ujkeletlive
Donald Trump elnök és kormányának közeli tagjai azontúl, hogy kerülik az iráni háború megnevezést, és a konfliktus lezárására irányuló tárgyalások újrafelvételét is elutasítják, a Fehér Házban egy háború utáni stratégián dolgoznak, melynek középpontjában áll Irán megfékezésére egy regionális összefogás, illetve az Izrael és szomszédai közötti kapcsolatok normalizálásának kiterjesztése áll, – jelentette az Axios két amerikai tisztviselő és két, az ügyet ismerő további forrásra hivatkozva.
A Hormuzi patthelyzet közepette a tárgyalások felvételét egyelőre mindkét az USA, mind Irán elutasítja, az izraeli politikai helyzet pedig eleve kizárja a környező aktív ellenségeskedés lezárását, illetve a normalizálási folyamatok kiterjesztését a régióban. Az egyelőre meglehetősen korai szakaszában lévő terv célja az USA politikája irányának meghatározása a Közel-keleten Donald Trump elnök második ciklusának utolsó felében, és úgy tűnik figyelmen kívül hagyva a novemberi amerikai félidős, és az izraeli október 27-i választás árnyékát.
Mindenezen tényezőktől függetlenül az Axiosnak nyilatkozó amerikai tisztviselők szerint a stratégia kezdeti kidolgozása egyaránt zajlik a Trump-kormányzat magas szintű politikai vezetésében, illetve a különböző kormányzati szervek szakértői, és munkacsoportjai között.
Trump az elmúlt hetekben két alkalommal is találkozott vezető tanácsadóival, és megvitartott több lehetséges elképzelést is, miközben az elnök magánbeszélgetések során arra célozgatott, hogy az Iránnal vívott háború után „valami sokkal nagyobb dolgon” dolgozik a Közel-Keleten.
Az Axios megkeresésére Fehér Ház ugyan nem reagált, hírportál forrásai vázolták a három fő elemre alapuló stratégiát, úgy mint
- Regionális összefogás kialakítása az Egyesült Államok szövetségesei között Irán megfékezésére, az Egyesült Államok garanciavállalásával;
- megjegyzés: az amerikai szövetségesek támogatása a háború végleges lezárása nélkül nehezen elképzelhető.
- Összehangolt erőfeszítés a 2023. október 7-i támadások regionális következményeinek lezárására: ennek része lehet Trump gázai terve következő szakaszának biztosítása, biztonsági megállapodás létrehozása Izrael és Szíria között, valamint az Izrael és Libanon között létrejött megállapodás végrehajtása;
- Binjámin Netanjahu miniszterelnök és kormánya elutasítja a gázai terv végrehajtását: Jiszráél Katz védelmi miniszter és Itamar Ben-Gvir nemzetbiztonsági miniszter bejelentette az enklávé két milliós lakosságának kitelepítését szerintük Trump támogatásával. Emellett az izraeli kormány kizárja mind a szíriai védelmi megállapodást, illetve a libanoni konfliktus lezárását.
- Az Ábrahám Egyezmény kiterjesztése, valamint egy Izrael és Szaúd-Arábia közötti normalizációs megállapodás tető alá hozása.
- Szaúd Arábia elutasítja a normalizálási folyamatokra irányuló tárgyalások felvételét a jelenlegi izraeli kormánnyal, emellett ragaszkodik a palesztin ügy érdemi rendezéséhez egy feltételezett egyeztetés alapjaként.
Összegezve, a jelenlegi politikai helyzet teljes mértékben kizárja Trump nagyszabású tervének akár említését is, amit a Fehér Házban a választási hevületre hárítanak, miközben a Trump-kormányzat abban bízik, hogy az október 27-i után megalakuló új izraeli koalíció kész és képes lesz együttműködni a háború utáni stratégia megvalósításában.
Trump az izraeli választási eredményektől függetlenül törekedni fog a terv végrehajtására – még akkor is, ha a választás politikai patthelyzetet eredményez, – idéz az Axios amerikai tisztviselőket.
A tervet illetően még néhány hétre szükség van a stratégia kidolgozásához, – „az elképzelés az, hogy egy egész sor, a régióban zajló tényezőt összekapcsoljanak – hogy miként lehet létrehozni egy regionális együttműködést a háború után. Egyelőre nem világos, hogy a térség valamennyi amerikai szövetségese támogatni fogja-e ezt,” – vélekedik a jelentésben idézett egyik forrás.
Mindeközben Trump elnök, és kormánya arra célozgat, hogy az Iránnal fennálló konfliktus nem nevezhető háborúnak, ugyanakkor a novemberi félidős választásokra korántsem semmitmondó árnyékot vető katonai incidens lezárására irányuló erőfeszítéseket határozottan elutasítják.
„Én ezt nem nevezném háborúnak. Jelenleg nincs aktív tűzharc, de elismerem, hogy voltak olyan helyek, ahol fellángolt,” – közölte JD Vance alelnök, majd hárítva a konfliktus lezárása vonatkozó kérdéseket, újabb kérdéssel válaszolt, mondván – „mikor hagyják abba az irániak a hajók lövését? Azt hiszem, a valóság az, hogy nem tudom a választ.„
Továbbá, az alelnök megerősítette, hogy az USA nem kíván tárgyalásokat folytatni, mindaddig, amíg Teherán továbbra is kereskedelmi hajókat vesz célba.
