek bizonyultak. Irán minden bizonnyal kihasznál majd minden többoldalú lehetőséget a gazdasági szankciók ellensúlyozására,” – mondta újságírók előtt, majd hozzátette, hogy az amerikai szankciók árát a hétköznapi iráni civilek fogják megfizetni.
Eközben a tőzsde egyelőre kivár. A S&P 500 és a Nasdaq hétfőn eséssel zárt, míg az olaj ára hordónként több mint 2 dollárral csökkent. Elemzők szerint a csökkenés nem azért történik, mert a kereskedők a Hormuzi-szoros megnyitását remélik, hanem azért, mivel a befektetők profitot realizáltak, és nem tulajdonítottak nagy jelentőséget Washington gazdasági nyomásgyakorlásának.
A Brent nyersolaj határidős jegyzése [-2,35%] 92,17 dollárra csökkent hordónként, míg az amerikai WTI [-2,35%] 85,01 dollárra esett.
Elemzők szerint az intézkedések nagyrészt megfeleltek a várakozásoknak, és továbbra is megválaszolatlan maradt a legfontosabb kérdés, miszerint Washington valóban érvényesíteni akarja a másodlagos szankciókat azokkal az országokkal és vállalatokkal szemben, amelyek továbbra is kereskednek Teheránnal.
Politika, választások
A hadseregtől visszavonult Ofer Winter dandártábornok korábbi kijelentései szerint a választásokra bejegyzésre kerülő új pártja adja majd Binjámin Netanjahu miniszterelnök kormányalakításhoz szükséges 61. mandátumát.
A kizárólag saját pártja élén indulni szándékozó Winter a háttérben tárgyalásokat folytat a Likudból kivált Juli Edelstein és Gilad Erdan pártjával, ugyanakkor a jobboldali aktivista Joszef Haddad csatlakozását szintén megszellőztették a héber médiában.
Annyi bizonyosnak tűnik, hogy Winter saját pártja élén akar indulni az októberi választásokon, de a közvélemény-kutatások szerint kifejezetten Netanjahu blokkja kárán, és fényévekre attól, hogy királycsinálóként segítse a miniszterelnököt hatalma megtartásában.
A 12-es csatorna tegnap este közölt felmérése szerint Winter belépése a politikai játszmába megváltoztatja a jobboldali blokkon belüli erőviszonyokat, ugyanakkor Gadi Eizenkot [Jásár] növelte előnyét, és a miniszterelnöki posztra való alkalmasság tekintetében is megelőzi Netanjahut.
A felmérés szerint az Eizenkot vezette Jásár 24 mandátumot szerezne, a Netanjahu vezette Likud 22-t; míg Naftali Bennett B’jachad (Együtt) pártja 15; a Jáir Golan vezette Demokraták 11; az Avigdor Lieberman vezette Jiszráél Beitenu 9; Itamar Ben-Gvir Otzma Jehudit pártja szintén 9 mandátumot szerezne, emellett az askenázi Jahadut Hatora 8; a szefárd Sász 7; Becalel Szmotrich Vallásos Cionizmus pártja pedig 4 mandátumra lenne jogosult. Továbbá, az Egyesült Arab lista 7, és a Manszúr Abbász vezette Ra’am 4 mandátumot kapna.
A felmérés szerint három párt nem teljesítené a választási küszöböt: a Beni Gantz vezette Kék-Fehér, Edelstein-Erdan Egység pártja, valamint a Chili Tropper és Joáz Hendel vezette cionista párt.
Összességében – Netanjahu jobboldali blokkja 50 mandátumot, az ellenzék 59 mandátumot, az arab pártok pedig 11 mandátumot szereznének.
Ofer Winter indulása azonban kapásból egy mandátumvesztést jelentene a Likudnak, Szmotrich nem jutna be, Bennett pártja pedig egy mandátummal erősödne.
Ebben az esetben Netanjahu tömbje 49 mandátumra csökkenne, az ellenzék pedig elérné a 60 mandátumot, míg az arab pártok mandátumai száma nem változna.
Továbbá, a miniszterelnöki alkalmasság kérdésében a megkérdezettek 44%-a Eizenkot, míg 34%-a szerint Netanjahu lenne alkalmasabb.
Ugyanez az arány Naftali Bennett esetében 39-37%; míg Avigdor Liebermant 28% tartja alkalmasnak, míg Netanjahut 35%.
Winter egyelőre ragaszkodik ahhoz, hogy új pártja élén fog indulni, miközben kizár minden lehetséges egyesülést, vagy technikai fúziót újabb fejfájást okozva Netanjahunak, aki a választási listák szeptember 10-i leadásáig igyekszik az őt támogató jobboldali blokk optimalizálására, míg a dandártábornok úgy tűnik inkább a szavazatok megosztására törekszik.
A Ynet-nek nyilatkozó Winter pártjának illetékesei a „szavazatok elégetésére” vonatkozó vádakra reagálva, hangsúlyozzák – „október 7. után senki sem gondolta, hogy a politikai rendszer ugyanaz marad, és aki azt gondolja, hogy a jobboldali közvélemény visszatér ugyanazokhoz az arcokhoz, és ugyanazokhoz a pártokhoz, az téved és félrevezeti az embereket. Ha az a cél, hogy a jobboldal nyerjen, akkor nyilvánvaló, hogy a jelenlegi helyzet nem megfelelő. Változásra van szükség a politikai szereplők között, mert enélkül Eizenkot lesz a miniszterelnök, Jáir Golan pedig a kezében tartja majd a biztonságpolitika irányítását. Változtatni és frissíteni kell, különben a jobboldal elveszíti a választást.”
The post Nem említve Kínát, Bessent egyelőre fenyegetés formájában jelentette be a másodlagos gazdasági szankciókat first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
