ujkeletlive
ENSZ Közgyűlés – ki megy és kimarad, illetve ki találkozik Trumppal
Az ENSZ Közgyűlés jövő heti New York-i éves eseményén Binjámin Netanjahu miniszterelnök minden bizonnyal jelen lesz, ugyanakkor az Axios forrása szerint hivatalos találkozó Donald Trumppal elnökkel egyelőre nincs megerősítve.
Emellett, a szaúdi „Al-Hadath” csatorna úgy tudja, hogy az amerikaiak zsinórban második alkalommal, idén is megtagadják a Palesztin Hatóság elnöke, Mahmúd Abbász, valamint küldöttsége tagjainak beutazását az ENSZ New York-i közgyűlésére. A távolmaradó Abbász számára a Közgyűlés tavaly engedélyezte, hogy videókapcsolaton keresztül szólaljon fel az ülésen.
A Közgyűlés margóján az viszont biztosnak tűnik, hogy az elnök kedden találkozik az Öböl-menti országok vezetőivel, hogy megvitassák az Irán elleni háború következő lépéseit. Az Axios szerint a megbeszélésen Trump a háború utáni stratégiára vonatkozó elképzeléseit fogja ismertetni, miközben a Fehér Házban olyan, a konfliktust követő időszakra vonatkozó terven dolgoznak, melyet elvileg a félidős választások után véglegesítenek.
- Források szerint az amerikai külügy tegnap már elküldte a meghívókat, egyelőre az Öböl-menti Együttműködési Tanács tagállamai – Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait és Omán – vezetőinek, illetve külügyminisztereinek, ugyanakkor a találkozó akár további arab és muszlim vezetők bevonásával is bővülhet.
A jelentés rávilágít, hogy az elnök tavaly, szintén az ENSZ Közgyűlése kapcsán találkozott nyolc arab és muszlim ország vezetőjével, majd bemutatva gázai Béketervének javaslatát, egy héttel később már a nyilvánosság előtt is ismertette azt. Nem sokkal ezt követően megállapodás született a háború több fokozatban történő lezárásáról, bár a még életben lévő izraeli túszok, és a meggyilkoltak holttestének tavaly októberben történő kiszabadítása óta Trump béketerve tulajdonképpen zsákutcába jutott.
Ami a Perzsa-öbölbeli helyzetet illeti, az amerikai katonai bázisoknak otthont adó olajban gazdag országok az iráni háború több mint fél éve alatt komoly támadások célpontjaivá váltak, miután jelentős gazdasági veszteségek érték a Hormuzi, illetve a vörös-tengeri Báb el-Mandeb-szoros blokádja okozta olaj- és földgázexport fennakadásai miatt.
Az elmúlt hónapok alatt számtalanszor elhangzott ígéretét Trump tegnap újfent megismételte, mondván – „remélhetőleg közeledünk a háború végéhez,” majd visszatért azon korábbi állításához, miszerint Irántól közvetlenül hallotta, hogy a rezsim megállapodást akar kötni.
Szaúdi elutasítás az izraeli normalizációra
A Báb el-Mandeb-szoros átvételére irányuló jemeni húti erőszakos akciók, és a szaúdi olajvezeték elleni támadásokat követően, a királyság de facto vezetője, Mohammed bin Szalmán trónörökös hiába kért katonai segítséget Trump elnöktől, aki azzal érvelt, hogy bin Szalmán mellett a hútik is felhívták tudomására hozva, hogy nem akarnak háborút. Szaúd Arábia ezt követően az Egyesült Királysághoz fordult, diplomáciai és katonai támogatás széles körére vonatkozó segítséget kérve Andy Burnham miniszterelnöktől, ugyanakkor több más ország mellett Izraeltől is kért, és állítólag kapott segítséget főleg hírszerzési információk megosztása terén.
A jemeni hútik szembeni konfliktus kapcsán létrejött közös érdekeltség ellenére, egy szaúdi illetékes leszögezte, hogy Rijád nem fog engedményeket tenni az Izraellel való normalizáció kérdésében – még akkor sem, ha a zsidó állam segítséget nyújt a hútik elleni küzdelemben, – jelentette a Kan közszolgálati csatorna.
Szaúd-Arábia álláspontja továbbra is változatlan, azaz a normalizációhoz a palesztin kérdés megoldásán keresztül vezet az út, és nem egy harmadik fél közvetítésével, illetve nem abból kiindulva, hogy a királyság állítólag gyenge pozícióban van, – idézi a csatorna az illetékes forrást.