Nem sokkal alelnöke nyilatkozata után, Trump „apróságnak,” azaz kis krumplinak nevezte az Iránnal vívott háborút.
„Sokan nem nevezik háborúnak. Én katonai konfliktusnak nevezem, mert számunkra ez apróság. Nem nagy ügy. Megcsináltuk Venezuelát, és ezt is megcsináltuk,” – közölte az elnök újságírók előtt, amikor Vance kijelentéseiről kérdezték, bár ugyanezen napon Truth Social platformján közzétett bejegyzésében többször is háborúként hivatkozott az Iránnal fennálló konfliktusra.
A tagadás mögött azonban valódi kommunikációs stratégia áll, melynek célja a novemberi választások előtt az amerikai szavazók háború iránti erőteljes elutasításának tompítása. A CBS News által megszerzett, augusztusban keltezett légierős e-mail rávilágít, hogy a Pentagon arra utasította személyzetét: ne hivatkozzanak többé a február 28-án kirobbantott amerikai-izraeli háborúra „Epic Fury hadműveletként.”
Összegezve – a Trump-kormányzat a kinetikus eszközökkel vívott harcok helyett, egyfajta hideg háború – és ezen belül az Irán elleni gazdasági nyomás, beleértve a kikötők blokádja, és az ‘apokaliptikus’ szankciók folytása révén érné el a teheráni rezsim térdre kényszerítését, ami azonban már rövid távon is eszkalációhoz vezet, – jelenti a The New York Times. A riport amerikai hivatalos forrásokat idézve megjegyezi, hogy Irán hasonló lépéseket tehet, mint a júliusi eszkalációs körben, melynek eredményeként a térség amerikai bázisait támadta, nyomában három amerikai katona vesztette életét Jordániában, valamint célba vette a Hormuzi-szorosban áthaladó tankereket, és a Perzsa-öböl menti amerikai szövetségeseket.
Irán végsőkig kitartó ellenállását valószínűleg a korlátozott amerikai lőszer kapacitásokra alapozza, ami eleve kizárja a háború intenzív újraindítását Washington részéről, emellett a Times jelentése rávilágít arra is, hogy Teheránban tudatosan törekednek a Hormuz-szoros lezárása miatti üzemanyagár-emelkedésre, ami egyértelmű politikai károkat okozhat Trumpnak, és a republikánusoknak a félidős választásokon.
A katonai konfliktus elhúzására irányuló iráni törekvések mellett, úgy tűnik Trump szintén a végletekig fokozná az amerikai jelenlétet a Hormuzi-szoros környékén. A „Wall Street Journal” úgy tudja, hogy Pete Hegseth védelmi miniszter „csendben” meghosszabbítja az amerikai hadsereg Közel-keleti erőinek telepítését, ami arra utal, hogy a konfliktus „mélyen a következő évbe” is elhúzódhat.
Az Egyesült Államok az ENSZ-hez fordul Irán nukleáris kötelezettségeinek megszegése miatt
Az Egyesült Államok, Nagy-Britannia, Franciaország, és Németország határozattervezetet terjeszt az ENSZ nukleáris felügyeleti szervének Kormányzótanácsa elé, – jelentette a CBS. A javaslat kezdeményezi Irán átirányítását az ENSZ Biztonsági Tanácsa elé, miután nem teljesíti az atomfegyverek fejlesztésének megakadályozására vonatkozó kötelezettségeit.
E kötelezettségek értelmében – amelyek az atomsorompó-szerződés (NPT) részét képezik, Irán jogilag köteles bejelenteni minden nukleáris anyagot és tevékenységet, valamint lehetővé tenni a bécsi székhelyű Nemzetközi Atomenergia-ügynökség (NAÜ) ellenőreinek, hogy meggyőződjenek arról: ezek közül semmi sem tér el a békés célú felhasználástól.
A diplomáciai lépés 2025 júniusa óta van napirenden, akkor a NAÜ Kormányzótanácsa hivatalosan – 20 év után először állapította meg, hogy Irán nem teljesíti az atomsorompó-rendszerből fakadó kötelezettségeit – mindössze egy nappal azelőtt, hogy az Egyesült Államok, és Izrael támadásokat indított Irán nukleáris létesítményei ellen.
Az ügy ENSZ Biztonsági Tanácsa elé küldése egy magasabb szintű fórumra helyezné át a felelősséget, és így további, jogilag kötelező intézkedéseket is eredményezhetne, beleértve a szankciókat, és a vagyonbefagyasztást, ugyanakkor konkrét büntetőintézkedések elfogadása valószínűtlen, mivel Irán szövetségesei, Oroszország és Kína vétójoggal rendelkeznek az ENSZ Biztonsági Tanácsában.
https://anchor.fm/s/51fceecc/podcast/rss
The post Sábát reggeli hírek – Trump nagyszabású közel-keleti tervei first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
