ujkeletlive
Az elmúlt hónapok alatt ígéretek és fenyegetések között cikázó számtalan bejelentéseinek sorát tovább folytatva Donald Trump elnök tegnapelőtt újfent az állította, hogy – „remélhetőleg közeledünk a háború végéhez,” majd arra utalt, miszerint Irántól közvetlenül hallotta, hogy a rezsim megállapodást akar kötni.
Alig néhány órával később az elnök azonban már az iráni háború széleskörű újraindítását hangsúlyozta az Axiosnak adott rövid telefonos interjú során, azt állítva, hogy kritikus fordulóponthoz közeledik, és hamarosan döntenie kell a nagyszabású támadásokhoz való visszatérést illetően annak érdekében, hogy lezárják a konfliktust.
„Nagy döntés előtt állok. Be akarok menni, és meg akarom semmisíteni őket [az iráni rezsimet], vagy nem? Ez egy nagy döntés. Bármi megtörténhet velem,” – közölte, nem meglepően, hiszen korábban gyakran fenyegetett hasonló, mindent elsöprő hadműveletekkel.
Ezúttal azonban úgy tűnik, hogy az elnök ilymódon vezeti fel az ENSZ Közgyűlés hátterében jövő hétre tervezett találkozóját az Öböl-menti Szaúd-Arábia, Egyesült Arab Emírségek, Katar, Bahrein, Kuvait, és Omán vezetőivel. A tervezett megbeszélésen elhangzottak hatással lehetnek az elnök döntésére a háború következő szakaszát illetően, ami akár a diplomáciai tárgyalások újrafelvétele, illetve a katonai fellépés fokozása is lehet.
A február 28-án kirobbantott Irán elleni amerikai-izraeli hadművelet számos tűzszüneti illetve fokozott katonai nyomáson át sodródott a jelenlegi se nem háború, se nem béke fenntarthatatlan zsákutcájába, miközben Trump felváltva ígérget küszöbön álló megállapodás, és annak ellenkezőjét.
Következésképpen, az Axios forrásai úgy vélekednek, hogy az elnök a félidős választások után visszatérhet a nagyszabású katonai műveletekhez, ha addig nem születik megállapodás, bár a közelmúltban ragaszkodott ahhoz, hogy a novemberi választások után Irán megadja magát, így véget ér a háború, és az olajárak „úgy fognak esni, mint a feldobott kő…”
Visszatérve, a tegnapi interjúra Trump világossá tette, hogy az ENSZ margóján összehívott találkozót arra akarja felhasználni, hogy közvetlenül a regionális szövetségesektől hallja, mi legyen a háború következő lépése.
„Meg akarom tudni, hol tartanak, és hogy vannak. Nagyon védelmeztük őket,” – közölte, kitérő választ adva arra, hogy a további lépésekről november előtt, vagy után fog dönteni. Inkább arról számolt be, hogy nagyon elégedett az iráni olajforgalmat megakasztó tengeri blokáddal, és újfent megismételte korábbi állítását, miszerint a teheráni rezsim közvetlen kapcsolatban áll az Egyesült Államokkal, és továbbra is megállapodást akarnak elérni.
A jelenlegi helyzet – az USA adóssága soha nem látott magasságokba emelkedett, miközben a végtelennek tűnő háború költségei, és az kiugróan magas olaj és dízel árak miatt az amerikaiak körében az iráni hadművelet elutasítása rendkívül magas, míg Trump népszerűségi mutatói mélypontra jutottak.
Az Axiosnak nyilatkozó tisztviselők szerint az elnöknek így vagy úgy hamarosan döntenie kell a továbbiakról, részben azért, mert az amerikai hadsereg várakoztatása a jelenlegi helyzetben már nem tartható. Bármi is lesz, annyit egyelőre tudni, hogy Trump és hadiminisztere, Pete Hegseth évvégéig fenn akarja tartani a hadsereg jelenlegi közel-keleti haderőszintjét a teljes körű harci műveletek újraindítására.
Összegezve – Trump egyidejűleg vágna bele ismét az iráni háború újraindításába, ami minden bizonnyal az egész régióra kiterjedő eszkalálódást vonná maga után, ugyanakkor az ENSZ Közgyűlés hátterében összehívott találkozón a háború utáni stratégiára vonatkozó elképzeléseit is ismertetni fogja, a Fehér Házban pedig a konfliktust követő időszakra vonatkozó terven dolgoznak, melyet elvileg a félidős választások után véglegesítenek.
A terv kidolgozása még korai szakaszban van, de főbb vonalakban arra irányulna, hogy megfogalmazza az Egyesült Államok közel-keleti politikáját az iráni háború lezárása után, különös tekintettel Trump elnöki ciklusának utolsó két évére, és szorgalmazva az Ábrahám Egyezmény bővítését. A konkrét irányvonalak megfogalmazása, és kivitelezése megkezdésének útjában egyelőre az október 27-i izraeli választás, és az amerikai félidős választások egyaránt útjában állnak.