Ami a hútik elleni stratégiát illeti, Rijádban úgy vélik, hogy jelenleg egy átfogó katonai hadművelet a jemeni lázadók ellen nem jelenti a végső megoldást. Ehelyett a szaúdiak egy nemzetközi megoldás előmozdítására törekszenek a fenyegetés intelligens és stratégiai felszámolására. Ezen szakaszban pedig legfeljebb arra törekednek, hogy visszaszerezzék az ellenőrzést azon területek felett, melyeket a hútik a stratégiai Báb el-Mandeb-szoros közelében foglaltak el.
Választások – Fly and vote
Számos ország, közöttük Magyarország is lehetővé teszi külföldön élő, vagy dolgozó állampolgárai számára, hogy vagy az illetékes nagykövetségen, vagy akár online illetve levélszavazat útján érvényesíthesse szavazáshoz való jogát.
Izrael állam azonban személyes részvételhez köti ezen jog gyakorlását, és kizárólag a választás napján érvényesíthető. Ilymódon a külföldön élő izraelieknek időben haza kell utazniuk, hogy a jövő hónap végén az urnához járulhassanak.
A héber médiában már korábban olyan hírek jelentek meg, hogy a várhatóan nagyszámú célzott „beutazás” miatt Miri Regev [Likud] közlekedési miniszter és hivatala olyan lehetőségeket vizsgált, amely révén korlátoznák a charterjáratokat a választások előtt.
Regev cáfolta a jelentéseket, és azt ígérte, hogy „nyitva tartja az eget,” arra utalva, miszerint jobboldali szavazók is tervezik a hazautazást. Ugyanakkor, Binjámin Netanjahu miniszterelnök Likud pártja a Választási Bizottsághoz tegnap benyújtott fellebbezése szerint a Fly & Vote kezdeményezés törvényellenes, és sérti a választási finanszírozás szabályait.
A Likud azt állítja, hogy az Amerikai–Izraeli Demokrácia Koalíció „politikai szervezet, amely megpróbálja befolyásolni a választásokat.”
A Fly & Vote kezdeményezés nem nyújt anyagi támogatást, mindössze a külföldön élő izraeliek számára biztosít technológia segítséget, miáltal turisztikai platformokon keres olcsó kereskedelmi repülőjáratokat, illetve szervez charterjáratokat.
A Washington Post riportjában felfedte a kezdeményezés és az izraeli hatóságok közötti konfliktust, annál is inkább mert ezidáig már 35 ezer izraeli regisztrált a Fly & Vote felhívására.
„A demokrácia csak akkor működik, ha az emberek részt vesznek benne. Ez állampolgári kötelesség és jog,” – idézi a Maariv az Amerikai–Izraeli Demokrácia Koalíció egyik alapítója, Batell Blaish-Szultanik nyilatkozatát.
Az Izraeli Demokrácia Intézet (IDI) 2016-ban közzétett állásfoglalása azok számára tenné lehetővé a szavazást, akik legfeljebb három évvel a választások előtt hagyták el Izraelt, hangsúlyozva, hogy a javaslat egyensúlyt teremt a hozzáférés megkönnyítése és annak biztosítása között, hogy a szavazók olyan izraeliek legyenek, akiknek életvitele továbbra is az országhoz köti őket.
„Nagyon nagy diaszpóránk van, mintegy egymillió Izraelen kívül élő izraeli, ezért ha mindannyian lehetőséget kapnak arra, hogy éljenek szavazati jogukkal, annak meglehetősen drámai következményei lehetnek. Olyan ország vagyunk, amely egyedi biztonsági kihívásokkal néz szembe, és a kormány döntései közvetlenül hatnak a háború és béke, valamint a katonai szolgálat kérdéseire,” – idézi a Maariv Johanan Pleszner [Demokrácia Intézet], volt Kadima képviselőt, ugyanakkor Jonathan Barszada [AID Koalíció] úgy véli – „nagyon erős, kölcsönös kapcsolat van Izrael és a diaszpóra között. Az átlagos külföldön élő izraeli reggel elsőként egy izraeli hírportált nyit meg. Nem mondhatják nekünk azt, hogy: »akkor vagytok izraeliek, amikor szükségünk van rátok, és nem vagytok izraeliek, amikor az kényelmes nekünk«. Ezt a jogot minden egyes személy számára meg kell őrizni,” – tette hozzá.
The post ENSZ Közgyűlés – ki megy és kimarad, illetve ki találkozik Trumppal first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