Binjámin Netanjahu miniszterelnök és Trump, illetve általában az amerikai-izraeli kapcsolatok mostanában lényegesen mérsékeltebbek, mint az elnök első ciklusa alatt tapasztalható volt. Az újraválasztását szorgalmazó Netanjahu támogatását az elnök egyelőre nem jelentette be hivatalosan, mint azt korábban tette, és amikor megkérdezték, hogy találkozik-e az izraeli miniszterelnökkel jövő héten New Yorkban, azt válaszolta – „talán.”
Szaúdi fegyvereladás
A Báb el-Mandeb-szoros átvételére irányuló jemeni húti erőszakos akciók, és a szaúdi olajvezeték elleni támadáokat követően, a királyság de facto vezetője, Mohammed bin Szalmán trónörökös hiába kért katonai segítséget Trump elnöktől, aki azzal érvelt, hogy bin Szalmán mellett a hútik is felhívták tudomására hozva, hogy nem akarnak háborút.
A régióban továbbra is feszült helyzet hátterében, az amerikai külügyminisztérium közleménye szerint jóváhagyta 48 darab F–35-ös vadászgép eladását Szaúd-Arábiának, illetve a 24,3 milliárd dollár értékű üzlet keretében a Pratt & Whitney vállalat 49 hajtóművét is eladják. Továbbá, a fegyvereladási üzlet kommunikációs berendezéseket, karbantartási alkatrészeket, és egyéb felszereléseket is tartalmaz.
A minisztérium Kongresszusnak küldött értesítésében hangsúlyozza, hogy az akvizíció nem változtatja meg a közel-keleti [izraeli] katonai erőegyensúlyt:
„Az eladás javítani fogja Szaúd-Arábia elrettentési képességét azáltal, hogy megerősíti a hátország védelmét, valamint javítja az együttműködést az amerikai erőkkel, a térség más erőivel, és a NATO-val. A javasolt eladás emellett növeli Szaúd-Arábia bevethető légvédelmi gépeinek számát, és javítja önvédelmi képességeit mind a levegő-levegő, mind a levegő-föld harcokban,” – áll a minisztérium indoklásában.
A nagyszabású üzlet bejelentése Trump elnök korábbi adóssága, amelyre még a szaúdi trónörökös tavaly novemberi fehér házi látogatása előtt tett ígéretet, mondván, hogy jóvá fogja hagyni a Lockheed Martin által gyártott F–35-ösök akvizícióját, amely ha megvalósul, Szaúd-Arábia lenne az egyetlen arab ország, mely F–35-ösöket vethetne be.
Az amerikai védelmi minisztérium felülvizsgálta Trump kérését, és azt követően döntött, de a véglegesítés előtt a Kongresszusnak is jóvá kell hagynia az üzletet. Amennyiben nem akad el a megállapodás, a Lockheed néhány éven belül tudná leszállítani a rendelést.
Zárójelben – Izrael általában elutasító álláspontot képvisel az F35-ös eladások terén aggódva a regionális erőviszonyok megváltozása miatt. Hasonlóan, a júliusban bejelentett szaúdi nukleáris megállapodással kapcsolatban, Jeruzsálemben azt akarják, hogy Trump mindkét egyezményt az izraeli-szaúdi normalizációhoz kösse. Az említett nukleáris egyezmény kapcsán az elnök ugyan azt állította, hogy annak feltétele az Izraellel kötendő békemegállapodás – amit Rijád nem erősített meg, míg az F–35-ös eladás esetén mindez egyáltalán nem történt meg.
Egyelőre nem világos, hogy az Egyesült Államok konzultált-e Izraellel a megállapodásról, illetve megpróbált-e olyan biztosítékokat kérni, amelyek megőrzik az Izraeli Védelmi Erők katonai fölényét, – közölte az Axios.
Eközben, a The New York Times tegnapi riportja arról számolt be, hogy az amerikai hírszerzés illetékesei arra figyelmeztetnek, Kína kihasználhatja a királyságban meglévő kapcsolatait arra, hogy kémkedjen a vadászgépek titkos technológiái után.
A lap beszámolója szerint, a védelmi minisztérium eladásra vonatkozó nyilatkozata előtt a Pentagon Védelmi Hírszerző Ügynöksége (DIA) egy belső jelentést tett közzé, amelyben szintén a kínai kémkedés veszélyére figyelmeztet.
Az aggodalmak azon köztudott tényekre alapulnak, miszerint Szaúd-Arábia azontúl, hogy az amerikai fegyverek és védelmi felszerelések legnagyobb felvásárlója, ugyanakkor biztonsági területen Kínával is együttműködik – többek között ballisztikus rakéták akvizíciója révén. A Times beszámolója szerint a kínai hadsereg a ballisztikus rakéták saját fejlesztése, valamint a rakétaprogram hadműveleti képességei javításának módozataiba is beavatja a szaúdiakat.
Előzmények – az Egyesült Arab Emírségek hasonló megállapodást írtak alá Trump első elnöki ciklusa alatt. A Trumpot követő Biden-kormányzat Kína esetleges kémkedése miatt elővigyázatosságból egy sor garanciát követelt, miután az Emírségek úgy döntött, hogy nem folytatja az ügyletet.
The post Trump most éppen meg akarja semmisíteni Iránt, és nagyszabású szaúdi F35-ös eladás first appeared on Új Kelet Live.
Forrás: ujkelet.live
Tokaj
